Nagyon sokan, az utóbbi évek átlagánál 26,2 százalékkal többen haltak meg idén januárban, miközben az élveszületések száma stagnált, derült ki a KSH ma közzétett adataiból. Szám szerint 13,8 ezren haltak meg, ami több mint kétezerrel több a tavaly januárinál. Így aztán a természetes fogyás is közel a duplája volt a szokásosnak: 3300 helyett 6326 fővel lettünk kevesebben egyetlen hónap alatt.
Télen mindig több a halálozás, a hideg és száraz időjárás több betegség halálozási kockázatát is emeli. De az évről évre visszatérő influenzajárványok különösen erősen befolyásolják a halálozási rátát. A tavalyi szezonnal ellentétben idén már januárban élesen emelkedett a megbetegedések száma, igaz, a csúcspont csak az 5. héten, tehát már februárban volt. Ezzel szemben tavaly csak február végén volt az influenza-csúcs, és a halálozások száma csak márciusban tetőzött.
Hogy lássuk, milyen erős a kapcsolat az influenza és a halálozás között, elég megnézni jobban a 2017-es adatokat. Az alábbi ábrán a vízszintes tengelyen az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók százezer lakosra vetített arányát látjuk, a függőleges tengelyen pedig a heti halálozások számát jelöltük. A két változó között nagyon erős az összefüggés.
A 2016-2017-es járvány csúcspontján ezerrel nőtt a heti halálozások száma. Az a szezon még durvább volt, mint a mostani, akkor januárban és februárban együttesen több mint ötezerrel többen haltak meg az átlagosnál. Különösen szomorúak ezek az adatok, ha belegondolunk, hogy az influenza alapvetően megelőzhető betegség, mégis ilyen sokan halnak bele a szövődményeibe.
