Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. március 4. 11:04 Adat

Az ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulása

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

A második Orbán-kormány egyik leghíresebb választási ígérete volt a tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtése. Ez a kormánypropaganda állításaival szemben nem valósult meg. A 2010 utáni 10 év munkaerőpiaci fejleményei azonban ennek ellenére is pozitívnak értékelhetőek. Hogy ez milyen mértékben köszönhető a kormány intézkedéseinek, és mekkora mértékben a külső tényezőknek, ebben a cikkben nem foglalkozunk, csak arra koncentrálunk, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség hogyan alakult a 2020 előtti két évtizedben, és ugyanez hogyan nézett ki régiós kontextusban.

Az alábbi ábrán a magyar munkaerőpiac legfontosabb adatai láthatóak a 2009 és 2021 közti időszakra. Azért csak 2009-től, mert egy 2021-es módszertani változás*A módszertani módosítás eredményeként változott a gazdasági aktivitás egyes kategóriáinak számbavétele: a gyermekgondozási ellátás (gyed/gyese) mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik az ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és azt követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Mindez 120–150 ezer fővel növeli Magyarországon a foglalkoztatottak számát, és elsősorban a nők aktivitási mutatóiban eredményez változást. Ezen túlmenően a módszertani változás érinti még a diákok, segítő családtagok és a szezonális munkát végzők számbavételét is, de a foglalkoztatási adatokban ezek jelentősebb elmozdulásokat nem eredményeznek. miatt összehasonlítható*A jelenleg érvényes módszertan szerinti számok csak ettől az évtől érhetőek el. Szintén módszertani kitérő, de fontos, hogy az ábrán a 15-64 év közötti népességre vonatkozó adatokat ábrázoltuk, ami az európai statisztikai hivatal által preferált adat. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanakkor emellett a – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által előnyben részesített – 15-74 éves korcsoport adatait is közli, Magyarországon pedig a hírekben jellemzően ez utóbbi szokott megjelenni.

De mi lett az egymillió új munkahellyel akár az egyik, akár a másik adat alapján?

Ahogy az az ábrán látszik, a 2010-es 3,84 millióról 2020-ra 4,52 millióra nőtt a foglalkoztattak száma Magyarországon, ami nagyjából 700 ezer új munkahelyet jelent. A 15–74 éves korcsoportban ugyanebben az időszakban 3,9 millióról 4,6 millióra emelkedett ez a mutató, tehát az új munkahelyek száma itt is hasonló.

A 700 ezres növekedésben azonban benne vannak a közmunkássá váló korábbi munkakeresők, illetve elég sok külföldi munkavállaló is. 2020-ban a közfoglalkoztatottak száma 80 ezer fő körül volt, illetve az év végén nagyjából 95 ezer külföldön dolgozó magyar is növelte a hazai foglalkoztatottsági statisztikát. Az azonban kétségtelen, hogy a foglalkoztatottság bővülésén belül 2015-től kezdve fokozatosan egyre hangsúlyosabbá vált a piaci munkahelyek létrejötte, és csökkent a közfoglalkoztattak száma.

Ezzel párhuzamosan egyre jelentősebbé vált a munkaerőhiány is. 2020-ban a járvány ellenére is volt nagyjából 58-60 ezer betöltetlen álláshely a magyar gazdaságban, korábban pedig ennél is többet mért a KSH: a csúcson, azaz 2018 harmadik negyedévében a 88 ezret közelítette a számuk. Ezzel együtt persze még mindig nem volt meg az egymillió új munkahely, de az üres pozíciók ellensúlyozták annak a hatásnak egy jelentős részét, hogy a külföldi munkahelyek is növelik a magyar foglalkoztatottságot (2020-ban 96-112 ezer munkahellyel).

A foglalkoztatottság tehát összességében számottevően bővült, és ez a növekedés régiós összehasonlításban is jelentősnek mondható. Az alábbi ábrán az látszik, hogy a magyar foglalkoztatottsági ráta – amely a foglalkoztatottaknak a 15-64 éves népességhez viszonyított arányát mutatja meg –  a 2002-es 56,2 százalékról nagyon enyhe növekedés után 2010-re 54,9 százalékra csökkent, onnan viszont 2020-ra 69,7 százalékra nőtt. 

Ezzel a térség utolsó előtti helyéről a régiós második helyre zárkóztunk fel Csehország mögé, megelőzve az eurózóna és az EU átlagát is. A foglalkoztatottság bővülése a munkanélküliség csökkenésével is együtt járt, ugyanakkor a két trend nem teljesen arányos egymással. Hogy ez miért van, ahhoz érdemes felidézni a munkanélküliség és a munkanélküliségi ráta definícióját. Munkanélkülinek az számít, aki

  • az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott;
  • a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát;
  • két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve
  • már talált munkát, ahol 3 hónapon belül dolgozni kezd.

Emiatt ha valaki már nem keres állást, de nincs munkája, nem számít munkanélkülinek, és ilyen módon javítja ezt a statisztikát. A munkanélküliségi rátát pedig a munkanélküliek megfelelő korú (15-65 éves) gazdaságilag aktív*Tehát aki megjelenik a munkaerőpiacon, azaz foglalkoztatott vagy munkanélküli. népességhez viszonyított aránya adja meg.

Az alábbi ábrán látszik, hogy Magyarország ebben az adatban is jobban állt 2021 végén, mint 2002 elején, bár a különbség itt kisebb, mint a foglalkoztatottsági rátában.

A javulás ellenére viszont 2021-ben Csehországban és Lengyelországban is kisebb volt a munkanélküliség, mint Magyarországon, igaz, a lengyel adatok csak 2019 óta jobbak a magyarnál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat foglalkoztatott foglalkoztatottság munkaerőhiány munkaerőpiac munkanélküli munkanélküliség V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 29. 04:33 Adat, Élet

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.

Váczi István
2024. április 26. 04:39 Adat, Világ

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.

Bucsky Péter
2024. április 25. 04:39 Adat, Élet

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. május 2. 04:32 Világ

Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában

A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.

Torontáli Zoltán
2024. május 1. 04:34 Élet, Vállalat

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.

Váczi István
2024. április 30. 04:37 Világ

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.