Szinte példátlanul kiszolgáltatott Magyarország a külföldi cégeknek
A külföldi tulajdonú cégek nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, az Eurostat adataiból az látszik, hogy csupán Írországban van nagyobb súlyuk az ilyen vállalatoknak, mint Magyarországon. Mivel ezeknek az adatoknak az összeállítása időigényes és összetett munka, csak 2008 és 2015 között érhetők el, és az utolsó év szerint a magyar vállalati GDP 52,46 százalékát állították elő külföldi tulajdonú cégek, alapvetően multik.
Hogy ez mennyire szédületesen magas arány, azt jól mutatja, hogy a külföldi cégek körében adózási és egyéb jogi szempontból kiemelt központnak számító Luxemburg és Hollandia is elmarad ettől, a régiós versenytársainknál pedig sokkal kisebb ez az arány. Az uniós átlag az utolsó elérhető évben, 2010-ben 22,72 százalék volt. (A grafikonon a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csak a listavezető Írországot, a visegrádi országokat és Romániát tüntettük fel kiugró színekkel. Egy-egy ország adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)
Alapvetően örülhetnénk is annak, hogy egyre több külföldi cég választja Magyarországot termelési és szolgáltatási telephelyként. Az nagyon jó, ha sokan fektetnek be nálunk, és sok hozzáadott értéket termelnek (ez a munkaerőköltség és a nyereség összege*A másik oldalról megközelítve egy cég árbevételének, illetve a vásárolt termékek és szolgáltatások értékének a különbsége.). Probléma akkor van, ha ezek a cégek kiszorítják a hazai vállalkozásokat a piacról, például mert kevesebb adóterhet fizetnek, elszívják a legjobb munkaerőt, járadékvadász módon az állami forrásokat maguknak szerzik meg.
A hazai gazdaságban az is gond, hogy míg a külföldi tulajdonú cégek növekednek, addig a hazai cégek ha lassan is, de folyamatosan leszakadnak tőlük. Ennél is jobban lemarad a hozzáadott érték termelésében a kormányzati és a háztartási szektor*Ebbe a szektorba sorolják a közel félmillió egyéni vállalkozót, és azokat, akik saját végső felhasználásukra állítanak elő terméket vagy szolgáltatást (ilyen például az őstermelői tevékenység vagy a saját lakásépítés)..
Ahogy az alábbi grafikonon látható, a növekedés nagyobb része jött a külföldi cégektől:
a 2010 és 2015 közötti időszakban a magyar gazdaság 26 százalékkal nőtt, a magyar tulajdonú gazdaság azonban csak 18 százalékkal, ellenben a külföldi cégek közel kétszer ennyire gyorsan, 34 százalékkal.
Nagy kérdés, hogy ennek mi az oka. Már korábban is írtunk arról, hogy sokkal hatékonyabbak a külföldi tulajdonú vállalkozások. Ennek számos oka van: a külföldi cégek alapvetően nagyobbak, ezért is hatékonyabbak lehetnek a kisebb magyar kkv-knál. Természeten ebben szerepe van annak is, hogy jellemzően magasabb szintű technológiát hoznak, ami hatékonyabb termelést tesz lehetővé.
A külföldi vállalatok azonban más, a kormányzattól kapott előnyöket is élveznek: 2010 és 2018 között 346 milliárd forint állami támogatást adott a kormány a multiknak, és ebben még több száz milliárd forintnyi adókedvezmény és a cégek elvárásai szerint épülő fejlesztés még benne sincsen. Ilyenről a magyar kkv-k – néhány kivételtől eltekintve – nem is álmodhatnak.
Korábbi számításaink szerint a 30 legnagyobb multinacionális nagyvállalat évi 48 milliárd forint adót takaríthat meg a transzferárazási trükkök segítségével. A csak Magyarországon működő cégeknek erre nincs lehetőségük. Emellett, ha a hazai tulajdonú vállalkozásoknak nem kellene azért magasabb adókat fizetni, hogy a kormányzat a külföldi összeszerelő üzemek Magyarországra telepítését támogassa készpénzjuttatásokkal, adókedvezményekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel, akkor ők is gyorsabban tudnának fejlődni.
Adat
37 éve kezdték szabadjára engedni a bolti árakat, a Túró Rudi bánta leginkább
Mintha egy másik galaxisban lett volna az árhivatal végső korszaka, mégis érdekes összevetni a mai árakat a 37 évvel ezelőttiekkel.
Évtizedes gázálmot valósít meg Magyarország a háborúnak köszönhetően
A háború miatt olcsó orosz gázra építve Magyarország egyre inkább elkezdte átvenni Ausztria régiós elosztóközpont-szerepét az elmúlt hónapokban.
Kisebb csoda lesz, ha idén összejön a fehér karácsony
Olyan sokat emelkedett a karácsonyi átlaghőmérséklet az elmúlt két évtizedben, hogy lassan csodaszámba megy az ünnepi hótakaró.
Fontos
Egyre több fiatal koccint alkoholmentes itallal szilveszterkor
A mai fiatalok nem akarnak annyit inni, mint a korábbiak, és ez új üzleti lehetőségeket teremt az alkoholmentes italok gyártói számára.
Füstbe megy az első klímacél, és fordulat kellene, hogy ne kövesse a második
Egyre inkább illúzió a másfél fokos felmelegedés, a vállalások és beruházási tervek inkább 2,5-3 fokot adnak ki, ami drámai következményekkel járhat.
A legrosszabb napokon derül ki, hogy ki a jó befektető
Ha valaki képes felülteljesíteni a piac számára nagy bukókat hozó napokon, akkor hosszú távon a legjobbak közé repítheti a portfólióját.
