Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. december 17. 07:03 Vállalat

Elképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül is

Amikor a magyar gazdaságról beszélünk, akkor könnyű megfeledkezni arról, hogy valójában elég jelentős részben külföldiek tulajdonában álló cégek teljesítményéről van szó. A külföldi cégek nem csak azért fontosak, mert behozzák a tudást és a tőkét, hanem a gyakorlatban is jelentős részben ők szervezik a magyar gazdaság ügyeit, ők döntenek a legfontosabb kérdésekben, legyen szó a nyereség felhasználásáról vagy a beruházásokról.

Szerencsére meg is lehet mondani, hogy különböző teljesítménymutatók szerint hogyan állnak a külföldi és a hazai cégek,*Ebben a témában az utóbbi években nagyon sokat finomodtak a statisztikák, főleg a világ legtöbb országa által megvalósított FATS (Foreign Affiliate Statistcs) adatgyűjtés miatt. és éppen az utóbbi hetekben jelentek meg a legfrissebb adatok.

Az alábbi két ábrán azt szedtük össze, hogy hétféle szempont szerint hogyan oszlik el a magyar és a külföldi cégek teljesítménye a gazdaság egészén belül, tovább bontva az iparra és a szolgáltató szektorra (az évek között kattintva végig lehet követni az arányok változását).

 

Mint látható, alkalmazottak és különösen a cégek számát nézve óriási a magyar a fölény, ami érthető, hiszen mégiscsak Magyarországról van szó. Ám ez a sokkal kevesebb itthon működő külföldi cég a magyarországi vállalati alkalmazottak negyedével a termelés és a hozzáadott érték felét állítja elő.*Az összehasonlítás persze nem teljesen fair, hiszen a magyar vállalatok között ott találjuk a részben a közfeladatokat teljesítő nagyvállalatokat, és kis hatékonyságú mikrocégek százezreit is.

Az összes magyar cég mindössze 0,39 százaléka volt külföldi tulajdonban lévő feldolgozóipari vállalat 2016-ban. Viszont ezek a cégek állították elő a magyar árbevétel és a hozzáadott érték több mint 26 százalékát, és éppen ekkora arányban részesültek a magyarországi beruházásokból is. A magyar vállalatokban dolgozó alkalmazottaknak csak a 16 százaléka dolgozik ezekben a vállalatokban, de ők kapják az összes bér 22,6 százalékát.

2013 és 2017 között lassan, de biztosan csökkent a külföldi fölény mindegyik mutatónál. Ez persze elsősorban nem a magyar cégek gyorsabb organikus növekedéséből következik, hanem abból, hogy a magyar állam a piac jelentős szereplőit vásárolta fel, például az energetikában, a közmű- és a bankszektorban. De bármennyire is nagynak tűnhettek ezek a változások, valójában a magyar gazdaság alapvető szerkezeti jellemzőit egyáltalán nem érintették.

Ráadásul a magyar cégek egy picit sem tudtak felzárkózni a külföldiekhez az utóbbi években.

Egy alkalmazottra vetítve a magyar cégekben a külföldi tulajdonú cégeknél előállított hozzáadott érték 39 százalékát állították elő 2016-ban, éppen úgy, mint 2013-ban és a közte eltelt években.

Ha egy picit még tovább ásunk az adatokban, arra is találni számokat, hogy a magyarországi cégek hogyan teljesítenek az összes tulajdonos ország szerint.

Az alábbi ábra ezt mutatja: a Magyarországon működő vállalatok a tulajdonos hovatartozása szerint mennyit fizetnek átlagosan egy alkalmazott után, és mennyi egy főre jutó nyereséget*Itt most a vállalat pénztermelő képességének megfeleltethető Ebitda (üzemi eredmény plusz amortizáció) számoltuk. állítanak elő (a kettő együtt adja a hozzáadott értéket; a buborékok méretét az alkalmazottak száma határozza meg).

 

Az ábrán jól láthatóan elkülönülnek egymástól a magyar és külföldi cégek. Mind az egy alkalmazottra jutó eredményben, mind az egy alkalmazottra költött bérben két-háromszor jobban állnak a külföldi cégek, és a különbség az évek múlásával nem csökkent.

A magyar tulajdonú vállalatok átlagosan havonta 255 ezer forintot fizettek egy alkalmazottjuk után, ugyanez a német cégeknél 523 ezer forint, az amerikaiaknál pedig 632 ezer volt. Nyereségben ennél is nagyobb a különbség: miközben egy német cégnél dolgozó magyar munkavállaló havi 631 ezer, egy amerikainál dolgozó pedig 893 ezer forint nyereséget hoz a cégének, addig egy magyar tulajdonú cégnél dolgozó havi 179 ezer forint nyereséget termel.

Ilyen elképesztő hatékonyságbeli különbségnél nem csodálkozhatunk, ha aztán a külföldi cégeknek jóval több pénzük marad, amiből beruházhatnak fejlettebb technológiákba, vagy amiből átcsábíthatják más cégektől a legjobb munkavállalókat. Igaz, mint nemrég megírtuk, a külföldi nagyvállalatok Magyarországon kimutatott nyeresége nem feltétlenül a valódi tevékenység függvénye, hanem adózási döntések is befolyásolják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTizenhatszor annyi nagyberuházást visznek külföldi vállalatok, mint magyarokÖtven nagyberuházás fut az országban egyszerre, de ezek között csak aprókat indítottak magyar vállalkozások. Miért?

(Néhány ország látványosan kilóg a többi közül. Korea például azért húzott el a többiektől, mert az alkalmazottak javarészt stabilan nagyon nyereséges cégekben koncentrálódnak, mint a Samsung, a Hanlon és a Celltrion. Norvégia esetében a Telenor, Nagy-Britanniánál a Tesco, Franciaország és Izrael esetében pedig gyógyszergyártók [Servier/Egis, Teva] befolyásolják erősen az összképet. Portugália pedig nem is látszik az ábrán, annyira kilóg az óriási egy főre jutó nyereségével – ezt az adatot ugyanis eltorzítja egyetlen cég, a Mercas MC Zrt., amelyen keresztül portugál művészek használják ki a magyar adórendszer előnyeit.)

A fenti második ábrán pedig azt látjuk, hogy milyen nagy hátrányban vannak a magyar cégek, ha egyszerűen az összes külföldi céggel hasonlítjuk össze őket. Ha nem lennének Magyarországon külföldi cégek, akkor a gazdaság egészének szintjén nagyjából a harmadával alacsonyabb átlagkeresettel és GDP-vel kellene számolnunk.*Persze ez a felvetés is abszurd, hiszen ha a magyarországi külföldi tulajdonú cégek teljesítménye egyik pillanatról a másikra elpárologna a semmibe, akkor azonnal pénzügyi válság ütne be, az állam és a bankok nem jutnának pénzhez, az importőrök nem jutnának devizához, stb.

Mindenesetre ezek az adatok pontosan megmutatják, hogy a magyar cégek versenyképtelensége nem a külföldi piacokon, hanem már Magyarországon elkezdődik. De az exportpiacokon mutatkozik meg igazán: a külföldi tulajdonú magyar cégek valósítják meg a teljes magyar kivitel 81 százalékát. Ez arra utal, hogy a magyar cégek egészen elenyésző kisebbsége lép csak túl a vegetáláson, és tud valódi növekedési pályára lépni.

A magyar gazdaságpolitikusoknak ezek alapján azon kellene gondolkodniuk, hogy lehet-e ország egyáltalán sikeres hazai nagyvállalatok nélkül, és ha arra jutnak, hogy nem, akkor hogyan tudnak a magyar cégek megerősödéséhez kedvező feltételeket teremteni. Első lépésnek (a mindent átható korrupció mérséklésén túl) nem tűnik rossz ötletnek felfüggeszteni az alacsonyabb technológiai színvonalú beruházásokat megvalósító multinacionális cégek beruházásainak állami támogatását.

Vállalat beruházás ebitda hozzáadott érték külföldi cégek termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. február 20. 14:39 Vállalat

Lagerfeld nem csak a divathoz értett, üzletileg is nagyot alkotott

A divatipar mellett a márkaépítés területén is sikeres volt a tegnap elhunyt divattervező.

Fabók Bálint
2019. február 20. 09:34 Vállalat

Csányi Sándor üzlettársa révén kerül közelebb a legnagyobb szlovén ingatlanprojekthez

A mintegy 100 milliárd forintos ingatlanberuházásról több körben tárgyalt az OTP Bank, a magyar befektető Nagy György lesz.

Bucsky Péter
2019. február 20. 06:53 Vállalat

Olyan jól blogoltak a magyar fiatalok, hogy a Facebook és a Netflix is az ügyfelük lett

A 13 éves Starschema Kft. még mindig startupokat megszégyenítő gyorsasággal növekszik, és az ütem fenntartása érdekében az Egyesült Államokban is terjeszkedik.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.