Az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi háborút leginkább a két ország közötti viszonyrendszer és makroadatok mentén szokták vizsgálni, de az kevésbé kerül előtérbe, hogy milyen közvetlen hatása van a talán leginkább érintett társadalmi csoportra, a kínai középosztályra.
A Foreign Affairs átfogó cikkében azt állítja, hogy amióta Donald Trump elindította a vámháborút Kína ellen, a kínai középosztály érezhetően kritikusabb lett saját kormánya gazdasági és társadalompolitikai lépéseivel szemben. Ez azonban nagyon könnyen a visszájára fordulhat.
A cikk szerint az egyre bővülő kínai középosztály még sosem nézett szembe olyan jelentős gazdasági kihívásokkal, mint napjainkban. Részben a kereskedelmi háború miatt a kínai tőzsdék mintegy 24 százalékkal gyengültek év eleje óta, a jüan 10 százalékkal esett a dollárral szemben, és egyre nagyobb a félelem, hogy ingatlanpiaci buborék alakul ki a legnagyobb kínai városokban.
Ezek csak a legfrissebb fejlemények, az elmúlt években lassuló gazdasági növekedés, a környezetszennyezés, az élelmiszerbiztonsági botrányok vagy a magánéletbe egyre inkább belemászó hatalom mind érzékenyen érinti a kínai középosztályt.
Ezeknek a változásoknak azért is nehezen megjósolható a hatásuk, mert egy eléggé új társadalmi osztályról van szó. Három évtizede lényegében nem létezett középosztály Kínában, ma viszont a hivatalos adatok szerint már 400 millió ember számít középosztálybelinek. A McKinsey tanácsadócég becslése szerint 2022-re a kínai városlakók 75 százaléka, több mint 550 millió ember számít majd annak.
Ez a széles réteg alapvetően három, viszonylag jól elkülöníthető csoportból áll. A gazdaságiba tartoznak a vállalkozók, valamint a külföldi cégek és vegyesvállalatok alkalmazottai. A politikai klaszterbe tartoznak az alacsony beosztású kormánytisztviselők és a hivatalnokok. A harmadik csoportba a kulturális élet és az oktatás résztvevői tartoznak, médiaszereplők, tanárok és egyéb értelmiségiek. Bár a három osztály között jelentős különbségek vannak, de hasonlóan gondolkodnak a Kínában középosztálybelinek tekintett értékekről, mint a tulajdonjog védelme, a környezet óvása vagy az oktatás fejlesztése.
Hszi Csin-ping. Fotó: AFP
Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-as hatalomra kerülése idején úgy tűnt, hogy intézkedései több szempontból is kedveznek ezeknek az értékeknek. A középosztály általánosságban támogatta Hszi antikorrupciós kampányát és elköteleződését a környezetszennyezés csökkentéséért. Ez a hozzáállás azonban elkezdett megváltozni, mióta Hszi látványosan növeli a hatalmát, és egyre kevesebb teret hagy a privátszférának.
A középosztály különböző részeit ráadásul többfajta érdeksérelem is érte. A gazdasági csoport egyre inkább úgy érzi, hogy az erősen kedvezményezett és anyagilag támogatott állami vállalatokkal nehéz felvenni a versenyt. A politikai klasztert az érintheti, hogy tagjait egyre szorosabb megfigyelés alatt tartja az állam. Az értelmiséget pedig az érintette érzékenyen, hogy a számára leginkább fontos liberális alapjogok – mint az emberi jogok vagy a szólásszabadság – csorbultak a leglátványosabban az elmúlt öt évben.
A Foreign Affairs szerint a kínai középosztály úgy látja, hogy Hszi alapvető emberi jogokat korlátozó politikája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok egyre bizalmatlanabbá vált Kínával szemben, és az olyan autoriter rendszerekhez hasonlítja, mint Orosz- vagy Törökország.
A kínai közösségi médiában egyre látványosabban látszik, hogy az eddigi lépések, megfejelve a kereskedelmi háborúval, fenyegetést is jelenthetnek a hatalmát egyre jobban bebetonozó Hszi Csin-ping számára. A Foreign Affairs szerint ez azonban könnyen meg is változhat. Ha ugyanis eszkalálódik a kereskedelmi háború, a növekvő külső fenyegetettség akár erősítheti is Hszit.
Ebben az is szerepet játszik, hogy Trumpot elnöksége első évében pozitívabban állította be a kínai média, mint az amerikai. A kínai média csak a kereskedelmi háború hatására kezdte el „kapzsinak” és „őrültnek” beállítani az amerikai elnököt. Ezen kívül egyre több kínai érezheti azt, hogy a Trump-kormány stratégiai fordulata (szövetségesből rivális) azon alapszik, hogy megállítsák a feltörekvő Kínát. Erre a kínai állami média igyekszik is rájátszani.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
