Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. március 25. 15:53 Világ

Kína teljesen egyedi állammodell építésébe kezdett

A kínai alkotmány módosításával Hszi Csin-pingnek esélye nyílt arra, hogy élete végéig bebetonozza magát az elnöki székbe. Nem ez az első meredek húzás a hatalmát egyre inkább koncentráló elnöktől, például tömegével börtönözi be politikai ellenfeleit egy korrupcióellenes programba bújtatva.

Az viszont kevésbé közismert, hogy Hszi egy olyan rendszer kiépítésén dolgozik, amelyre korábban nem volt példa a történelemben. Intézkedései ugyanis nemcsak a riválisai ellen irányulnak, hanem jóval nagyobb ívűek: a kínai hatalmi erőviszonyokat szabják át. Az átalakítás egyik legérdekesebb sajátossága, hogy a hazai magáncégek mellett a külföldiekre is kiterjesztette befolyását. Csanádi Máriával, az MTA pártállami rendszerek, köztük Kína kutatásával is foglalkozó doktorával elemezzük a változóban lévő kínai hatalmi struktúrát.

Erős önkormányzatok Hszivel szemben

Kínában a központi irányítás mellett egy erős lokális hatalmi szint is működik. Ennek eredete Mao Ce-tungig, a Kínai Népköztársaság első vezetőjéig nyúlik vissza. Bár Mao egyszemélyessé tette a központi hatalmat, időnként decentralizálta is az irányítást. Ennek egyik módja az volt, hogy a központosított és államosított vállalatok felügyelete az alacsonyabb szintű (tartományi vagy települési) közigazgatáshoz került.

Később, Teng Hsziao-ping reformjai által ez a folyamat egyre inkább kiterjedt, például a termelésre vagy a foglalkoztatásra. A döntéseket egyre inkább ott hozták meg, ahol az érintettek voltak, így a helyi, tartományi kormányzatoknak egyre fajsúlyosabb lett a szerepe.

A kommunista Kína vezetőinek négy generációja: Mao Ce-tung, Teng Hsziao-ping, Csiang Cö-min és Hu Csin-tao egy sanghaji kiállításon. Fotó: AFP

Amikor Hszi Csin-ping Kína vezetője lett 2012-ben, a lokális hatalom különösen erős volt a központival szemben, miközben a helyi kormányzatok egyre mélyebb adósságba kerültek. Ez a 2008-as gazdasági válságból való sikeres kilábalásnak volt a következménye. A válság hatásait ugyanis Kína egy óriási, 586 milliárd dolláros állami élénkítőcsomaggal tompította, amit már 2008-ban bejelentett.

A helyi és központi kormányzatok azonnal aktivizálódtak, a bankok hiteleztek, a beruházások beindultak, a gazdasági mutatók pedig gyorsan javultak. A munkanélküliség fél év alatt a válság előtti szintre esett vissza, óriási iramú infrastrukturális beruházások indultak a fejletlenebb középső és a nyugati tartományokban. A beruházások vonzották a feldolgozóipart, az állami projektek igényei pedig a magánberuházásokat is lendületbe hozták.

A sikeres program azonban negatív következményekkel is járt, mivel a gazdaság túlfűtötté vált. Ennek volt a jele a hatalmas méretű állami költekezés, a hitelezés túlfutása, illetve a helyi kormányzatok eladósodása. Buborékok alakultak ki a termelésben és az infrastruktúra fejlesztésében, és egyre nehezebbé vált visszafogni a felfokozott hangulatot.

Ez két ok miatt is izgalmas helyzetet teremtett. Egyrészt a Teng Hsziao-ping alatt létrejött és megerősödött magánszféra*Teng Hsziao-ping 1992-ben nyilvánvalóvá tette, hogy támogatja a külföldi tőke beáramlását, a hazai privát vállalatok működését és a kisebb állami vállalatok privatizálását. elkezdett a kormányzati pénzosztás működéséhez alkalmazkodni, azaz felélénkült a kapcsolat a magánszektor és a hatalom között. Másrészt, ahogy Csanádi kiemelte, a helyi kormányzatok vállalatokat alapítottak, amelyeken keresztül közvetve hitelekhez jutottak, annak ellenére, hogy a törvény tiltotta, hogy eladósodjanak*Ezek az úgynevezett “local government financing vehicle”-ök, sajnos pontos magyar fordítása nincs a fogalomnak. Röviden arról van szó, hogy a helyi kormányzatok annak érdekében, hogy közvetve hitelt vehessenek fel (közvetlenül ezt nem tehetik meg) és beruházásokat indíthassanak, saját vállalatokat alapítanak, és például a hatáskörükbe tartozó földekkel járulnak hozzá „saját forrással” a majdani beruházáshoz. Ezzel tulajdonképpen a helyi kormányzatok vállalnak garanciát a vállalati hitelekért, és végülis eladósodnak a vállalatokon keresztül.
.

Miután az élénkítőcsomag 2010-ben kifutott, a központi beruházásokat visszafogták, de a lokálisak egyáltalán nem álltak le. Helyi szinten így túlfűtött maradt a gazdaság, ami a területi igazgatás jelentőségét növelte a központi kormányzattal szemben.

Alkotmánymódosítás és befolyás a magánszektorban

A földtulajdon rendszere is kritikus szerepet játszik a hatalmi struktúrában. Erre a Kornai János, a Harvard és a Corvinus Egyetem közgazdász-professzorának 90. születésnapjára nemrég szervezett konferencián hívták fel a figyelmet Kornai volt kínai tanítványai (akik miután a Harvardon végeztek Kornainál és a Nobel-díjas Eric Maskinnél, érdekes módon mind magas tudományos pozícióban dolgoznak most Kínában).

A földek ugyanis állami tulajdonban állnak, a föld használatáról pedig a helyi kormányzatok döntenek. A befektetőknek tehát a helyi hatalomhoz kell fordulniuk, ha földre van szükségük. Ennek azért van különös jelentősége, mert a föld fedezetként is szolgálhat az állami banktól felvett hitelhez. Így a helyi hatalom azt is befolyásolhatja, hogy mely cégek kaphassanak hitelt.

Kínai földműves dolgozik egy rizsföldön. Fotó: AFP

Hszi tehát éppen akkor került hatalomra, amikor a helyi hatalmi szint meghatározó tényezővé vált, a központi irányítás pedig visszaszorult. A Hszi által meghirdetett korrupcióellenes kampány az egész hatalmi struktúra átalakítására is irányult. A kampány során szűkítették a lokális döntéshozók terét, több helyi vezetőt megbüntettek, és ezek a lépések a túlzott lokális beruházások visszafogását eredményezték. Így a helyi hatalom alkupozíciója is gyengült, amiből kifolyólag a központi hatalom erősödött.

Hszi más szempontból is egyre inkább koncentrálja a hatalmát: újabb és újabb kulcspozíciókat von saját hatáskörébe. Az antikorrupció ürügyén több magasszintű vezetőt is bebörtönzött, bár nem ez az első antikorrupciós kampány Kínában. Az ötvenes évektől gyakran indultak hasonló kampányok, de ezek rövidek voltak, és inkább csak szűkebb rétegekre, konkrét személyekre vonatkoztak.

Az egyik leglátványosabb jele Hiszi hatalomkoncentrációjának az volt, hogy a személyéhez kötődő hatalmat „életfogytiglanná” tette azzal, hogy az állampárt alkotmányából kiiktatták a Teng Hsziao-ping által bevezetett időkorlátot, ami két hatalmi ciklusra vonatkozott.

Hszi hatalomkoncentrációját az is segíti, hogy Kínában, a többi kommunista országhoz hasonlóan, az összes szervezetben – legyen az iskola, színház, állami vállalat vagy vallási közösség – működik egy pártbizottság, élén egy párttitkárral. A párttitkár beleszólhat a szervezet életébe, miközben kapcsolatban áll a pártapparátussal, így a cégek döntéseit a kommunista párt politikája szerint befolyásolhatja. Hszi Csin-ping befolyása a pártbizottságok által egyre tovább terjeszkedik, az államigazgatáson kívülre, a magánszektor irányába.

A pártbizottságok létesítése magánvállalatoknál nem új szándék, de csak az utóbbi néhány évben nőtt óriásit azoknak a magáncégeknek az aránya* Xia Yeliang a Pekingi Egyetem egykori közgazdász professzora szerint ezt magyarázza a Kínai Kommunista Párt paranoid mentalitása: nem bízik semmiben és senkiben., amelyekben ilyen pártszervezetek működnek. Mostanra a külföldi és a hazai magánvállalatok mintegy kétharmada be van kötve a Hszi vezette hatalmi hálóba. Tehát Hszi nemcsak központosítja a hatalmat, hanem ki is terjeszti rendszerét a magánszektor felé, szembemenve a kilencvenes és a kétezres évek átalakulási folyamataival és Teng Hsziao-ping reformjaival.

Kiszámíthatatlan, hogy mi várható a folytatásban. Csanádi Mária szerint ugyanis nincs olyan mintázat a pártállamok történetében, amelyből következtetni lehetne, hogy ez a sajátos hatalmi szerkezet hogyan alakul tovább. Egyrészt azért, mert nem ismer olyan példát, hogy a kínaihoz hasonló decentralizált pártállami struktúrát drasztikus eszközökkel centralizálják. A folyamat iránya eddig fordított volt, a központosított rendszer szokott decentralizálódni. Ráadásul a centralizált rendszerek (ilyen jelenleg csak Észak-Korea) átalakulása hirtelen összeomlással járt (például Romániában, illetve a Szovjetunió egyes tagországaiban). Kínában a decentralizált hatalmi mintázat átalakulása ezzel szemben eddig fokozatos volt.

Másrészt azért is nehéz Hszi Csin-ping diktatúrájának sorsát megjósolni, mert olyan központosított rendszert épít, amelynek fenntartásában óriási része van nemcsak az állami, hanem a hazai és a külföldi magánszférának is, és erre még szintén nem volt precedens.

Világ Hszi Csin-ping Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kasnyik Márton
2018. november 13. 11:48 Világ

Megpróbálta lefizettetni magát a lengyel pénzügyi felügyelet vezetője, és erről hangfelvétel is készült

Nem kevés pénzt, mintegy hárommilliárd forintot kért a jóindulatért cserébe.

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 17:28 Élet, Világ

Soha nem fizettek még annyit kortárs műtárgyért, mint a Medence két alakkal címűért fognak

David Hockney festménye 80 millió dollárért mehet el, és ezzel a legértékesebb műalkotás lehet, amelyet még élő művész jegyez.

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 12:00 Piac, Világ

A szemüvegkeretek nagy része eladhatatlanul porosodik a raktárakban

Évek óta nagy üzleti ígéret a 3D nyomtatás, amely hatékonyabbá tenné a gyártást, de a technológia mögé csak most álltak be a nagy nevek.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.