Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 1. 20:04 Világ

Trump elindította a kereskedelmi háborút, Amerika szövetségesei visszavágnak

Trump tegnap végül is némi tétovázás után az európai, a mexikói és a kanadai nyersacél- és alumínium-behozatal megvámolása mellett döntött. Mozgalmas volt a május az amerikai külpolitikában, az elnök ugyanis felmondta az iráni atomalkut, lemondta (aztán újra szervezni kezdte) a Kim Dzsongunnal tervezett találkozóját, és még a Kínával folytatott kereskedelmi háborúban is előidézett néhány új fordulatot, például a kínai munkahelyek védelmére hivatkozva megkegyelmezett az iráni és észak-koreai szankciók megsértése miatt feketelistára helyezni tervezett kínai mobilgyártónak, a ZTE-nek.

A szövetségesek acélimportját nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vámolják meg az amerikaiak, ami önmagában is ellentmondás, másrészt rossz jelzés a baráti országok felé. Ezért nem meglepő, hogy az érintett országok, nemzetközi szervezetek és vállalatok vezetői viszonylag hevesen reagáltak a lépésre.

  • “Az intézkedés kanadaiak ezreinek meggyalázása, akik amerikai fegyveres testvéreikkel együtt harcoltak és haltak meg” – mondta a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau.
  • “Ez egy rossz nap a világkereskedelemnek. Amit ők meg tudnak tenni, pontosan ugyanazt mi is megcsinálhatjuk” – ez Jean-Claude Juncker fenyegető reakciója.
  • “Donald Trump lábon lőtte magát” – mondta Mexikó gazdasági minisztere, Ildefonso Guajardo.

Emmanuel Macron és Angela Merkel egyaránt jogellenesnek tartják az amerikai elnök lépését nyilatkozataik szerint. Ugyanakkor az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Theresa May nem csatlakozott hozzájuk a Trump elleni kiállásban, pedig a 31 ezer főt foglalkoztató brit acélipart is érinteni fogják a védővámok. Az ellenzék oldaláról azt találgatják, hogy May már egy Brexit utáni különmegállapodásban gondolkodik Trumppal.

A kemény reakció nem tűnik alaptalannak, ha figyelembe vesszük, hogy az USA a világ legnagyobb acélimportáló országa, 2017-ben 34,6 millió tonnát szállítottak be a most büntetett országokból, döntően Kanadából, de a mexikói és a német import súlya sem elhanyagolható.

 

 

És valóban, azonnal indultak az ellenintézkedések. Az EU már márciusban közzétett egy listát azokról az amerikai termékekről, amelyekre a tervek szerint büntetővámokat fog kivetni, Juncker is erre hivatkozott a tegnapi nap során. A jegyzéken a farmernadrágoktól kezdve a motorkerékpárokon és a hajókon keresztül a whisky-ig és a rizsig egészen változatos árucikkeket találhatunk, és persze az acél sem maradhatott ki. Hasonló lépésekre készül Kanada és Mexikó is az Egyesült Államokból érkező acél- és fémipari termékekre vonatkozó vámok bevezetésével és további, élelmiszer- és feldolgozóipari áruk behozatalának megadóztatásával.

Ráadásul a Kanadával és Mexikóval 1992-ben megkötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement, NAFTA) is egyre nagyobb veszélyben van. Az amerikai elnök már a választási kampányában hangoztatta, hogy az egyezmény miatt széles rétegek veszítették el a munkájukat, ezért azt újra kell tárgyalni. A megválasztása után viszont a NAFTA felmondása is napirendre került (amiért a nemrég Magyarországon előadó Steve Bannon is lobbizott), mégis végül Trump inkább az újratárgyalás mellett döntött, amit azonban nem sikerült még lezárni.

Jelen állás szerint egy darabig még biztosan nyitva marad a kérdés, mert Trump a kanadai miniszterelnök nyilatkozatai és lépései hallatán tegnap este egészen odáig ment, hogy kimondta: a megállapodás által az USA-t évtizedek óta kihasználják szomszédai, aminek véget kell vetni, az USA csak számára “fair” feltételeket fogad el, vagy nincs egyezség. Pedig Trudeau szerint a NAFTA-tárgyalások során a nehézségek ellenére már egészen közel kerültek egy mindhárom fél számára elfogadható állásponthoz. A jövő heti G7 csúcson mindenesetre kénytelen lesz egymással találkozni a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök, így valószínűleg ki fog derülni, hogy mi lesz a NAFTA-ügy folytatása.

Közben Trump már a járműbehozatal 25 százalékos megvámolását is beharangozta. A külkereskedelmi szakértők szerint amellett, hogy a lépés gazdaságilag előnytelen az Egyesült Államok számára, a legfontosabb szövetségesek újabb megtorlásához is vezethet. Sőt, egyes elemzők szerint az amerikai elnök épp az akadazó NAFTA-tárgyalásokat akarta ezzel a számára kedvező mederbe terelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValaki elmagyarázhatná Trumpnak, hogy hogyan működik a világkereskedelemNem lopja meg az országot, ha épp kereskedelmi hiánya van. Sőt, éppen ez mutatja, hogy gazdag.

Világ acélipar Donald Trump kereskedelmi háború védővám Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. január 26. 12:18 Világ

A kenyér is nagyon megdrágulhat, ha kitör a háború Ukrajnában

Ukrajna a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre, így nagyon nem mindegy, hogy lesz-e fegyveres konfliktus a szomszédos országban.

Váczi István
2022. január 25. 15:04 Világ

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.

Váczi István
2022. január 25. 11:07 Világ

Az oroszok már nem csak Ukrajna körül izmoznak

Fegyverek kubai telepítésének meglebegtetésével és kiterjedt haditengerészeti hadgyakorlatokkal is igyekeznek erőt mutatni az orosz fegyveres erők.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. január 26. 16:27 Adat

Tényleg szinte mindenki covidos az országban, akit tesztelnek?

Sokkal nagyobb az átfertőzöttség, mint korábban bármikor, de ez nem jelenti azt, hogy négyből három tesztelt covidos. A tényleges pozitivitási ráta 40 százalék körül lehet.

Bucsky Péter
2022. január 26. 06:55 Közélet, Vállalat

Idehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cége

Próbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.

Mészáros R. Tamás
2022. január 25. 06:49 Világ

Az osztogatás hatékonyabb, mint a munkaalapú társadalom

A közvélekedés szerint a szegények elherdálják a segélyeket, de közgazdasági kísérletek szerint valójában a pénz- és tőkeinjekció a leghatásosabb módja a szegénység felszámolásának.