Egy elmélet szerint Trump, Putyin és Hszi hódítási vágyát a világgazdasági és -politikai blokkosodás motiválja, ami a második világháborúhoz előtti helyzethez hasonlít.
Már két éve csökkennek az árak, elvileg mégis öt százalékkal nőtt a gazdaság tavaly, ami nyugati körülmények között elképzelhetetlen lenne egyszerre.
Peking az ellátási láncok elfojtásával és nyugati cégek elleni vizsgálatokkal jelezte, hogy Biden és Trump fenyegetései nem maradnak válasz nélkül.
Jön a régóta várt gazdaságélénkítés, de a friss pénzből nem jut a fogyasztóknak, a kínai elnök a modern birodalom modelljét építi, benne a fejlesztő állammal.
Az Övezet és út kezdeményezés tízéves csúcstalálkozóját rendezik Pekingben, ahol Magyarország a legmagasabb szinten képviselteti magát. Lesz miről tárgyalni.
Szép szavakból nem volt hiány, de az orosz-kínai partnerség már nem korlátok nélküli, és egyelőre új gázvezeték sem épül.
A kínai főváros utcái ismét üresek a koronavírus miatt, de a lezárások helyett most a tömeges megbetegedések kényszerítik otthonaikba az embereket.
Kínában novemberig lezárásokkal, kijárási korlátozásokkal és tömeges teszteléssel próbáltak úrrá lenni a koronavíruson. E stratégiai növekvő gazdasági kárai miatt a pártállam most nyitást hirdet, de sok elemző szerint hosszú távon ez nem lesz elég a korábbi növekedési mutatók eléréséhez.
Hosszú távon gazdaságilag nagyon egyenlőtlen a két ország játszmája, amit csak az orosz katonai erő tart még valamennyire egyensúlyban.
Hszi Csin-ping pártfőtitkár a kínai gazdaságot és a nemzetközi rendszert is felforgató reformokba kezdett. Hogy ezek hova vezetnek, az nagyban függ majd a homályos kínai hatalmi viszonyok alakulásától.