A világ egyik legnagyobb internetes cégét, a főleg e-kereskedelemmel foglalkozó kínai Alibabát alapító Jack Ma a legismertebb kínai üzletember a világon. Évek óta ő számít a világszerte egyre befolyásosabb kínai vállalkozói réteg arcának, mintaképe a kínai gazdaság felemelkedésének. Fiatalon több tucat álláshelyre jelentkezett sikertelenül, még a városában működő KFC-be jelentkező 24 emberből is csak egyedül őt nem vették fel, aztán felépítette a világ egyik legjelentősebb vállalatcsoportját.
Jack Ma tekintélyét jól mutatta, hogy éveken át nyíltan bírálhatta a kínai rendszert és kampányolhatott a szabadpiac mellett egy hivatalosan kommunista országban. „A kínai fogyasztást a vállalkozások és a piac generálja, nem pedig a kormányzat (…) Az elmúlt húsz évben a kormányzat erős volt, most azonban egyre gyengül. Ez pedig egy lehetőség nekünk” – mondta még 2015-ben.
Három évvel később, tavaly szeptemberben azonban váratlanul bejelentette, hogy visszavonul az Alibaba napi szintű vezetésétől. Ezt azzal magyarázta, hogy a jövőben az oktatással és jótékonykodással akar foglalkozni. A döntésében azonban az is szerepet játszott, hogy Ma elkezdett tartani attól, hogy a hatalma és a népszerűsége miatt a kínai államvezetés céltáblájává válhat.
Jack Ma egy párizsi előadáson. Fotó: AFP
Ez a történt a Guardian cikkéből derült ki, amelyben hosszan elemzik, hogy a politikai hatalmat példátlanul központosító Hszi Csin-ping kínai elnök hogyan terjesztette ki befolyását az elmúlt években a piaci cégekre. Hszi hatalomkoncentrációjának számos látványos jele van, mint a politikai ellenfeleinek tömeges bebörtönzése, a megfigyelő állam kiépítése vagy a kisebbségek brutális elnyomása és internálása koncentrációs táborokba.
Az emberi jogok lábbal tiprása mellett azonban kevésbé feltűnő, hogy a magáncégek mozgástere is egyre jobban szűkül a magyar kormány stratégiai partnerének számító Kínában. Ez amiatt jelent hatalmas változást, mert Kína elképesztő mértékű fejlődése az elmúlt két évtizedben elsősorban az egyre szabadabb pályán mozgó kínai magáncégeknek volt köszönhető. 2012-ben, amikor Hszi hatalomra került, a magánszektor felelt a gazdasági teljesítmény 75 százalékáért.
Az azóta eltelt időszakban azonban egyre erősebbé vált az állam szerepvállalása a magáncégekben. Bár a magánszektor és az állam kapcsolatára korábban sem a nyugati keretek voltak a jellemzőek, a Hszi alatt lejátszódott változásnak szerepe van abban, hogy az elmúlt hónapban több látványos konfliktus alakult ki a nyugati országok és a kínai cégek között. A legismertebb a Huawei példája, amelyet több nyugati államban, főleg az Egyesült Államokban a kínai kormány potenciális trójai falovának tartják, amely a távközlési hálózatával képes lehet a kémkedést és a célzott hackertámadásokat segíteni. (A Huawei mindig visszautasította ezeket a feltételezéseket.)
A kínai magánszektor változásai arra vezethetőek vissza, hogy a piaci cégek jelentős többségében szerepet kaptak a Kínai Kommunista Párt funkcionáriusai. Ahogy korábban is írtuk, a pártbizottságok létesítése magánvállalatoknál nem új szándék, azonban Hszi alatt óriásira nőtt azon magáncégek aránya, amelyekben pártszervezetek kezdtek el működni.
A kínai vállalatok mintegy kétharmadában kaptak szerepet a párt emberei. Ez az arány várhatóan tovább fog emelkedni, Csöcsiang tartományban – amelyet korábban Hszi vezetett – például az a cél, hogy a magáncégek 95 százalékában jelenjenek meg a párt képviselői. Ezt azzal magyarázták, hogy a vállalatoknál szükséges a forradalmi szellem fenntartása, mivel az első magánvállalkozásoknál a generációváltás ideje zajlik.
Hszi Csin-ping egy japán repülőtéren. Fotó: AFP
A Guardian cikke szerint a párt tisztviselői jellemzően egyelőre nem szólnak bele a vállalat napi működésébe, a cégek döntően továbbra is maguk hozhatnak meg üzleti döntéseket. A párttagok azonban ott vannak a vezetőségi üléseken, hallják például, ahogy a cégvezetés mérlegel egy befektetést. A cikk szerint egyre jellemzőbb, hogy az állami képviselők nagyobb beleszólást akarnak, és egy kínai pártvezető nyíltan is beszélt arról, hogy szorosabb együttműködés lenne szükséges a cégvezetők és az állami szereplők között.
Jack Ma példája is jól mutatja, hogy Hszi és az állam reakciójában a félelem is szerepet játszik. Az üzletember egyik ismerőse évekkel ezelőtt megjósolta Jack Ma végzetét. Félig viccesen azt mondta a Guardian újságírójának, hogy Ma akkora hatalomra tett szert és olyan népszerű, hogy egy demokratikus választáson Kína elnökévé válhatna. Ezzel viszont veszélyes helyzetbe került, mivel a potenciális kihívót láthatta benne a kommunista párt.
Ez általánosságban a magánszektorra is igaz: a kilencvenes években állítólag a kínai vezetés elborzadva nézte, ahogy a Szovjetunió szétesése után privatizálták az állami vagyont, és Oroszországban a politikai hatalom az így meggazdagodott oligarchák irányítása alá került. Ebből adódóan a kínai berendezkedés nem engedheti meg, hogy a magáncégek és vezetőik rivális hatalmi tényezővé váljanak.
Érzékletesen mutatja be pár piaci cég vezetőjének a nyilatkozata, hogy milyen függőségi viszonyban vannak az állammal. Hiába vezetnek a fellazuló piaci viszonyoknak köszönhetően világszinten jelentőssé váló cégeket, ezek a nagyhatalmú üzletemberek olyan alázatosan beszélnek az államról, ahogy egy ujgurokról szóló filmben az utca embere szokott. Kína egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, az Evergrande Group vezetője azt mondta, hogy a cég mindent a pártnak köszönhet, a munkagépeket gyártó Sany Heavy Industry vezetője pedig egyenesen azt, hogy az élete a párté.
Lakónegyedek Csengtőben. Fotó: AFP
A politikai leszámolások a gazdaságot is elérték, Jack Ma mellett számos üzleti vezető kényszerült távozni az elmúlt egy-két évben, jóval direktebb módon. Nem úszta meg az egyik legnagyobb kínai cég, a WeChat nevű üzenetküldő alkalmazást létrehozó és számítógépes játékokat készítő Tencent, amelynek értéke 20 milliárd dollárral csökkent, miután a hatóságok nem engedélyezték új online játékait. Ezzel kiesett a világ legértékesebb tíz cége közül.
Az új gazdasági dogma a külföldi tulajdonban lévő cégeket is érinti Kínában, ezeknek a 70 százalékában van jelen a kínai kommunista párt. A világ legnagyobb kiskereskedelmi cégének számító amerikai Walmart az Egyesült Államokban nem engedélyezi szakszervezet létrehozását, a kínai érdekeltségében azonban már a kétezres években működött szakszervezet. Hszi alatt pedig a cégnél lévő pártszervezet már a cég döntéseibe is beleszólhat.
Számtalan nyugati cégnél hasonló a helyzet, a kommunista párt tagjai megjelentek a L’Oréal vagy a Walt Disney kínai cégeiben is. A Reutersnek egy európai cég vezetője azt mondta, hogy politikai nyomást helyeztek rájuk, hogy a vállalatnál lévő párttagok beleszólhassanak a cég irányításába és üzleti döntéseibe.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
