A drága élelmiszerek és távközlés miatt is hagyott le minket Bulgária a fogyasztásban
Elérték a magyar élelmiszerárak az uniós átlagot tavaly, és egyúttal jócskán le is hagyták a régió bizonyos országaiban jellemző árszintet, derül ki a Portfolio elemzéséből. Az élelem magyarországi drágulása a többi árucsoporthoz képest is figyelemre méltó, azok árszínvonala ugyanis jellemzően továbbra is bőven elmarad az Európai Unió egészét jellemző átlagtól.
Számokban: az élelmiszereket jellemző árszint 2023-ban lényegében megegyezett az unióssal, noha egy évvel korábban még bő tíz százalékkal elmaradt attól, és a korábbi időszakban jellemzően 15-20 százalékos különbségek adódtak. A rendkívüli drágulás jórészt a magyar élelmiszeripar régóta fennálló problémáira vezethetők vissza, amelyek most felerősödtek.
Háttér: az inflációs válság mélyen érintette a magyar élelmiszeripart, mivel az ágazat rendkívül sok energiát és munkaerőt használ régiós összehasonlításban az elavult gépek és munkafolyamatok miatt, és a magyar agrárium problémái is ráerősítenek minderre. A krízisben a cégek ráadásul túlkompenzálták a költségeik emelkedését, amit a szakpolitika pánikreakciói tetéztek.
- A hagyományosan drága kommunikációt is maga mögött hagyta az élelmiszerek csoportja, noha a távközlés díjai korábban már előfordult, hogy bőven meg is haladták az uniós szintet – ezen ágazat szereplői tették közismertté az inflációkövető díjkorrekció fogalmát, amit egyrészt a szolgáltatók működési sajátosságai másrészt a gyenge verseny indokol.
Tágabb kontextus: a drágulás nem maradt következmények nélkül, például a magyar háztartások fogyasztása a legalacsonyabbá vált az unióban, ami a kormányzatot is lépéskényszerbe hozza. A fogyasztói bizalmat az élelmiszerek meredek drágulása mellett a nemzetközi összehasonlításban a fővárosban és országosan is nagyon drága lakhatás is tépázza.
- Ahogy a Portfolio írja, a bolgár előzést részben a fogyasztás összehasonlításánál figyelembe vett eltérő árszínvonalak okozzák: az uniós átlaghoz képest ez Magyarországon 69,4 százalék, míg Bulgáriában csak 56,6 százalék.
Adat
Mélypontra esett a tenderek értéke, fogyókúra várhat a NER-es építőkre
Idén már növekedésnek indult az építőipari közbeszerzések értéke, de a hazai pénzszűke és az uniós források bizonytalansága beárnyékolja az ágazat kilátásait.
A kempingek drágultak legkevesebbet a szálláshelyek közül az utóbbi két évben
Kétéves időtávon lényegében minden szállástípus esetében nagyon jelentős áremelkedés volt, a kempingek 18 százalékkal vannak a sor végén.
Csúcsot döntött a Magyarországról kivándorlók száma, hiányozni fognak a munkaerőpiacról
Cegléd lakosságméretéhez hasonló számban hagyták el magyar állampolgárok az országot tavaly legalább egy évre.
Fontos
Két grafikon arról, miért valószínű, hogy Orbán nem segítségről és pénzről tárgyal Kijevben
Magyarország abszolút értékben és lehetőségeihez mérten sem költ sokat Ukrajna segítésére, még úgy sem, ha a menekültekkel kapcsolatos költségeket is beleszámítjuk.
Újra rengeteg földet ad el az állam, ki jár vele jól?
A korábbi árveréseket rengeteg kritika érte, ugyanakkor az utóbbi években csökkent mind a nagyon nagy, mind a törpebirtokok száma és az általuk használt terület.
Mit adott nekünk az EU-tagság 20 éve, ha befektettük a pénzünket?
Elsőre jól néz ki a magyar állampapírok és a részvények hozama, de ha figyelembe vesszük az inflációt és a forint leértékelődését, akkor például a román eszközök jobban teljesítettek.
