Jobban viselik a túlórázást a vendégmunkások a magyar dolgozóknál, de aligha kerülhetnek emiatt tömegek hátrányba
Kevésbé jelent gondot túlórázni a vendégmunkásoknak a magyar munkaerőhöz képest, ami feszültségekhez vezethet a külföldi és a hazai munkavállalók között a Portfolio beszámolója szerint. Az unión kívüli országokból érkező dolgozók jellemzően kétéves ittlétük alatt a lehető legtöbb pénzt szeretnék megkeresni, és a szabadidejükkel a szállásaikon nincs igazán mihez kezdeniük.
Miért fontos ez? Egyre több Európán kívüli munkavállaló dolgozik Magyarországon, ami egyrészt az országszerte jellemző toborzási nehézségek, másrészt a nem dolgozó, de munkaképes magyar lakosság sikertelen munkaerőpiaci bevonásának következménye. A vendégmunkások növekvő száma politikai szempontból is forró témává vált.
Nőtt a munkanélküliségi ráta 2023-ban, méghozzá fél százalékponttal az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez 27 ezerrel több munkanélkülit jelent, a magyar munkaerő-tartalék továbbá közel 300 ezer főből áll. A külföldi munkavállalók több esetben is jobb helyzetbe kerültek a magyar dolgozókkal szemben a Portfolio anyaga szerint.
Viszonylag magasak a külföldi munkaerő magyarországi foglalkoztatásának induló költségei, azonban a már itt lévő vendégmunkások alkalmazása sok szempontból előnyösebb lehet a magyar dolgozók felvételénél.
Számokban: a túlóra jelentősége az elmúlt évtizedben jócskán megnőtt, elsősorban az autógyárakban és a multinacionális cégek összeszerelő üzemeiben túlóráztatják a munkavállalókat, illetve főleg a szegényebb területeken az alacsonyabb bérekért foglalkoztatott munkavállalókat lehet arra rávenni, hogy a munkaidejükön túl is dolgozzanak.
Viszonylag kevés dolgozót érint azonban a rendkívüli mértékű munkavégzés Magyarországon, uniós összehasonlításban legalábbis. A rendszeresen heti 49 óránál többet dolgozók aránya 2,6 százalék volt 2022-ben, szemben a hét százalékos uniós átlaggal.
Leginkább a mezőgazdasági dolgozók érintettek a túl hosszú munkavégzésben, míg a gyári munkások körében átlagos az érintettek aránya.
Mi várható? A toborzási nehézségek miatt egyre több munkavállaló érkezik zömmel ázsiai országokból, amit a kormány egyrészt támogat, másrészt a bevándorlóellenes retorikának megfelelően igyekszik rejtve tartani. A kormányzati kommunikáció szerint külföldi munkaerőt csak akkor alkalmazhatnak a vállalatok, ha magyarokkal már nem tölthetők be az üres álláshelyek.
Mégis egyre több aggály merül fel a vendégmunkásokkal kapcsolatban, a múlt héten egy nógrádi gyár létszámcsökkentése miatt került újra előtérbe a téma: a korábban több milliárd forintos állami támogatásban részesített Bumchun mintegy hatvan magyar kölcsönzött munkavállalójától vált meg a beszámolók szerint azért, hogy vietnámiakat alkalmazzon helyettük.