Az elmúlt hónapokban már nemcsak a magyar munkaerőpiac egyik meghatározó trendje, hogy egyre nagyobb számban dolgoznak Magyarországon az Európai Unión kívülről, főleg Ázsiából érkező vendégmunkások, hanem egyre inkább a nagypolitika egyik fontos témája is.
Egyre több ellenzéki párt kritizálja a jelenséget, például azzal, hogy vendégmunka helyett a magyar munkavállalók béremelésére, képzésére lenne szükség, vagy hogy a még meglévő hazai munkaerő-tartalékok kihasználását nehezíti a vendégmunka felfuttatása, vagy akár a közbiztonsággal kapcsolatos félelmekre rájátszva („vendégmunkásbűnözés”). Közben a kormány igyekszik a migránsdiskurzustól eltávolítva nemzetgazdasági szükségszerűségként beállítani a vendégmunka felfutását, hangsúlyozva, hogy a vendégmunkások növekvő jelenléte nem érinti hátrányosan a hazai munkavállalókat.
Ezekkel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának meghallgatásán azt mondta nemrég, hogy a migránsok összemosása a vendégmunkásokkal „meredek”, és hogy „a kormány nem adja fel, hogy minden új munkahelynél elsődlegesen a magyaroknak jár a hely”, vendégmunkások csak akkor jöhetnek, ha magyarok nem állnak rendelkezésre. De korábban arról is beszélt, hogy a vendégmunkások valójában a magyar munkahelyeket védik.
A kormányzati szándék, hogy szigorítsák a munkaerőimport feltételeit, az Országgyűlésnek múlt héten benyújtott új idegenrendészeti törvény tervezete alapján is látszik. Az EU-n kívüli munkavállalók foglalkoztatását is szabályozó törvénytervezet egyebek mellett például minden esetben legfeljebb három évben maximálná az itthon alkalmazott vendégmunkások tartózkodási idejét, és a foglalkoztatók számára megfizetendő új díjakat és bürokratikus terheket ír elő, ami drágítani fogja a vendégmunkások hazai alkalmazását.
Ezzel szemben igyekszik politikai alternatívát felmutatni az ellenzék. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester például nemrég arról beszélt, a fővárosi cégek számára a vendégmunkások munkaerő-kölcsönzéssel való foglalkoztatását nem engedélyezik, ugyanis ez szerinte „hosszabb távon káros hatással van a munkaerőpiaci folyamatokra”. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes pedig pár héttel korábban azt mondta, a kölcsönzött munkaerő behozatala gyengíti a munkavállalói jogokat, bérleszorító hatása van, és a vendégmunkások alkalmazásával lemondunk a potenciális hazai munkaerő-tartalék alkalmazásáról (erről ebben a cikkben írtunk részletesebben).
De a politikusok nyilatkozatainál mélyebbre ásva valójában milyen hatása volt eddig a magyar munkavállalók béreire és munkahelyi körülményeire a vendégmunkások egyre jelentősebb hazai jelenlétének? Ebben a cikkben ezt a témát mutatjuk be négy minősített munkaerő-kölcsönző cég képviselőjével és két – több, vendégmunkásokat alkalmazó iparágra és cégre is rálátó – szakszervezet képviselőjével folytatott beszélgetéseink alapján.
Több mint 100 ezer vendégmunkás
Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes röviden körüljárnunk a vendégmunkások alkalmazásának jelenleg érvényes hazai szabályozását, intézményeit és trendjeit.
Az EU-n kívüli munkavállalók hazai foglalkoztatását 2016-ban egyszerűsítette a kormány. Gyorsított eljárásban eleinte szerb és ukrán vendégmunkások érkezhettek, később további 15 ország került be abba a körbe, ahonnan a – májusi állapot szerint – 28 úgynevezett minősített munkaerő-kölcsönző egyszerűsített eljárásban tud toborozni. Nem csak a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül dolgozhatnak viszont EU-n kívüli munkavállalók hazai cégeknél, ugyanis saját állományba bármilyen unión kívüli országból felvehet egy cég embereket, ennek az eljárása viszont bonyolultabb és hosszabb is.
Az elmúlt években megduplázódott a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma: míg 2019 elején a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint még csak 50 ezer külföldi munkavállaló dolgozott itthon, 2022-ben már 81 ezer, és munkaerő-közvetítő cégek szerint 2023 elején már a 100 ezret is meghaladhatta ez a szám. Főleg a feldolgozóiparban dolgoznak, de az utóbbi időben már a szolgáltató szektorban, például a vendéglátásban is megjelentek. A vendégmunkások alkalmazására a magyar gazdaság jelentős részére jellemző munkaerőhiány miatt van szükség, amihez hozzájárul, hogy demográfiai okok miatt a magyar munkaerőpiacról évente nagyjából 40-50 ezer munkavállalási korú ember tűnik el.
A munkaadók kérésének engedve ezt a problémát orvosolta a kormány azzal, hogy megkönnyítette az ukrán és szerb, majd később ázsiai országokból, leginkább például Vietnámból, Mongóliából, Indiából, Kazahsztánból, Kirgizisztánból és a Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások hazai alkalmazását.
Két hét alatt rekord, csalódás a túlórakorlát miatt
Milyen hatással van a magyar munkavállalók helyzetére, hogy egyre nagyobb számban dolgoznak itthon vendégmunkások? Ennek bemutatásához először azon is érdemes végigmennünk, hogy mik az eddigi tapasztalatok a hazai foglalkoztatásukkal kapcsolatban. A beszélgetőpartnereink általánosságban jó munkaerőnek tartják az ázsiai vendégmunkásokat, azzal a kitétellel, hogy küldő országtól függően azért eltérőek a tapasztalatok.
Ha jól voltak kiválasztva, volt, hogy az adott soron két hét alatt megdöntötték a rekordot. Ki voltak borulva, hogy nem lehet hétből hét napot dolgozni
– mondta erről egy munkaerő-kölcsönző cég munkatársa.
A sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban – miszerint például többször előfordult, hogy vietnámi munkások az országba érkezésük után rövid időn belül eltűntek, vagy hogy egyes közép-ázsiai vendégmunkások sokat isznak – a beszélgetőpartnereink azt hangsúlyozták, nagyon fontos, hogy az adott munkaerő-kölcsönző mennyire válogatja meg a küldő országokban a partnereit, illetve hogy a toborzás során milyen minőségű a jelentkezők előszűrése. Többen is megemlítették, hogy a Fülöp-szigeteki vendégmunkások népszerűségének oka éppen az, hogy az országban komoly állami infrastruktúra és szabályozás alakult ki a helyiek vendégmunkára történő kiközvetítésére, ami minimalizálja annak az esélyét, hogy nem megfelelő jelöltek jussanak el Magyarországra. Az ilyen esetek gyakrabban fordultak elő olyan kölcsönzőkkel, amelyek még nem ismerték ki magukat az adott küldő országban, és nem megfelelő helyi toborzó partnert találtak.
A kölcsönző cégek képviselői szerint emellett az is nagyon fontos, hogy a már kiválasztott jelöltek jól fel legyenek készítve arra, hogy mi várja őket Magyarországon. Ez egy olyan szolgáltatás, amit a kölcsönző cégek nyújtanak: már a küldő országban elkezdődik online az a képzés, ami során bemutatják a magyar munkahelyüket, a szállásukat, a munkára vonatkozó szabályokat, a helyi szokásokat. Itthon pedig többnyelvű koordinátor kíséri őket, aki nemcsak tolmácsként funkcionál, hanem mentorként segíti őket akár ügyintézésben, bevásárlásban és egyéb felmerülő problémák megoldásában.
A vendégmunkások foglalkoztatása a magyar munkavállalókhoz hasonlóan A munka törvénykönyve szerint zajlik, tehát ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, ugyanolyan járulékokat kell utánuk fizetni, ugyanúgy van betegbiztosításuk, mint a magyar munkavállalóknak. A vendégmunkások foglalkoztatása ugyanakkor összességében valamivel drágább, mint a magyar munkavállalóké.
Egyrészt van egy körülbelül 0,5-1,5 millió forintos pluszköltség, amit az ázsiai vendégmunkások esetében a repülőjegyek és a toborzási díjak jelentenek, a munkavégzés ideje alatt pedig a szállás, adott esetben az étkezés költsége merül fel, illetve a munkaerő-kölcsönző díja. A beszélgetéseink alapján így a vendégmunkások foglalkoztatása 10-20 százalékkal lehet magasabb a magyarokénál, de az összehasonlítást nehezíti, hogy esetenként a munkavégzés helyétől távolabb élő magyar munkavállalóknak is fizeti a lakhatását a munkaadó. Ilyen esetekben pedig például már elenyésző lehet a különbség. A gyártóüzemekben megkereshető körülbelül nettó 200-300 ezer forint ugyanakkor háromszor-négyszer annyi pénz, amennyit a vendégmunkások otthon hasonló munkával meg tudnak keresni.
Bérek, fluktuáció, alkupozíció
A kölcsönző cégek munkatársai egybehangzóan állítják, hogy a vendégmunkások nem keresnek kevesebbet, mint a magyar munkavállalók. A törvény szerint ugyanabban a foglalkozási kategóriában*A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) szerint. nem is kereshetnek kevesebbet, aminek a teljesülését munkaügyi ellenőrzéseken lehet vizsgálni. Mindez persze nem garancia rá, hogy egyes munkáltatók ezzel ne próbáljanak visszaélni, de ez már hasonló kategória, mint például a magyar munkavállalók bejelentés nélküli foglalkoztatása vagy más munkaügyi visszaélések, és a beszélgetőpartnereink szerint tömegesen biztosan nem jellemző.
Több beszélgetésünk alapján is előjött, hogy talán a legfontosabb ok, amiért a vendégmunkások foglalkoztatása a magasabb költségek ellenére is megéri a munkáltatóknak, hogy jóval alacsonyabb a fluktuáció a körükben, mint a magyar munkavállalók körében.
Volt olyan cég, ami azt mondta, a vasárnap esti műszakra nem talál munkaerőt, egy másiknál pedig arról számoltak be, hogy a szüret idején kiürül az üzem, mert a környéken feketén kétszer annyiért szednek gyümölcsöt a dolgozóik. Sok ilyen cégnek lett tele a hócipője az elmúlt években
– mondta erről az egyik kölcsönző cég munkatársa. „Ha a fluktuáció miatt kieső termelést is figyelembe vesszük, a vendégmunkások költsége már hasonló a magyar munkavállalókhoz” – mondta erről egy másik kölcsönző cég munkatársa.
Az alacsony fluktuáció oka, hogy a vendégmunkásoknak jó a munkamorálja, és minél több pénzt akarnak keresni, amíg itt dolgoznak, de az is, hogy jellemzően legfeljebb két évre szóló határozott idejű szerződéssel jönnek. Ha kölcsönzött munkavállalóként alkalmazzák őket, ez kiszolgáltatott helyzetet jelent, ugyanis országon belüli másik munkahelyre csak úgy válthatnak, ha a munkaerő-kölcsönzőjük az adott céggel szerződésben áll, az ilyen váltás pedig ritkán valósul meg.
Viszont mivel határozott idejű szerződéssel vannak foglalkoztatva, ez a kölcsönbevevő cégnek is egyfajta kiszolgáltatottságot jelent. Ugyanis ha már egyszer rábólintottak az adott jelöltre a felvételi folyamatban, alapjáraton ők is azt vállalják, hogy a megegyezés szerinti időszak végéig náluk fog dolgozni. És habár van rá mód, hogy elküldjék a vendégmunkást, ez jóval bonyolultabb és költségesebb, mint egy adott cégnél állományban dolgozó magyar munkavállaló esetében.
A bérekre persze az is hatással lehet, ha egy adott területen hirtelen nőni kezd a munkaerő kínálata, mert sok vendégmunkást hoznak be. A jelenlegi és a már parlament előtt lévő új szabályozás ezt úgy igyekszik kontroll alatt tartani, hogy csak bizonyos munkaerőhiányos szakmákban teszi lehetővé a vendégmunkások alkalmazását, és meghatározza az egy adott évben nekik kiadható munkavállalási engedélyek számát. Szakszervezeti és kölcsönzői oldalról is voltak, akik szerint ez a rendszer bércsökkenést biztosan nem okoz a magyar munkavállalóknak, de a béralkunál a pozíciójukat ronthatja.
Az idei bértárgyalásokon már látjuk ennek a hatásait, alacsonyabbak a bérajánlások, arrogánsabbak a munkáltatók, mint a korábbi években
– mondta erről egy több iparágban is aktív szakszervezet munkatársa. Egy másik szakszervezeti vezető szerint ilyen következtetéseket még korai levonni, mert még kevés ideje vannak vendégmunkások tömegesen jelen itthon, de ő is az eddig bérnövekedési ütem jelentős fékeződésére számít. A szakszervezetek szerint az is kockázatot jelent, hogy egyes munkahelyeken a nem szakszervezeti tag vendégmunkások száma olyan arányt ér el, ami már veszélyezteti a szakszervezeti reprezentativitást, ami a feltétele annak, hogy bizonyos bérszintet és munkakörülményeket garantáló kollektív szerződéseket kössenek a munkaadókkal.
Az ilyen kockázatok mellett viszont egy egyértelmű pozitívuma a vendégmunkások jelenlétének, hogy a magyar dolgozók túlterheltségét is csökkentheti egy adott munkahelyen a kapacitások növekedése. Szakszervezeti forrásaink szerint ugyanakkor ennek az utóbbi időszakban az árnyoldala is látszik. A középvezetők ugyanis egyre gyakrabban kérik számon a magyar munkavállalókon, hogy nem dolgoznak olyan keményen, mint a vendégmunkások, nem túlóráznak annyit, felvetve, hogy ha ez nem változik, „akkor majd jönnek helyettük külföldről”.
Nem lehet csak a külföldiekre támaszkodni
A vendégmunkások száma csak szakmai és országos szinten van maximálva, tehát annak nincs akadálya, hogy egy magyar munkavállalót elküldjenek és a helyére külföldit vegyenek fel. Így az is érdekes, hogy ezekből a fenyegetésekből milyen arányban lesznek valódi elbocsátások. Egy kölcsönző cég munkatársától hallottunk például egy olyan üzemről, ahol a cég nyolc HR-szolgáltató céggel dolgozott együtt, de a fluktuációt egyikkel sem sikerült megszüntetni. A kilencedik céggel való szerződés előtt szinte mindenkit elküldtek, és teljesen új bérstruktúrával felerészt külföldi, felerészt magyar dolgozók toborzása után kezdtek újra működni. Szakszervezeti forrásból egy olyan gyárról hallottunk, ahol a közelmúltban körülbelül 400 emberből 80 főt úgy küldtek el, hogy a helyükre Fülöp-szigetekieket hoztak.
Azt ugyanakkor szakszervezeti és kölcsönzői forrásaink is egybehangzóan állították, hogy ezek az esetek nem tömegesen fordulnak elő. Szakszervezeti forrásaink szerint gyakoribb, hogy maguktól távozó vagy nyugdíjba menő munkavállalók megüresedő pozícióit töltik fel vendégmunkásokkal. Több munkaerő-kölcsönzőnél is említették emellett, hogy bár a törvény ilyesmire nem kötelezi őket, de csak abban az esetben kezdenek külföldi munkaerő után nézni egy adott pozíció esetében, ha már megbizonyosodtak róla, hogy nem tudnak rá hazai munkaerőt találni. Egy munkaerő-kölcsönző cég munkatársa azt mondta, ő kifejezetten óva inti a cégeket attól, hogy túlzottan a vendégmunkásokra építsenek.
Mindig elmondom nekik, hogy nem tehetik meg, hogy a környékbeliek nincsenek alkalmazva, mert ha beüt valami, mint például anno a járvány, akkor ott marad az üzem nagy része üresen
– mondta.
Végül pedig a magyar munkavállalók helyzetét a már említett szempontok mellett a regionális munkaerőpiaci trendek is meghatározzák. Az utóbbi időben az ukrán és szerb munkavállalók például azért érkeznek jóval kisebb számban Magyarországra, mert a magyar bérek egyre kevésbé vonzóak számukra. Ugyanez a hatás pedig a már említett adminisztratív korlátok mellett piaci korlátját is jelenti az ázsiai vendégmunkások érkezésének. Számukra a magyar piac mellett szóba jönnek más kelet-európai országok is. Ameddig pedig a magyar bérszínvonal az EU-n belül euróban számítva csak a bolgárt előzi magabiztosan, a régiós országok bérelőnye is a magyar munkavállalók pozícióját erősíti.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
