A közösségi közlekedés tarifareformja az igazi problémát nem fogja megoldani
Jelentős átalakítás zajlik a magyar közösségi közlekedésben. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen szerepe van a közösségi közlekedésnek Magyarországon.
Az átalakítások eddig a tarifarendszert érinttették csak. 2023. május 1-jével vezették be a vármegye- és országbérleteket. Ezek 9450, illetve 18900 forintba kerülnek. Kezdetben az InterCity-k kivételével minden vonatra érvényesek volt, ma már helyjegy mellett IC vonatokra is.
Folytatódik az átalakítás: 2024. március 1.-től a 64 különböző kedvezményt eltörlik, a 65 év felettiek mellett 6 év helyett 14 évig utazhatnak ingyen a fiatalok, 26 éves korig jár a 50 százalékos jegykedvezmény, 90 százalékos bérletkedvezmény.
A határon túli magyarok is ingyen utaznak minden helyközi járaton. Az összes állami alkalmazott is féláron utazhat. Emellett napi bérleteket is bevezettek, de megszűnnek a távolság alapú bérletek, a rövid távra ingázók költségei így növekednek.
Számokban: az Eurostat adatai szerint Magyarország a rekorder az Európai Unióban a közösségi közlekedés használatban. Minden ötödik kilométert vonaton, buszon, metrón, villamoson vagy trolibuszon tesznek meg a magyarok. Ennél csak Svájc tudott enyhén magasabb értéket felmutatni.
Nem működik a zöld átállás a közlekedésben Európában: nem hogy nőne, egyre csökken az EU-ban a közösségi közlekedést választók száma. A koronavírus-járvány pedig látványosan rontott a helyzeten, de korábban is negatív volt a tendencia
Miért fontos ez? Az üvegházhatású gázok kibocsájtásért az EU-ban 24 százalékban a közlekedés felel, a teljes kibocsájtás 13 százaléka a személyautókból származik. A vasút az összes kibocsátás csupán 0,1 százalékát adja.
Nem várható az utasszámok érdemi változása az új jegy- és bérletstruktúrától. Különösen azért nem, mert nem is lehet a jegyek visszaszorulása után megbízható adatokat gyűjteni.
A már eleve magas magyar közösségi közlekedési arányt nem az európai összevetésben eddig is alacsony árak kezdték ki, hanem az alacsony szolgáltatási színvonal, a jelentős vasúti késések, a matuzsálemi járművek, amire a Lázár János által keresztülvitt tarifareform nem nyújt megoldást.
Tágabb kontextus: a vasúti közlekedésről esik a legtöbb szó, pedig Magyarországon világszerte talán a legjobb a buszos közlekedés helyzete. Ahogy Lázár János utalt rá, gyakorlatilag minden települést elér a közösségi közlekedés, ami világszinten példátlan, talán csak a csehországi és szlovákiai közösségi közlekedés hasonló.
Csupán négy busszal nem elérhető aprófalvat sikerült találnia a 444-nek, akik ezzel lényegében igazolták Lázár János kijelentését, ami szerint a Volán és a MÁV együttesen minden települést elér.
A vasúti elérhetőség mégis visszaszorul a mellékvonalak bezárásával, amit a kormányzat a 2023-as tíz darab vonal leállításakor módváltásnak titulált.
1500 km-nyi vasúti mellékvonalat zártak be Magyarországon a rendszerváltás óta. Ez a 8500 km-es vasúthálózat hatoda.
Alulnézet: míg a Volánbusz flottájának átlagéletkora az európai átlaghoz közelítve 12,9 évre csökkent, a MÁV-Start személyszállító járművei*férőhely alapon számított súlyozott átlag, hogy az eltérő kapacitású vagonok és motorvonatok száma ne legyen torzító átlagosan 32 évesek, a mozdonyok 42 évesek. Nincsen olyan állami stratégia, és leginkább forrás, ami ezt a helyzetet kezelné.
Lázár János többszáz vasúti jármű beszerzését állította le 2022 decemberi hivatalba lépése óta. Többek között a már aláírt 115 darab Siemens mozdony és 49 darab 7, illetve 9 kocsis IC-szerelvényt.
Nem csak vonatokra, pályafelújításra sem jut pénz. 2023-ban csak a 29 kilométeres Biatorbágy-Szárliget 1-es fővonal szakasz átépítésére volt pénz. A 2900 km-es nemzetközi fővonalak ilyen tempóval száz év alatt újulhatnak meg, pedig legalább 30 évente szükség lenne nagyfelújításra.
A magyar vasúthálózat felén lassújelek vannak, és elképzelés sincsen, honnan biztosító a felújításhoz szükséges legalább 5-6 ezer milliárd forint.
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.