Már négy hónapja nem moccan az összköltsége a nagy bevásárlásunknak, amelyet négy éve minden hónap végén elvégzünk. Mostanában mindig 24 ezer forintot kell fizetnünk a szubjektív alapon összeállított, nem hivatalos bevásárlólistánk után (a lista erre a csillagra^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg kattintva nyílik meg, módszertanunk pedig itt ^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
Amennyiben egy termék ára regionálisan eltérő egy adott boltláncon belül, akkor az üzletek többségében érvényes árat vesszük figyelembe.olvasható). Ez lehet tehát az az új szint, amelyre az árak az elmúlt 2-2,5 év nagy inflációs korszakának lecsengése után beálltak. Korábban ehhez hasonló stabilitást még 16-17 ezer forintos kosárértéknél mértünk, 2021 ősze előtt.

2021 második felétől azonban egészen 2023 elejéig bődületesen magas infláció volt, és 2023 tavaszától jött az enyhülés. Ezt a folyamatot mutatja be az alábbi grafikon:

Ugyanezt más görbével mutatja meg, ha azt nézzük, hogy az egyes hónapokban mekkora volt a változás az elmúlt év azonos hónapjához képest:

Ez az indexünk egyébként egészen jól követi a KSH hivatalos felmérését, vagyis a tényleges élelmiszer-inflációt, ezt mutatja be a következő ábra.

Sőt, ha abból indulunk ki, hogy a két adatfelvétel között majdnem egy hónap különbség is lehet (például mi mindig hó végén monitorozzuk az árakat, így egy esetleges hó eleji KSH felvétel óta már majdnem egy hónap is eltelhetett), akkor még jobban egybesimulnak a görbék.

Mivel 2022 végén extrém magasan álltak az árak, most nem sokat mond, ha a 2023 végi értékeket ehhez hasonlítjuk. Ha megmászunk egy hegyet, átjutunk a csúcson, és a másik oldalon egy fennsíkra jutunk (lásd fenti, első grafikonunkat), akkor a hegy csúcsához képest sokat ereszkedtünk, de a kiindulóponthoz képest mégis magasan vagyunk, és nem is látszik előttünk lefelé út. Az inflációs adatok legutóbbi megjelenésekor (többek között) a Gazdasági Versenyhivatal vagy az MBH Bank értékelő elemzése sem utalt erre a körülményre.

Minket azonban az utóbbi hónapokban már inkább az érdekel, hogy a két stabilnak mért időszak között, vagyis a hegy megmászása előtti szint és a csúcs utáni plató között mekkora az áremelkedés, vagyis mi az az új szint, amin az átmenetinek tekintett csúcs után látszólag megnyugodott az érték.

Amint arra legutóbb is kitértünk, fogyasztói kosarunk adatai 2021 nyara és 2023 vége között durván 40 százalékos lépcsőt mutatnak.

Lépjünk vissza még egyet: ha 2020 és 2023 decembere között nézzük az adatokat, akkor 52,9 százalékos átlagos növekedést látunk, ez tehát az általunk mért legfrissebb, de három évre vonatkozó inflációs érték. A december-december közötti összehasonlítás azért korrektebb, mint a fent említett nyár és tél közötti, mert kiszűri a zöldség-gyümölcsök esetleges szezonális áringadozását.

Ha ezek után a két éves átlagos drágulást nézzük, azaz 2021 decemberéhez mérjük 2023 decemberét, akkor ez nálunk 32,4 százalék lett (hiszen 2021 második felében már szépen mentek felfelé az árak, már elkezdtük megmászni a hegyet, így magasabb lett a bázis).

Hogyan jött össze ez a két éves, átlagos 32,4 százalék? Ehhez a következő grafikonon a bevásárlólistánkon szereplő összes termék két éves árváltozását mutatjuk be.

Látszik rajta, hogy a só, a wc papír és az alapvető pékáruk ára bődületesen, 100 százaléknál is jobban elszállt két év alatt, de létezik hét olyan termék, amely 2023 december végén egyenesen olcsóbb volt, mint két évvel korábban. E hét termékből azonban öt benne volt az árstopban is, ami ugyan eredeti formájában már megszűnt, de abban az értelemben még nem, hogy ezek ma is benne vannak abban a termékkörben, amelyből a láncoknak kötelezően választaniuk kell, és beszerzési ár alatt kell őket értékesíteni. Ez a kötelező akciózás része, amelyet a boltokban a címkéken nem látunk, és ezért a hatásukat sem tudjuk kiszűrni a számolásoknál.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz Aldi élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában