Oroszország a nyerészkedő Nyugatot és Ukrajnát vádolva lépett ki a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, de míg az ukrán export bezuhant a háború óta, az orosz kivitel történelmi rekordot döntött. A Kreml most magasabb árra játszva arathatja le az új termés hasznát.
Mi történt? Oroszország hétfőn beváltotta fenyegetését, és nem hosszabbítja meg a kedden lejáró, tavaly júliusban megkötött fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást. A hír hatására a búza ára 3,5 százalékkal emelkedett.
Miről szólt a deal? A 2022 júliusában az ENSZ égisze alatt megkötött török-orosz-ukrán megállapodásban a felek hozzájárultak, hogy az élelmiszer-szállító hajók isztambuli ellenőrzés után kifuthatnak a Fekete-tengerről, megnyitva a világpiacot az ukrán gabona előtt.
Miért volt fontos? Az orosz invázió és a fekete-tengeri blokád miatt 2022 első felében a raktárakban maradt a világ élelmezésében jelentős szerepet játszó ukrán gabona, tovább lendítve ezzel a globális élelmiszer-inflációt. A megállapodás ezen változtatott.
Miért mondták fel? Moszkva több pontot is régóta nehezményezett, emiatt már többször fenyegetett azzal, hogy nem hosszabbítja meg az eredetileg 120, majd 60 naponként lejáró megállapodást. Ezt most beváltották. Fő kifogásaik:
Globális imázsháború: az orosz érvek egy tágabb narratívába illeszkednek, melyek arról kívánják meggyőzni a világot, hogy Moszkva a „Globális Dél” legfontosabb szövetségese az éhezés elleni harcban, míg az élelmezési válságért a Nyugat felelős.
Számokban: valójában 2022-ben az orosz termés és gabonaexport is történelmi rekordot döntött, és idén is hasonló évre számítanak. Az ukrán gabonaexport ugyanakkor 30 százalékkal csökkent a vetőterület csökkenése, a megszállás, a háborús károk és a korlátozott kiviteli lehetőségek miatt.
Ki kapta meg az ukrán gabonát? Az ENSZ adatai szerint a fekete-tengeri egyezményen keresztül exportált búza és kukorica közel fele a fejlett, míg 57 százaléka fejlődő országokba ment.
Az ENSZ szerint: a megállapodás eredetileg sem arról szólt, hogy a teljes ukrán kivitel humanitárius célokat szolgáljon. A kínálat bővítésével csökkenő világpiaci árak a szegényeknek is segítettek, az ukrajnai silók kiürítésével pedig megmenthető volt a következő évi termés – hangsúlyozzák.
Egy járulékos konfliktus: a fekete-tengeri gabonamegállapodás mellett az ENSZ az orosz műtrágya- és ammóniaexport elősegítését is beígérte tavaly, a gyakorlatban azonban ebből nem lett semmi.
Nem akartak megállapodni: Korábban Moszkva saját alkupozícióit igyekezett javítani az egyezmény felrúgásával. Az ENSZ-főtitkár még az utolsó órákban is meg akarta győzni Putyint, de nem járt sikerrel, hiába javasolt új megoldást az orosz ammóniaexportra vagy a pénzügyi szankciók kikerülésére egy új leánybankon keresztül.
Mi várható? Újabb ukrán exportnehézségek, még kevesebb kooperáció, nagyobb katonai feszültség a Fekete-tengeren, és emelkedő élelmiszerárak, amivel főleg éppen az oroszok járnak jól.
Világ
Fontos