2022 volt az az év, amikor országos szinten közvetlenül szembesülhettünk az időjárás megváltozásával: előbb a kiszáradó tájjal és folyókkal vagy a júniusban hulló falevelekkel, majd a boltokban az Európa-rekord inflációval.
A meteorológiai szolgálat által történelmiként jellemzett aszály a klímaválatozásnak egyik leginkább kitett – és a klímavátozásért egyik leginkább felelős – szektorban, a mezőgazdaságban is rendkívüli károkat okozott.
A legfontosabb szántóföldi növények közül:
- a kukorica termésátlaga 57 százalékkal csökkent az előző évhez képest,
- a repcéé 31 százalékkal,
- a napraforgóé 29 százalékkal,
- a búzáé 26 százalékkal,
- az árpáé 25 százalékkal.
A déli országok mellett Magyarország van leginkább kitéve a klímaváltozásnak a Kárpát-medence sajátos klímája miatt, mivel extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt.
A tavalyi aszály – amelyet a következő években pusztítóbbak követhetnek az El Niño miatt – ténylegesen és kimagaslóan a magyar mezőgazdaságnak okozta a legnagyobb kárt az uniós tagállamok közül: 18 százalékkal csökkent a mezőgazdaság kibocsátás egy év alatt.
A Kárpát-medencei éghajlat mellett a sebezhetőség másik oka a mezőgazdaság szerkezete. Ahogy a KSH is írja, a magyar termelési szerkezet a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el, így az ágazat “rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre”. A tavalyi aszály valóban jelentősen nagyobb károkat okozott a szántóföldeken, mint gyümölcs- vagy zöldségtermesztésben.
A őszi betakarítású – így a nyári aszályokra különösen érzékeny – kukorica a búza mellett a legfontosabb szántóföldi növény Magyarországon. A kukoricának az egyenletes, de nem túl forró nyári meleg az ideális, és különösen életciklusa elején elegendő csapadék. Mivel egyre kevésbé állnak elő ezek a feltételek, rövid távon hangsúlyosabbá válhat a strapabíróbb búza és a napraforgó termesztése.
Az adatokból is látszik, hogy a viszonylag egyszerűen termelhető, nyár elején aratott búza hozama kevésbé esett vissza. Tavaly emiatt megfordult a betakarított búza és kukorica mennyisége: 2021-ben még kukoricából takarítottak be többet, tavaly viszont búzából, méghozzá 50 százalékkal többet.
Az export visszaesése amiatt is érzékeny a magyar mezőgazdaság számára, mert a két fő termékből, kukoricából és búzából egyaránt a világ 10-15 legnagyobb exportőre között szerepelt Magyarország az elmúlt években. A kukoricatermesztés azonban egész EU-ban nálunk csökkent a legnagyobb mértékben (a termésátlag pedig egyedül Romániában volt alacsonyabb).
A harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény a napraforgó, bár exportban korábban sem volt akkora szerepe, mint a búzának és a kukoricának.
Az EU-n belüli legnagyobb ütemű mezőgazdasági visszaesés az egyik oka a legmagasabb uniós élelmiszer-inflációnak. A KSH adatai alapján egy év alatt:
- a búza felvásárlási átlagára 79 százalékkal nőtt,
- a repcéé 62 százalékkal,
- a kukoricáé 56 százalékkal,
- a napraforgóé 53 százalékkal.
Az, hogy a szántóföldi növénytermesztés túlsúlya miért teszi érzékenyebbé a mezőgazdaságot, az is mutatja, hogy a zöldségtermesztés kevésbé esett vissza. A legfontosabb zöldségfajták közül:
- a csemegeuborka mennyisége 17 százalékkal az előző évhez képest,
- a paradicsomé 10 százalékkal,
- a zöld paprikáé 8 százalékkal,
- a zöldborsóé 5 százalékkal.
A gyümölcsök közül a legnagyobb területen termesztett alma mennyisége jelentősen, közel 40 százalékkal esett, ugyanakkor a meggy, a cseresznye, a kajszi- és az őszibarack mennyisége magasabb lett az egy évvel ezelőttihez képest (további adatok a KSH összefoglalójában).
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
