Az infláció megugrása óta a hazai és a nemzetközi sajtóban is gyakran hasonlítják a jelenlegi gazdaság helyzetet a hetvenes évekhez, amikor a magas infláció és bérnövekedés lassú gazdasági növekedéssel, vagy stagnálással járt együtt.
A G7-en idén több cikkben is foglalkoztunk részletesebben azzal, hogy tapasztalható-e a magyar gazdaságban az ún. ár-bér spirál, amikor az árak és a bérek növelése egymást erősítő folyamatként okoz hosszabb távon is jelentősebb inflációt.
Mindez itthon és más európai országokban, illetve az Egyesült Államokban is visszatérő téma: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter júliusban a magyar gazdaságot ettől féltve kritizálta az Aldit, amiért inflációkövető béremelést adott a dolgozóinak, de például az angol jegybankelnök is erre hivatkozva intette mértékletességre a béremeléseknél az angol dolgozókat. A jelenség megítélése ellentmondásos: a jegybank szeptemberi Inflációs jelentése szerint a spirált a magyar gazdaságban nem lehet kimutatni, de azóta is jelennek meg gazdasági hírek ebbe a narratívába csomagolva.
A megközelítések attól függően is különböznek, hogy az elemzések pontosan mit tekintenek ilyen spirálnak. Magyarországon az infláció éves alapon 2021 júliusa óta minden hónapban egyre nagyobb volt, miközben a bérek növekedése ugyanilyen viszonyításban kevésbé egyértelmű, de nagyjából szintén gyorsuló tendenciát mutatott.
Az árak és bérek gyorsuló növekedését ilyen felfogásban még úgy is lehet ár-bér spirálnak nevezni, ha az adott időszakon belül az árnövekedés meghaladja a bérek növekedését, tehát csökkennek a reálbérek, ahogy az a magyar bérekkel történt szeptemberben.
A másik megközelítés ezzel szemben arra fókuszál, hogy a béreket emelése és a drágulás között van-e ok-okozati viszony: ilyen összefüggést viszont nem talált a jegybank elemzése.
Ilyen szempontból is kifejezetten érdekes következtetéseket tartalmaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) frissen megjelent kutatása, amiben a hatvanas évektől kezdve, országok széles körében és adatalapú definícó mentén vizsgálják a spirálok gyakoriságát és hatását.
Kezdjük a megközelítéssel. Az IMF tanulmánya szerint az ár-bér-spirál több jelenség egyidejű érvényesülésének a következménye. Egyrészt szükség van arra, hogy a munkavállalók el akarják érni, hogy megmaradjon, vagy nőjön a fizetésük reálértéke, másrészt pedig az, hogy a cégek a növekvő bérköltségeik mellett a nyereségrátájuk fenntartását célozzák meg. Emellett a bérek és árak alkalmazkodása nem azonnal történik, hanem bizonyos időbe telik, mire ezeket emelni kezdik. A béremelések és az áremelések egymás következményei egy ilyen spirálban, és a tanulmány azt is kiemeli, hogy
nem feltétlenül az infláció emelkedése a spirál kialakulásának nyoma, hanem a magas inflációval jellemezhető időszak elhúzódása.
A másik érdekes kérdés, hosszabb időtávon mennyire jellemző az ilyesmi kialakulása, és milyen hatásai vannak? Az IMF kutatói 1960 és 2021 között vizsgálták a fejlett gazdaságok körében a jelenség előfordulásának a gyakoriságát. Egész konkrétan azt, amikor egy országban legalább négy egymás utáni negyedévben háromban volt jellemző a fogyasztói árak és a nominális bérek gyorsuló ütemű növekedése. Összesen 79 olyan időszakot találtak, amikor ez egy országban teljesült, viszont ezeknek az eseteknek a többségében, néhány kivételtől eltekintve a spirál beindulása utáni nyolcadik negyedévben már nem volt jellemző a további gyorsulás. Az infláció és bérnövekedés is stabilizálódott, a reálbérnövekedés szintje pedig nagyjából változatlan maradt.
A kutatók által beazonosított 79 eset közül a mi régiónkból a cseh és a szlovák gazdaságban fordult elő ilyen jelenség (a magyar gazdaság nem szerepel a vizsgált országok között). Az is érdekes, hogy a 70-es évektől kezdve folyamatosan ritkult ezeknek az időszakoknak az előfordulása.
Mivel az Egyesült Államokban és Európában is olyan gazdasági helyzet alakult ki a járvány utáni időszakban, ami felveti a spirál kialakulásának lehetőségét, a tanulmány külön megvizsgálta azokat a periódusokat, amik makrogazdasági szempontból hasonlóak voltak a mostanihoz. Egész konkrétan olyan időszakokat néztek meg, amikor négyből három negyedévben az éves alapú bérnövekedés és az infláció növekedése mellett a mostani időszakra jellemző reálbércsökkenés volt jellemző (tehát az infláció szintje magasabb volt, mint a bérnövekedés) és stagnált vagy csökkent a munkanélküliség. Bár kivételes esetek itt is voltak, ennek a 22 esetnek a többségében
ezeket a periódusokat az ár-bér spirál fennmaradása nem, csak hosszabb távon is fennmaradó bérnövekedés követte.
A tanulmány következtetése, hogy önmagában a nominális bérnövekedés gyorsulása egy olyan időszakban, amikor magas az infláció, nem feltétlenül az ár-bér spirál kialakulásának a jele. Az IMF kutatói szerint habár még túl korai lenne kijelenteni, hogy a világjárványból való kilábalás hasonlóan megy majd végbe, mint a makrogazdasági szempontból hasonló periódusok a múltban. De a történelmi tanulság az, hogy nem ritka, hogy a bérnövekedést hosszabb távon az infláció mérséklődése követi.
Pénz
Fontos