A közmunka jelentősen segítette az inaktívak bevonását a munkaerőpiacra, mert a közmunkások nagyjából kétharmada inaktív volt azokban az években, amelyek azt előzték meg, amikor a közmunkásként kezdtek dolgozni – ez az egyik legérdekesebb megállapítása annak a közfoglalkoztatást 2011 és 2019 között elemző tanulmánynak, amely a Közgazdasági Szemle októberi számában jelent meg.
Szabó Lajos Tamás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági kutatási szakértőjének elemzése a Magyar Államkincstár teljes körű, anonim, adminisztratív adatbázisa alapján vizsgálja részletesen a közmunkaprogramban részt vevők jellemzőit. Az adatbázis alapján minden évre vonatkozóan létre lehetett hozni a közmunkások úgynevezett munkatörténetét.
Ez látszik az alábbi ábrán, vagyis egész pontosan az, hogy azok a 24 és 57 év közöttiek, akik 2014-ben legalább egy napot közmunkások voltak, annak az évnek mekkora arányát töltötték különféle munkaerőpiaci státuszokban, például közmunkában, vagy közmunkán kívül dolgozva, hivatalosan egyáltalán nem dolgozva (inaktívként), vagy úgy, hogy munkanélküli-segélyt kaptak.
Emellett ugyanezen emberek esetében ugyanez látható a 2014-et megelőző és az azt követő években is.
Sok érdekes részlet kiderül arról is, hogy a programban részt vevők milyen eséllyel tudtak kilépni az elsődleges munkaerőpiacra az évek során. A tanulmány szerint ebben volt javulás, de alapvetően végig alacsony maradt ezeknek az embereknek az aránya. A 2012-ben közmunkában dolgozók például a következő évben az idejük 15 százalékában dolgoztak csak a közmunkán kívül, míg a 2018-as részt vevők között ez az arány már megközelítette a 25 százalékot. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a 2010-es évek második felében erősebb volt a magyar gazdaság teljesítménye, mint az évtized első felében.
Az elemzésből az is kiderül, hogy akik az elsődleges munkaerőpiacon el tudtak helyezkedni a közmunka után, az évek előrehaladtával átlagosan egyre többet dolgoztak nem közmunkásként. A 2012-es közfoglalkoztatottak több mint fele három hónapnál kevesebb dolgozott a közmunkán kívül, és csak kevesebb mint 30 százalékuk dolgozott többet hat hónapnál. 2018-ban a résztvevőknek már csak a 40 százaléka dolgozott három hónapnál kevesebbet, és közel felük volt piaci állásban legalább hat hónapot.
A tanulmány szerint azok a közmunkások, akik korábban már dolgoztak piaci állásban, átlagosan alacsonyabb foglalkozási kategóriákban dolgoztak az állami programban.
Viszont azok, akik közmunka után helyezkedtek el piaci munkahelyen, jellemzően magasabb foglalkozási kategóriában tették ezt.
A közfoglalkoztatásban alkalmazottak arányában jelentős földrajzi egyenlőtlenségek voltak és vannak országosan, alapjáraton a programban részt vevők aránya az északkeleti, a keleti, valamint a dél-baranyai járásokban magas, ahol kevés a munkahely az elsődleges munkaerőpiacon. A földrajzi tényező azt is jelentősen meghatározza, hogy valaki átlagosan mennyi ideig vett részt a programban: ez az ország legfejlettebb járásaiban kevesebb mint egy év, a leghátrányosabb helyzetű területeken viszont több mint három év volt átlagosan.
2011 és 2019 között összesen 676 ezer fő dolgozott legalább egy napot a programban. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2021 végén már csak nagyjából 88 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben 2014-ben még majdnem 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
A tanulmány megjegyzi, hogy az utóbbi években a közmunkaprogramok fenntartása miatt a fejlett országok között Magyarország költött legtöbbet közvetlen munkahelyteremtésre. Amikor a legtöbben voltak közmunkások, a program kiadásai meghaladták a GDP 0,7 százalékát, míg az OECD-átlag 0,05 százalék körül alakult a közvetlen munkahelyteremtésre költött közkiadások kategóriájában.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
