Itthon cégek kísérleteznek vele, a spanyol kormány viszont országosan rövidítené a munkahetet

40 óráról 37,5 órára csökkentené a kötelező heti munkaidőt a spanyol kormány. Pedro Sanchez miniszterelnök a munka-magánélet egyensúly és a produktivitás növelése miatt javasolja a munkaidő csökkentését.

A gyakorlatban az intézkedés azt jelentené, hogy a 37,5 óra feletti munkaidő már túlórának számítana.

Miért fontos ez? A munkaidő csökkentése javíthat a dolgozók egészségügyi állapotán, sőt, a termelékenységen is, és visszafoghatja a vállalati fluktuációt. Mérsékelheti a stresszt, a túlterheltséget, a kiégést. A munkaadók szerint viszont az intézkedés károsan érintené a kis- és középvállalkozásokat, csökkentené a profitabilitásukat és visszavetné a beruházásaikat. A spanyol jegybank szerint inflációt okozna és kevesebb új munkahely jönne létre miatta.

A munkaadók a javaslatról szóló, kormánnyal és munkavállalói szervezetekkel folytatott tárgyalásokról ki is vonultak emiatt.

Igen, de: a munkaidő-csökkentés Spanyolországban sem minden dolgozónak jelentene változást. A spanyol közszférában és az oktatásban például jelenleg is 37,5 óra a hivatalos heti munkaidő.

Az intézkedés elfogadásához ráadásul még kisebb pártok támogatására van szükség, ugyanis a Pedro Sanchez miniszterelnök vezette szocialista kormánynak nincs többsége a parlamentben. Ha a parlamenten átmegy az intézkedés, 2026. január 1-jétől léphet életbe a csökkentett munkaidő.

Felülnézet: több nyugat-európai országban kísérleteznek a munkaidő csökkentésével vállalati szinten is. Például, Nagy-Britanniában a négynapos munkahetet kipróbáló 61 vállalat többsége megtartotta ezt a modellt.

Napirenden tartják a kötelező heti munkaidő csökkentését Skóciában, Portugáliában, Írországban, és Németországban is.
Franciaországban, ahol 2000-ben vezették be a 35 órás kötelező heti munkaidőt, a munkaidő további csökkentése, és a munkaidő növelése is napirenden volt az elmúlt években.
Görögországban pedig tavaly hatnapos munkahetet vezettek be az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor néhány területén.

Alulnézet: a Magyar Telekom kezdetben 152 munkavállalót vont be a négynapos munkahetet vizsgáló kísérletébe. Később megduplázták a résztvevők számát, és a 8 órás munkanapot 9 órásra változtatták. Végül nem vezették be a négynapos munkahetet, mert nem tudtak olyan megoldást kialakítani, ami a cég minden dolgozójának elérhető lenne.

A Librinél 8,5 órás munkanapokkal próbálkoztak a négynapos munkahéttel. Végül ők sem vezették be a modellt hosszútávon, igaz, közben tulajdonosváltás is volt a cégnél.
A Cubicfox szoftverfejlesztő cég viszont átállt a négynapos munkahétre, igaz, ott naponta 9 órát kell dolgozni.
A magyar munkahelyek jelentős részét kitevő akkumulátor- illetve autóipari gyárakban viszont nem gondolkodnak munkaidő-csökkentésben. „Hazai ipari szinten szerintem főleg a nyomásgyakorlás tud működni, önszántából a munkaadó legtöbbször nem fog engedményt tenni” – mondta Antal Miklós ökológiai közgazdász, az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője a G7-nek.

Tágabb kontextus: céges és iparági szinten azért is nehézkes a munkaidő rövidítése, mert különböző munkakörökben másképp mérik a munkaidőt.

„Az emberek munkaideje összehasonlíthatatlan. Van, akinek szétaprózódik, van, akinek figyelik a munkaidejét, és van, ahol készenléti idő van. A munkaidő csökkentése tehát mindenképpen egyeztetést, végiggondolást igényel” – mondta Antal.
Az Új Vízió Kutatócsoport környezetvédelmi szempontok alapján kezdte kutatni a munkaidő-csökkentés hatásait. Antal szerint azonban az azonos fizetésért, azonos teljesítménnyel dolgozó embereknél kevésbé izgalmasak a kísérletek, mint amikor a fizetés, vagy a teljesítmény is csökken a munkaidő mellett.