Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. december 1. 18:08 Élet

Komoly kutatás indult Magyarországon a négynapos munkahét hatásairól

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabbak a négynapos munkahéttel próbálkozó cégekről szóló hírek, hétfőn éppen egy fogyasztási cikkeket gyártó multinacionális vállalat, az Unilever új-zélandi leányvállalata jelentette be, hogy 81 alkalmazotta a jövő héttől kezdve egy évig öt helyett négy napig fog dolgozni – változatlan fizetésért.

A nagyvállalat a 12 hónapos próbaidőszak után fog arról dönteni, hogy változtat-e a nagyjából 155 ezer alkalmazott munkaidejének hosszán. Az Unilever új-zélandi leányvállalatának ügyvezetője szerint a cél az, hogy a négy napban a munkavállalók ugyanolyan munkarendben dolgozzanak, mint eddig, tehát ténylegesen rövidíteni akarják a munkaidőt, és nem átcsoportosítani a napok között. Az Unilever Új-Zélandon nem termel, nincs üzeme, a helyi munkatársak csak marketinggel, értékesítéssel és logisztikával foglalkoznak.

Új-Zélandon egyébként nem ez az első hasonló kísérlet: a Perpetual Guardian nevű biztosító társaság 2018-ban tesztelte a négynapos munkahetet. Azt tapasztalták, hogy számottevően csökkent a munkahelyi stressz, és ezzel párhuzamosan emelkedett a munkavállalók lelkesedése. Idén tavasszal az új-zélandi miniszterelnök már arról beszélt, hogy a munkaadóknak érdemes lenne megfontolniuk a négynapos munkahét bevezetését a járvány után. Korábban mi is több nemzetközi példát mutattunk be a rövidített munkaidőre. Ezek mind szolgáltató cégek voltak, termelőüzem egy sem akadt közöttük.

Emellett magyarországi tapasztalatokról sem tudni sokat, ezért megkerestük Antal Miklóst, aki az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjával a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait vizsgálja, hazai és európai összefüggésben. Antal emellett a bécsi Universität für Bodenkultur Wien projektjében a német IG Metall szakszervezet tagjai számára 2018-tól opcionális, 35 helyett 28 órás, időarányos fizetéssel járó munka hatásait is vizsgálja (itt a kutatás az interjúfelkéréseknél tart, ami nehezebben megy a vártnál, mert az opciót kevesen, az IG Metall 2,3 milliós tagságából csak 6-7 ezren választották).

Antal általánosságban azt mondta a munkaidő rövidítésének kutatásáról, hogy egyelőre elég kevés az ilyen témában készült tanulmány, ezért a hatásokról is elég korlátozottan áll rendelkezésre információ. Hozzáfűzte, az sem mindegy, hogy pontosan milyen módon valósul meg a munkaidő rövidítése, mert ezen nagyon sok múlik mind a jólléti, mind a gazdasági, mind a környezeti hatásokat nézve.

Legalább három módját említette a munkaidő-csökkentésnek:

  • az elsőben arányosan a fizetés is csökken,
  • a másodikban a fizetés megmarad,
  • a harmadik pedig az, amikor az évente szokásos általános fizetésemelés helyett inkább plusz szabadnapokat választhat a munkavállaló.

Az elsőre a német gép- és autóipari munkások számára elérhető opció mellett Antal a svéd közszférában fizetéscsökkentéssel együtt járó munkaidő-csökkentési lehetőséget említette: ebben az esetben 50 ezer ember csökkentheti akár 50 százalékkal a munkaidejét indoklás nélkül. Ezzel eddig több mint 3000 ember élt, és átlagosan 20 százalékkal csökkentették a munkaidejüket az Antal által idézett, egyelőre még megjelenés előtt álló kutatás szerint.

A második opcióra Antal a svéd Göteborg idősotthonaiban végigvitt kísérletet említette példaként. Ebben az idősotthonok közfoglalkoztatottai két évig hat órában dolgoztak nyolc helyett, a korábbi fizetésük csökkentése nélkül. A kísérletet nem folytatták, mert úgy ítélték meg, hogy az önkormányzatnak túl drága volt a munkaerőköltség növekedése, a munkavállalók viszont arról számoltak be, hogy egészségesebbek, kipihentebbek és produktívabbak voltak.

Ugyanez volt a tapasztalat a Microsoft japán leányvállalatánál, ahol a négynapos munkahét hatására nőtt a termelékenység. Ahogy arra egy brit agytröszt, az Autonomy elemzése is rámutatott, országos szinten biztosan nincs összefüggés a termelékenység és a ledolgozott munkaórák száma között, hiszen a magasabb termelékenységű országokban jellemzően a világátlagnál kevesebbet dolgoznak az emberek.

Valójában ugyanakkor céges szinten a munkaidő-csökkentés hatására létrejövő produktivitás növekedésről Antal szerint elég keveset lehet tudni, ugyanis nem készült a témában elég kutatás*Néhány tanulmány a témában:
https://www.researchgate.net/publication/315670177_Working_Hours_and_Productivity
http://ftp.iza.org/dp8129.pdf
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2149325
. Antal szerint biztosnak látszik, hogy nagyon magas óraszámoknál csökken a produktivitás, de egyelőre nem világos, hogy alacsony és normál munkaidőnél mi a hatás. A pozitív példák mellett egyedi példát az ellenkező hatásra is lehet mondani: olyan cég is volt, ahol a rövidítés után sokan felmondtak, mert nem voltak elég motiváltak.

Arra a felvetésre, hogy a rövidítés inkább a szolgáltatószektorban vezethet a hatékonyság növekedéséhez, Antal azt mondta, bár a felvetés logikusnak tűnik, valójában erről sem tudunk egyelőre sokat. Szerinte munkatípustól függ a hatás, ennek a vizsgálatához viszont először azt kell megnézni, hogy a gazdaság mekkora részében mérik időben vagy teljesítményben a munkát. Ezt magyar HR-esek, szakértők bevonásával már el is kezdték felmérni.

Antal a harmadik opcióra kizárólag termelő cégek közül hozott példákat. Az egyiket szintén az IG Metall harcolta ki sztrájkokkal 2018-ban. Ennek az a lényege, hogy választani lehet hat napnyi munkának megfelelő fizetésemelés, vagy nyolc plusz szabadnap között. Antal szerint Ausztriában is van ilyen lehetőség, bár ott egy az egyben van átváltás a béremelés és a szabadnapok között. Ez a lehetőség mindkét országban elég népszerű, Németországban több százezren éltek már vele.

Antalék kutatócsoportja jelenleg a munkaidő-csökkentés környezeti és jóléti hatásait vizsgáló nagyobb szabású kutatási projekten dolgozik, amelynek részeként hétfőn már meg is jelent egy összefoglaló a környezeti hatásokról szóló eddig készült kutatásokból. Antal szerint az eddigi eredmények alapján nem egyértelmű, hogy a munkaidő-csökkentésnek milyen környezeti hatásai vannak.

Bár erről tanulmány nem készült, Antal mesélt egy esetről, ahol egy belga önkormányzat változatlan fizetéssel együtt járó munkaidő-csökkentési kísérletében például a rövidítés miatt felvett új munkavállalók és a régiek együttesen valószínűleg többet fogyasztottak, mint amekkora az összfogyasztás a rövidítés előtt volt. Tehát a dolog gyakorlatilag úgy működött, mint egy állami gazdaságélénkítési program. Azok a programok ugyanakkor, amelyek az összfogyasztás csökkentésével járnak – pl. a nehezen pótolható, környezettudatos munkavállalók fizetéscsökkentéssel együtt járó 4 napos munkahete – valószínűleg csökkentik a környezeti hatásokat.

Az összefoglalóból egyébként az derült ki, hogy az időfelhasználás változásáról és a makrogazdasági hatásokról készített kutatásoknak egyelőre nincsenek meggyőző eredményei. Antal szerint ennek az az oka, hogy nincsenek olyan kutatások, amelyek a munkaidő-csökkentésben érintett háztartások időfelhasználását és a fogyasztási adatokat vizsgálják hosszabb távon. Ráadásul ugyanezeket a folyamatokat számos országos hatás is befolyásolja, amellett, hogy a háztartások fogyasztási döntéseiből is sok tényezőt ki kell szűrni (például ha nagyobb kiadásra, autóra vagy például lakásra spórolnak).

Antalék ezért most egy olyan adatfelvételt készítenek elő, ahol ugyanazoknak a háztartásoknak az adatait veszik fel hosszabb távon. Jelenleg az a tervük, hogy a svéd közalkalmazottak fogyasztási és szabadidős döntéseit vizsgálják majd először, de Antal később szeretne egy több országra kiterjedő projektbe is belekezdeni. Várakozásai szerint a hatás erősen függ majd a munkavállalók motivációjától: ha például egy családos ember többet akar a családjával lenni, akkor többletfogyasztás nélkül is nőhet az élettel való elégedettsége, de ha mindez három hetente repülős kiruccanásokkal jár együtt, akkor összességében negatív lesz a munkaidő rövidítésének hatása.

Élet fenntarthatóság hatékonyság munka munkaidő négynapos munkahét termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Katona Hajnalka
2022. november 27. 14:51 Élet

Férfiakat hoz hátrányba, ha átgondolatlanul lépnek fel az esélyegyenlőtlenség ellen

Ha csak egy szempont mentén határozzák meg, hogy kiknek segítenek, az könnyen visszafelé is elsülhet.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Fontos

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.