Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. október 24. 15:28 Vállalat

Naponta csak öt órát dolgoznak, de nincs Facebook, telefonálás és csevegés

A négynapos munkahétnek már viszonylag széles körű irodalma van, mi is mutattunk már be nemzetközi példákat ezzel kapcsolatban. De a munkaidőt természetesen úgy is le lehet rövidíteni, ha továbbra is minden nap be kell menni dolgozni, viszont nem kell nyolc vagy – az ebédszünet miatt – kilenc órát bent eltölteni. És nem az olyan négy- vagy hatórás állásokról van szó, amelyek mellé kevesebb fizetés jár, hanem arról, hogy a javadalmazás a teljes, nyolcórás állásnak megfelelő.

A Wall Street Journal (WSJ) egy német informatikai társaságról írt, amelynél sikerrel álltak át nyolcról ötórás munkanapokra. A bielefeldi vállalkozás tulajdonosa, Lasse Rheingans még alkalmazottként tapasztalta meg, hogy a munkahelyi facebookozás és a „válasz mindenkinek” típusú e-mailek mennyire rombolják a hatékonyságát. Ezért amikor megvette a szóban forgó IT-céget, úgy döntött, hogy ötórás munkanapot vezet be, viszont száműz minden zavaró tényezőt.

„Mindenki ismeri az érzést, amikor enerváltan ülünk az irodában, és facebookozunk vagy híreket olvasunk, hogy egy kicsit feltöltődjünk. De valójában ez nem segít. Szerintem érdemes az első öt órában fókuszáltan dolgozni, és aztán munkaidő után rendesen feltöltődni”

– fogalmazott a vállalkozó. Ennek érdekében munkaidőben senki sem léphet be közösségi oldalra, nem nézik jó szemmel a munkához nem kapcsolódó csevegést, a telefonoknak a táskákban a helyük, a céges e-maileket mindenki csak naponta kétszer nézi meg. A legtöbb értekezlet pedig maximum negyedórás lehet.

A honlapokat, alkalmazásokat és e-kereskedelmi platformokat fejlesztő cég tulajdonosa szerint az átállás után vállalkozása éppen olyan jó színvonalon szolgálja ki az ügyfeleket, mint előtte. Lasse Rheingans 2017-ben vette meg és nevezte át Rheingans Digital Enabler-re a 16 fős társaságot, amely tavaly már nyereséget termelt. A vállalkozó szerint a boldogabb alkalmazottak jobb munkát végeznek a megbízók számára, ráadásul munkarendjük miatt vonzó munkahelynek számítanak, ami nem mindegy a munkaerőhiánytól szenvedő német informatikai ágazatban.

Az alkalmazottak többsége pontban reggel 8-kor már dolgozik, habár ez nincs kőbe vésve. Néhányan arról számoltak be, hogy nyomást jelent ugyanazt a mennyiségű munkát kevesebb idő alatt elvégezni, és családtagjaiknak is hozzá kellett szokniuk, hogy délután 1-ig nem lehet velük kommunikálni. Cserébe viszont egyikük arról mesélt a WSJ-nek, hogy újra van ideje rajzolni, többet tud kosárlabdázni a barátaival, hétvégére pedig még egy részmunkaidős állást is elvállalt.

Mielőtt belevágott volna a reformba, Lasse Rheingans több nemzetközi példát is tanulmányozott. Ezek egyike az amerikai, San Diegó-i Tower Paddle Boards volt, ahol 2015-ben vezették be az ötórás munkanapokat. A cég vezérigazgatója azt mondta a WSJ-nek, hogy eleinte nagy siker volt, később viszont a nyári hónapokra korlátozták az alkalmazását.

„Elveszett a startup munkahelyi kultúra. Mindenkinek annyival jobb lett a cégen kívüli élete, hogy az már a munka iránti szenvedély rovására ment”

– fogalmazott Stephan Aarstol.

Brian Kropp, a Gartner HR-gyakorlatokkal foglalkozó vezető kutatója szerint az ötórás munkanap bevezetése egy szélesebb körű trendbe illeszkedik: a vállalatok igyekeznek nagyobb rugalmasságot biztosítani az alkalmazottaknak, akik közül sokan ezt fontosabbnak tartják, mint a fizetés mértékét. Ráadásul több kutatás is azt mutatja, hogy a legtöbben csak négy-öt órán át képesek hatékonyan dolgozni, vagyis a munkaidő csökkentése valójában nem veti vissza a cég teljesítményét. (Itt persze szellemi munkakörökről van szó, nyilván egy gyártószalag mellett más a helyzet.)

Nehézségek így is akadnak, például az ügyfelek kiszolgálása érdekében lehet, hogy lépcsőzetesen kell elosztani a munkatársak öt-öt óráit, hogy lefedjék a hagyományos munkanapot. Ahogy a bielefeldi cégnél sem pattanhat fel mindig mindenki délután egykor. De azért az ügyfelek is lassan megszokják az unortodox munkarendet, és időnként egy-egy alkalmazottjuk aziránt érdeklődik, hogy nincs-e felvétel a cégnél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak a dolgozóknak tenne jót a négynapos munkahétEgy brit agytröszt tanulmánya szerint a négynapos munkahét bevezetése nemhogy nem tenne rosszat a gazdaságnak, hanem egyenesen segítené a fejlődését.

Vállalat informatika munkaidő négynapos munkahét ötórás munkanap startup Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Avatar
2020. június 2. 17:35 Vállalat

Nem baj, ha szigorúak a pályázat feltételei

A koronavírus-válság körüli pályázatokban megjelent szempontként, hogy a rossz cégeket nem kell támogatni. Ez nem baj, a szubjektív szempontok viszont rontják a hitelességet.

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 12:59 Vállalat, Világ

Az olajfinomítókból két hónapig pénznyelő automaták lettek, és ezt a Mol is megérezhette

Az olyan üzemeket, mint például a százhalombattai, nem lehet könnyen leállítani, azok akkor is termelik az üzemanyagot, ha nem kell senkinek. Hova öntötték a sok benzint, amíg a kutakon alig tankolt valaki?

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 10:14 Vállalat, Világ

Az önvezető kamion hátrányba hozza a családi vállalkozásokat és a környezetbarát vasutat

A kisebb cégek nem tudják finanszírozni az új technológiát, így versenyhátrányba kerülnek. Az önvezető kamion a környezetbarát vasúttól is piacot rabolhat.

Fontos

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.