Mások számára is tanulságos lehet a Telekom kudarca a négynapos munkahéttel
Nem vezeti be a Magyar Telekom a négynapos munkahetet, a 2022 júniusában indított teszteket idén február végén lezárja – tudatta pár napja a távközlési vállalat.
Miért fontos ez? A teszt, amelyről az indulása után fél évvel mi is részletesen írtunk, komplexitásában és méretében is jelentős volt még nemzetközi szinten is, és jól kihozta azokat a körülményeket, ami miatt végül nem lehetett belőle általános vállalati gyakorlat.
Számokban: a cég másfél év alatt 300 alkalmazottat vont be a kísérletbe, különböző területekről. Az érintettek bére és a velük szemben támasztott teljesítményelvárások nem változtak, vagyis lényegében azt vizsgálták, hogy négy nap alatt fel lehet-e pörgetni a hatékonyságot úgy, hogy öt napra való munkát el lehessen végezni.
Az eredményeket több mint 100 kérdőív és majdnem 50 mélyinterjú alapján értékelték.
Felülnézet: a fejlett gazdaságokban a négynapos munkahét az elmúlt évek egyik legfelkapottabb vállalatmenedzsment témája lett, elsősorban azért, mert ha sikerül a hatékonyságot javítani, akkor a háromnapos hétvége a munka és magánélet közötti egyensúly nagyfokú javulását ígérné a vállalati teljesítmény romlása nélkül.
Bár világszerte nagyon sok kísérlet indult már, a jól használható, megalapozott tudományos eredményeknek még híján vagyunk, erről korábbi cikkünkben részletesen is írtunk.
Alulnézet: a négynapos munkahétnek a munkavállaló szempontjából is sok formája lehet, például járhat a fizetés csökkentésével vagy az egyes munkanapokra eső munkaidő növekedésével is, de e változók kombinációja is lehetséges.
A munkavállalók a tapasztalatok szerint kezdetben túlzottan sokat várnak a tesztektől, a cégek felsővezetői pedig túlzottan pesszimisták az eredményekkel kapcsolatban, idővel azonban a két szélsőség közeledik egymáshoz.
A Telekomnál 2022 novemberében még rendkívül ígéretesnek nevezték a kísérlet addigi eredményeit, most azonban azt közölték, hogy nem tudnak egy olyan megoldást kialakítani, amely egységesen mindenki számára elérhető lehetne.
A tesztben résztvevők kisebb része ugyanis jól megoldotta az átálláshoz szükséges hatékonyságnövelést, a többség azonban nem tudta ezt meglépni, mert vagy a munka jellege, vagy az érintett élethelyzete ezt nem tette lehetővé.
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.