Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2024. február 9. 04:34 Világ

Most fizetik meg az árát az ukránok, hogy tavaly csak úgy szórták a lőszert

Már nagyon várta egy ukrán löveg a lőszerutánpótlást Bahmut környékén, ám amikor megérkezett a mindössze négy darab 155 milliméteres lőszer, kiderült, hogy lényegében hasznavehetetlen füstgránátok érkeztek. A CNN minapi kelet-ukrajnai riportjában megörökített jelenet tökéletesen mutatja az ukrán hadsereg lőszerínségét: az Egyesült Államoktól kapott, korszerűnek számító M109 Paladin önjáró löveg személyzete a füstgránátokat is felhasználja, ám ezek szinte csak ijesztgetésre jók, hiszen robbanószer helyett füstképző anyaggal vannak töltve, ellenségben csak akkor tesznek kárt, ha valakit éppen telibe találnak. Arról nem is beszélve, hogy füstgránátot a támadók szoktak használni, hiszen elrejti mozgásukat, amíg megközelítik a védőállásokat, így a felhasználásuk még árthat is a térségben védekező ukránoknak.

A CNN riportja szerint Bahmut környékén az oroszok tízszeres tüzérségi fölényt élveznek, azaz tíz kilőtt orosz tüzérségi gránátra jut egy ukrán. A teljes ukrajnai fronton pedig mintegy ötszörös jelenleg az oroszok fölénye. Ez alapján nem csoda, hogy a háború mostani szakasza az oroszok támadásairól szól: ahogy nemrég a háborút közelről követő észt hírszerzés tanulmánya megállapította, Ukrajnában azé a kezdeményezés, akié a tüzérségi fölény.

Ezt az oroszok igyekeznek is kihasználni, ha máshogy nem, akkor olyan formában, hogy teljesen használhatatlanná lövik az ukrán védelmi létesítményeket, akkor is, ha ezek városokban vannak, és utána csak a teljesen megsemmisített települések romjait tudják elfoglalni.

Ezt ráadásul most viszonylagos biztonságban és nyugalomban tehetik meg az orosz tüzérek. Míg nyáron rengeteget panaszkodtak arra, hogy az ukrán ellenütegtűz (ez a tüzérség tüzérség elleni harca) nagy veszteségeket okoz nekik, most megtehetik, hogy hosszú időn keresztül ugyanabban a lőállásban maradnak, mert nem félnek a lőszerhiányban szenvedő ukrán tüzérség ellencsapásától. Olyan távolságot pedig tartanak a fronttól, hogy az ukrán drónok ne tudják őket elérni. (Ez alól csak a legrövidebb lőtávolságú rakéta-sorozatvetők jelentenek kivételt, amelyek hullanak is rendesen.)

De hogy jutottunk idáig, hiszen egy évvel ezelőtt mindkét fél küzdött a lőszerhiánnyal, és a nyugati országokban már folyamatban voltak a lőszergyártás felfuttatását célzó beruházások?

Amerikai belpolitika

A helyzet legfontosabb egyedi oka, hogy az Egyesült Államok hetek óta nem szállított tüzérségi lőszert – és általában bármilyen katonai segítséget – Ukrajnának, mert év végén kimerült az erre szolgáló költségvetési keret. Ez már októberben előre látható volt, a demokraták és a republikánusok azonban mind a mai napig képtelenek megegyezni az új keretben – nem is Ukrajna miatt, hanem mert az alsóházat irányító republikánusok a kérdést összekötötték a Mexikóból érkező bevándorlókkal kapcsolatos szabályok szigorításával. A határhelyzet rendezetlensége pedig a republikánus elnökjelöltséget várhatóan megszerző Donald Trump egyik fő kampányüzenete Joe Biden elnökkel szemben, így érdekében áll fenntartani a feszültséget.

Ez azért nagy baj az ukránok számára, mert míg az Egyesült Államoktól kétmillió nagy kaliberű (leginkább 155 milliméteres) tüzérségi lőszert kaptak a háború kezdetétől tavaly év végéig, az EU-tagállamoktól csak 300 ezret. Bár most éppen azt ígéri az EU, hogy március végéig újabb 224 ezret szállít (év végéig pedig összesen 1,1 milliót), az teljesen egyértelmű, hogy egyelőre nem képes helyettesíteni Amerikát ezen a téren. Vagyis érdemi javulás nem várható az ukránok lőszerhelyzetében az amerikai belpolitikai vita – erősen kétségesnek látszó – rendezéséig.

Gyártási problémák

Erről részletesen írtunk korábban, és bár számos országban folyamatban van a gyártási kapacitások bővítése, ez továbbra sem megy zökkenőmentesen. Ennek számos oka van, a csütörtökön leváltott ukrán főparancsnok, Valerij Zsaluzsnij nemrég publikált esszéjében például azt említette meg, hogy a (tüzérségi gránátokat a csőből kirepítő) hajtótöltetekből az egész világon hiány van. A csehországi Czechoslovak Group vezetője pedig arról beszélt a Financial Timesnak, hogy nagyon szeretnék bővíteni a lőszergyártást, de az ehhez szükséges gépekre majdnem négy évet kell várni.

Az ilyen problémák miatt a nyugati elemzők nem is számítanak arra, hogy idén Ukrajna képes lenne nagyobb támadást végrehajtani. Ehhez ugyanis legalább lokálisan tüzérségi fölényre van szükség, az ehhez társuló lőszerigény pedig a tavalyi tapasztalatok alapján a teljes frontra vetítve havi 200 ezer nagy kaliberű tüzérségi lőszer. Ez napi közel 7 ezer, miközben most az ukránok alig napi 2 ezret tudnak csak felhasználni.

A folyamatban lévő beruházások miatt 2025-re már jobbak a kilátások, ám ezt csak akkor élvezhetik az ukránok, ha a szállítás finanszírozása is megoldott lesz (és persze nem vesztik el addig a háborút). Ez nemcsak az Egyesült Államokban lehet kérdéses – pláne ha Donald Trump lesz az elnök –, hanem az EU-ban is: bár az 50 milliárd eurós négyéves segítséget végül Orbán Viktor is megszavazta, a következő körben ötmilliárd eurós fegyverszállítási keret jóváhagyása ennél is nehezebbnek ígérkezik. A Financial Times információi szerint ezúttal nem is a magyar ellenkezés okozza a legnagyobb problémát, hanem hogy Németország szeretné anyagi értelemben jobban elismertetni az általa Ukrajnának kétoldalú alapon átadott fegyverek értékét.

Ukrán felhasználás

Tavaly két olyan hadművelet is volt, amelynek fokozott lőszerfelhasználása miatt több nyugati elemző és kormányzati illetékes fenntartásait fejezte ki. Az első Bahmut május végéig tartó védelme volt, amelyet számos elemző szerint inkább fel kellett volna adni azután, hogy január-februárban kicsúszott az ukrán erők kezéből előbb a védelem északi, majd déli szárnya. Ezt követően már csak a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb veszteségarányok mellett tudták folytatni a város védelmét, rengeteg lőszer felhasználása mellett.

A másik hadművelet a nyári ukrán offenzíva volt, ahol kezdetben megpróbálkoztak egy gyors áttöréssel, ám ennek kudarca után felmorzsolással próbálták megtörni az orosz védelmet. Végső soron sikertelenül és ismét csak hatalmas lőszermennyiség felhasználásával. Ilyen szempontból érthető volt, hogy nyugati illetékesek a gyors áttörés kierőszakolására biztatták volna az ukránokat, csakhogy ennek egyszerűen hiányoztak a feltételei.

Lőszergazdálkodási szempontból jobb lett volna egyszerűen lefújni az egész offenzívát, miután gyorsan kiderült, hogy az oroszok nem futamodnak meg, sőt, keményen harcolnak a jól előkészített állásaikban. Politikailag azonban ezt elég nehéz lett volna eladni belföldön és külföldön is. Az ukrán politikai vezetés olyan nagyra fújta a támadással kapcsolatos várakozásokat, hogy

muszáj volt addig próbálkozni, amíg csak az erők ki nem merültek. Most ennek isszák meg a levét.

Igaz, azt nehéz számon kérni rajtuk, ha nem számoltak azzal, hogy amerikai belpolitikai csaták hetekre-hónapokra megbénítják az onnan várt lőszerutánpótlást.

Az orosz oldal

A nyári ukrán támadást nem kis részben az tette lehetővé, hogy Dél-Korea több mint 300 ezer darab 155 milliméteres lőszert adott át az Egyesült Államoknak, amely a saját készletéből juttatott az ukránoknak.*Dél-Korea ugyanis közvetlenül nem hajlandó fegyvert, lőszert szállítani Ukrajnának. A mostani orosz fölény pedig jórészt annak köszönhető, hogy Észak-Korea az utóbbi hónapokban egy-másfél millió tüzérségi gránátot és rakétát szállított Oroszországnak. Ez hasonló intenzitással aligha folytatható sokáig, de közben Oroszország a saját gyártási kapacitását is gyorsabban pörgette fel, mint a nyugati világ. Ezt most hozzávetőlegesen évi kétmillió darabra teszik, így valószínűleg egész évben fenn tudják majd tartani a most jellemző napi 10 ezres intenzitást.

Érdemes megjegyezni, hogy ez sokkal kevesebb, mint 2022-ben, amikor a nyári csúcson különböző becslések szerint 30-60 ezer lőszert is felhasználhatott a tüzérségük naponta. Ám a helyi fölényt a mostani szint is kényelmesen biztosítani tudja, így az ukránoknak még akkor is nagyon nehéz évük lesz, ha az Egyesült Államokból és az EU-ból is megkapják a remélt mennyiségű segítséget.

Ha viszont erre sem számíthatnak, akkor újra és újra megismétlődhet az, ami most a Doneck megyei Avgyijivkánál zajlik: tüzérségi és létszámfölényükre támaszkodva az oroszok felmorzsolják a hosszú időn keresztül sikeresen védelmezett erős ukrán állásokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi éli túl a telet Ukrajnában?Fogyatkozó és bizonytalan nyugati támogatás mellett kell talpon maradnia Ukrajnának, de a fronton lévő orosz katonák helyzete semmivel sem könnyebb, mint az ukránoké.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeteken belül győzhetnek az oroszok Ukrajnában, ha nem indul újra az amerikai segítségKomor képet festettek a háborúról Joe Biden tanácsadói. Ukrajna további segítését Amerikában a republikánusok, az EU-n belül pedig a magyar kormány blokkolja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszatértek az oroszok a jól bevált, brutális taktikájukhoz UkrajnábanVan elég ember és lőszer, így addig lövik a házakat és az erődöket, amíg a gyalogságuk végül el tudja foglalni a romokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ lőszer lőszergyártás orosz-ukrán háború tüzérség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.

Mészáros R. Tamás
2024. február 17. 04:38 Világ

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.

Fontos

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.