Az információk még nem teljesen megerősítettek, és nem mentesek az ellentmondásoktól, de összességében úgy tűnik, hogy az orosz csapatoknak mostanra sikerült elfoglalniuk a kelet-ukrajnai, Doneck megyében lévő Szoledár városát, legalábbis a meghatározó részét.
A háború előtt tízezer lakossal rendelkező város mérete alapján a legjelentősebb orosz hadszíntéri sikernek tekinthetp tavaly július eleje óta, amikor az orosz csapatok bevették Liszicsanszkot, amivel lényegében befejezték Luhanszk megye elfoglalását. Azóta mostanáig az volt a legnagyobb orosz eredmény, hogy rendben ki tudták vonni csapataikat a dél-ukrajnai Herszon megye nyugati részéből, a Dnyeper nyugati partjáról. De lényegében folyamatosan területeket veszítettek, Herszon mellett elsősorban Harkiv megyében, továbbá az ukrán csapatok benyomultak Luhanszk megyébe is, így jelenleg az sem számít teljesen „felszabadítottnak”. Pedig közben Doneck, Herszon és Zaporizzsja megyékkel együtt Oroszország annektálta, vagyis az ő értelmezésük szerint már szuverén orosz területről van szó. Ezt azonban a világban csak pár szoros orosz szövetséges ismeri el.
Az egyetlen térség, ahol az orosz csapatok némi előrehaladást értek el tavaly július óta, Bahmut térsége Doneck megyében. Szoledár tulajdonképpen Bahmut északi – bár mint az alábbi térképen látható, nem közvetlen – elővárosa, így a mostani bevételét is a bahmuti hadművelet keretében érdemes értelmezni.
A Bahmut körüli front helyzete január 9-i állás szerint. Pirossal az orosz ellenőrzésű területek, a piros nyilak a legutóbbi orosz hadmozdulatokat jelölik. Szoledár körül azóta tovább nyomultak az orosz csapatok. Forrás: militaryland.net
Orosz haditudósítók és háborút követő bloggerek extázisba estek Szoledár elfoglalásától, a Rybar csatorna szerint ennek hatására nagyon rövid időn belül elesik Bahmut és az északabbra lévő, a térség védelme szempontjából szintén fontos Sziverszk is, az ukrán csapatoknak pedig jóval nyugatabbra kell majd visszavonulniuk. (És ezzel a Luhanszk megyei Kreminna visszafoglalására indított hadművelet déli szárnya is veszélybe kerülne.)
Vizsgáljuk meg ezt közelebbről és távolabbról is. Az igaz, hogy Szoledár elfoglalásával párhuzamosan az oroszok megközelítették azt az útvonalat, amelyen eddig az utánpótlás nagyobb része érkezett a fél éve sikeresen védelmezett Bahmutba. Az oroszok szerint ezeket az utakat már el is vágták, ami nem biztos, hogy így van, de az nagyjából bizonyosra vehető, hogy képesek tűz alatt tartani őket, ami nyilvánvalóan problémás az utánpótlás eljuttatása szempontjából.
Bahmutnak azonban van egy délnyugati ellátó útvonala is Konsztantinovka felől, valamint egy kisebb Csasziv Jar irányából, bár az utóbbi használhatósága kérdéses lehet a mostani havas-jeges viszonyok között. (Közép-Európával szemben Kelet-Ukrajnában jelenleg egyáltalán nincs enyhe idő, -10 és -20 Celsius-fok közötti hőmérsékletben harcolnak a katonák.) Ha Bahmuttól délre az oroszok nem képesek előretörni – és északról sem tudják folytatni a bekerítő hadműveletet -, akkor az említett két úton egyelőre valószínűleg el lehet látni Bahmutot.
A Bahmut körüli front január 9-i állás szerint, azóta a várostól északra folytatódott az orosz előretörés. Forrás: militaryland.net
Ebben az esetben biztosan nem adnák fel könnyen a várost, amely az utóbbi hónapokban az ukrán ellenállás szimbóluma lett. Közvetlenül amerikai útja előtt Zelenszkij ukrán elnök is felkereste, és az amerikai házelnöknek egy olyan ukrán zászlót adott át, amelyet Bahmut védői írtak alá.
A háború utóbbi hónapjai alapján nagyon meglepő lenne, ha az oroszok a szoledári áttörésüket egy nagyobb sikerré tudnák kifejleszteni, és rövid idő alatt több tíz kilométerrel nyomnák nyugatra az ukrán csapatokat.
De még ebben az esetben is Szlovjanszk és Kramatorszk térségében talán egész Ukrajna legerősebb védelmi rendszerével találnák magukat szemben.
A legfontosabb viszont egy olyan kérdés, amelyre egyelőre – nyilvánosan elérhető információk híján – nem lehet válaszolni: milyen veszteségekkel jártak-járnak a Szoledár és Bahmut körüli harcok az orosz, illetve az ukrán oldalon? Tavaly nyáron az oroszok csak olyan nagy ember- és anyagi áldozatok árán tudták elfoglalni Szjeverodonecket és Liszicsanszkot, ami megnyitotta az utat a sikeres ukrán ellentámadások előtt, és végső soron kikényszerítette a mozgósítás elrendelését, legalább 300 ezer civil fegyverbe hívását Oroszországban. Ráadásul az akkori nagyon masszív tüzérségi lőszerfelhasználás miatt mostanra már orosz oldalon is a hiány jelei mutatkoznak.
Ha Szoledár (és esetleg Bahmut) elfoglalása ehhez hasonlóan aránytalanul költséges győzelem lenne az oroszok számára, az ismét csak ukrán sikereknek ágyazhatna meg. Ha viszont az ukránok hasonlóan súlyos veszteségeket szenvednek, mint az oroszok, és ennek hatására nagy számban olyan csapatokat is be kell vetniük a frontvonal megtámasztása érdekében, amelyeket a következő hetekre-hónapokra tervezett ellentámadásokra tartalékoltak volna, akkor stratégiai szinten is sikeres lehet a mostani orosz támadás.
Igaz, ez egy felmorzsoló jellegű siker lenne, ami sosem a tábornokok álmainak netovábbja, de egyelőre az orosz hadsereg számára nemigen remélhető ennél kedvezőbb kimenetel. Azt pedig végképp csak a jövő döntheti el, hogy Oroszország vagy a nyugati segítségre is támaszkodó Ukrajna bírja-e jobban a felőrlést.
