Heteken belül győzhetnek az oroszok Ukrajnában, ha nem indul újra az amerikai segítség
Lesújtó képet festett az ukránok helyzetéről Joe Biden amerikai elnök stábja.
Mi történt? Múlt hét szerdán egy zártkörű megbeszélésen elhangzott, hogy amennyiben a Kongresszus nem szavazza meg az Ukrajnának nyújtandó újabb segélycsomagok fedezetét, Oroszország heteken vagy hónapokon belül megnyerheti a háborút – írja az NBC.
Ez a veszély elsősorban olyan légvédelmi és tüzérségi lőszerek kifogyása miatt áll fenn, amelyeket jelenleg egyetlen más ország sem tud pótolni kellő mennyiségben.
A republikánusok abban az esetben támogatnák az ukránoknak nyújtandó segélycsomagot, ha Bidenék cserébe hajlandóak megszavazni extrém szigorú bevándorlási szabályokat az Egyesült Államok déli határán. Ha ez megtörténne, azt a republikánusok jelentős sikerként könyvelhetnék el.
A 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomag mellett az EU 50 milliárd eurót biztosított volna az ukránoknak, ezt viszont Orbán Viktor magyar miniszterelnök decemberben megvétózta.
Számokban: az ukránok nyugati segítség nélkül nem tudták volna hatékonyan felvenni a harcot Putyin hadigépezetével.
A legtöbbet anyagi és katonai oldalról az Egyesült Államok áldozta eddig: összesen több mint 70 milliárd dollár értékben segítette az ukránokat.
Ebből 44 milliárd katonai kiadás volt, ezzel megelőzte Németországot, Nagy-Britanniát, Norvégiát és Dániát is.
Bár a fegyverzet tekintetében kezdetben óvatosak voltak, a vállról indítható Stinger föld-levegő rakéták és a szintén vállról indítható Javelin páncéltörő rakéták komoly ütőkártyát jelentettek az ukrán gyalogságnak, a komolyabb csapásmérő fegyverrendszerek (például a HIMARS) megjelenése pedig tovább fokozta az ellenállás erősségét.
Az USA több mint kétmillió 155 milliméteres tüzérségi lőszert biztosított eddig az ukrán védőknek.
Az EU a maga egymilliós vállalását ebből a lőszertípusból viszont nem tudta tartani, becslések szerint mintegy 300 ezer tüzérségi lőszert tudtak átadni az ukránoknak.
Igen, de: az már tavaly októberben is látszott, hogy az ukránok tüzérségi igénye jóval meghaladja a NATO és azon belül az európai országok rendelkezésre álló tartalékait. A NATO aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a saját készleteknél már „látszik a hordó alja”.
Tágabb kontextus: az orosz agresszió további terjedésével kapcsolatban egyre több aggódó hangot lehet hallani:
Boris Pistorius német védelmi miniszter a napokban azt mondta, az oroszok 5-8 éven belül NATO-tagországot támadhatnak meg.
Korábban a svéd fegyveres erők főparancsnoka, Micael Bydén tábornok azt mondta, a svédeknek el kell kezdeniük fejben felkészülni egy háborúra.
Mire érdemes figyelni: az EU 50 milliárdos segélycsomagját decemberben Orbán Viktor magyar miniszterelnök megvétózta.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a február elsejei ülésen ha kell, csak 26 országgal, de átviszi az ukránok támogatását.
Egy olyan alternatíva is szóba került a Wall Street Journal információi szerint, ami lehetővé tenné, hogy a Bizottság 20 milliárd euró kölcsönt vegyen fel piaci szereplőktől.
A magyar kormányabban az esetben nem vétózna, ha a támogatás négy évre lenne széthúzva, minden évben meg kéne szavazni (így többszöri vétózási felületet teremtenének), illetve egy a háborútól független, a helyreállítási alappal kapcsolatos követelése is van.
Alulnézet: amíg az amerikai Kongresszus és az EU házon belül marakodik, az ukránok egyre rosszabb helyzetbe kerülnek
De ez csak első ránézésre ellentmondásos: főleg a gyárak kerültek bajba Németországban, miközben építőmunkásból, kamionsofőrből vagy ápolóból továbbra is hiány van.
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.