Nehéz döntéseket kell megfontolnia Ukrajnának Orbán Viktor vétója és a republikánusok miatt
Megvétózta az Európai Unió Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatását Orbán Viktor, és egyelőre az Egyesült Államok is visszatartja azt a 60 milliárd dollárt, amit Joe Biden elnök irányozott elő az orosz támadás alatt álló ország megsegítésére. Külső finanszírozás hiányában az ukrán kormánynak meglehetősen kellemetlen gazdasági lépéseket kell fontolóra vennie.
Háttér: az Európai Parlament októberben szavazta meg az Ukrajna helyreállítására, újjáépítésére és modernizációjára fordítható 50 milliárd eurós támogatás biztosítását egy négyéves program keretében, amire az év közepén az Európai Bizottság tett javaslatot. A képviselők az Oroszországgal szembeni szankciók révén elkobzott vagyonból is juttatnának Ukrajnának.
Joe Biden nem tudta átvinni egyelőre az Ukrajna támogatására vonatkozó javaslatát a kongresszuson, a republikánus párt ugyanis vitatja az elnök elképzeléseit – igaz, a vita elsősorban az Egyesült Államok déli határának védelméről szól, ami egy törvénycsomagba került az Ukrajnának biztosítandó forrásokkal.
Alulnézet: a befagyasztott uniós pénzek kiutalásához köti a magyar kormány a vétó feloldását arra hivatkozva, hogy Ukrajna támogatása az uniós költségvetés módosításával történne. Nem lenne szükség módosításra, ha egy évre kínálna finanszírozást az unió Ukrajnának, ehhez a magyar kormány is inkább hozzájárulna.
Mi várható? Ukrajna jövő évi költségvetési hiányát több mint 40 milliárd dollárnyi külső finanszírozással lehetne fedezni, aminek kétharmadát kétségek övezik. A segélyeket az ország kockázatos gazdasági lépésekkel helyettesítheti:
adóemelés és kiadáscsökkentés, ami jókora terhet jelentene a megtépázott ukrán gazdaság és társadalom számára;
a hrivnya leértékelése és további jegybanki eszközök bevetése, ami az ukrán pénzügyminiszter szerint szintén kedvezőtlen következményekkel járna, de például a magasabb vámilletékek révén növelheti az adóbevételeket;
és a pénznyomtatás, vagyis államkötvények kibocsátása, amit az Ukrán Nemzeti Bank vásárol meg – ezzel a lehetőséggel már abban az átmeneti időszakban is élt az ukrán kormány és jegybank, amikor kitört a háború, de a külföldi segélyek még nem érkeztek meg, ám hosszú távon aligha fenntartható megoldás.
Egyelőre azonban Ukrajna számíthat az eddig felajánlott támogatásokra, és más nemzetközi szervezetekre is, például az Nemzetközi Valutaalap 900 millió dollárnyi támogatás mellett döntött a héten.
De ez csak első ránézésre ellentmondásos: főleg a gyárak kerültek bajba Németországban, miközben építőmunkásból, kamionsofőrből vagy ápolóból továbbra is hiány van.
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.