Az Oroszország által megtámadott Ukrajna nyugati megsegítésével kapcsolatban a legtöbb figyelem a fegyverszállításokra irányul, ami érthető is, hiszen ezek eredménye sokszor igen látványosan és szinte azonnal megmutatkozik a csatatereken. Mostanra, a február 24-én kezdődött háború ötödik hónapjának vége felé azonban egyértelmű, hogy nincs remény a konfliktus gyors lezárására, így ha a Nyugat továbbra is meg akarja akadályozni Ukrajna vereségét, akkor gazdaságilag-pénzügyileg is a víz felett kell tartania az országot.
Ez nem lesz egyszerű, egyebek mellett azért, mert a háború elpusztította az ország – korábban jelentős exportbevételt termelő – acélipari kapacitásainak számottevő részét, a békeidőkben szintén rengeteg devizát hozó agrárkivitelt pedig az orosz tengeri blokád fojtogatja. Az idei ukrán gazdasági teljesítményre vonatkozó becslések közül a 35 százalékos csökkenést előre vetítő optimistának számít, így nem csoda, hogy az állam adó- és járulékbevételei jelentősen visszaestek. A kiadásai viszont nem, hiszen a háború rengeteg pénzt emészt fel.
A Financial Times cikke szerint az ukrán elnök gazdasági tanácsadója arról beszélt, hogy már havi 9 milliárd dollár segítségre van szükségük a nyugati támogatóiktól, ami 4 milliárddal haladja meg az eddig emlegetett összeget. Oleg Usztyenko szerint azért kell több pénz legalább a következő három hónapban, hogy a munkájukat elvesztők számára biztosítsák a minimális megélhetést, illetve helyre tudják állítani a megrongálódott házak, lakások egy részét.
Igaz, a pénzügyminisztérium szerint továbbra is elég a havi 5 milliárd dollár, a probléma csak az, hogy ez is jóval több annál, mint amennyivel a Nyugat eddig segítette Ukrajnát. Az Európai Unió és a G7 országcsoport eddig 29,6 milliárd dollár segélyt és hitelt ajánlott fel, de eddig ebből csak 12,7 milliárdot folyósítottak egy kijevi befektetési bank összesítése szerint. Az Egyesült Államok tegnap jelentett be 1,7 milliárd dolláros gazdasági segítséget, az EU pedig szintén ekkor hagyott jóvá egy egymilliárd eurós gyorssegélyt, de további 9 milliárd sorsáról egyelőre viták folynak.
Az ukrán nemzeti bank gyorsuló ütemben használja fel az ország devizatartalékait, júniusban 2,3 milliárd dollárt, a tartalék 9,3 százalékát. A jegybank áprilisban és májusban még csak havi 1,7 milliárd dollár értékben vásárolt államkötvényeket – közvetlenül finanszírozva a költségvetést, ami növeli az inflációs veszélyt –, júniusban ez már 3,6 milliárd volt.
A jegybanki tartalékok még nem aggasztóan alacsonyak, de további masszív nyugati pénzügyi támogatás nélkül néhány hónap alatt megváltozna a helyzet. A nyugati elköteleződést ebben a tekintetben is árgus szemekkel figyeli az orosz vezetés, amelynek hasonló kihívással egyelőre nem kell szembenéznie: a magas energiaáraknak köszönhetően stabil az orosz állam gazdálkodása, és valószínűleg néhány éves távlatban sem fenyegeti, hogy gazdasági-pénzügyi okokból kelljen feladnia ukrajnai céljait.
