Ukrajna lerohanása előtt a legtöbb elemző és döntéshozó meg volt róla győződve, hogy a nagy háborúk kora soha nem tér vissza, így az ezek megvívásához nélkülözhetetlen ipari bázisra sincs szükség. Az orosz agresszió aztán rácáfolt erre, az Európában a második világháború óta nem látott intenzitású harcokban az ukrán hadsereg átlagosan naponta 5-6 ezer tüzérségi lövedéket használ fel, az orosz pedig mintegy 20 ezret.
Ukrajna egy ideje csak a nyugati világ támogatásával tudja tartani ezt az ütemet, ami már a NATO-tagállamok lőszerkészleteit és ipari kapacitásait is próbára teszi. Ahogy a Financial Times írja, az Ukrajna által egy nap alatt felhasznált ötezer tüzérségi lőszer megegyezik egy kisebb európai ország éves beszerzésével békeidőben.
A brit üzleti lap körképéből kiderül, hogy több európai lőszergyártó vállalat is a termelése felfuttatásába fogott, de ezt egyebek mellett beszállítói problémák nehezítik. A norvég és a finn állam közös tulajdonában lévő, Norvégiában lőszereket és kézből indítható rakétahajtású fegyvereket gyártó Nammo vezérigazgatója arról beszélt az újságnak, hogy egyes részegységek iránt olyan nagy lett az igény, hogy a szállítási idő hónapokról évekre nőtt.
Az egyebek mellett a német Rheinmetallnak és a brit BAE Systemsnek is beszállító Eurenco vezérigazgató-helyettese példaként a salétromsavat említette, amelyre szükségük van a robbanóanyagok gyártásához, ám beszerzése nehézkessé vált, mivel az egyebek mellett ezt is előállító műtrágyagyárak tavaly visszafogták termelésüket Európában a magas gázárak miatt. Az egyebek mellett tüzérségi gránátok fémhüvelyeit előállító brit Denroy vezérigazgatója szintén a speciális anyagok beszerzésének nehézségeiről beszélt. „Ezeket egyes vállalatok csak évente egy vagy két szériában gyártják, és ha lemaradtál erről, akkor várnod kell” – magyarázta Kevin McNamee.
A Rheinmetall a lap kérdésére arról számolt be, hogy újraindított korábban leállított lőszergyártósorokat, Magyarországon pedig az állammal közösen épít egy üzemet közepes és nagy kaliberű lőszerek gyártására. Erről a veszprémi gyárról azonban tudható, hogy csak jövőre kezd termelni, azaz egy ideig még nem fogja enyhíteni az európai lőszerínséget.
A brit Chemring vezetője arról számolt be, hogy néhány ügyfelük aziránt érdeklődött, lehetséges lenne-e bizonyos anyagok termelését két-háromszorosára növelni. Az egyebek mellett robbanóanyagokat gyártó vállalat szerint ugyan mostanra sok beszállítói probléma már megoldódott, ám kapacitásukat a korábbi igényekhez méretezték, ennek érdemi növelése pedig nagyon beruházás- és időigényes.
A beruházások nagy tőkeigénye miatt több vállalatvezető is arról beszélt, hogy át kellene térni a többéves szerződésekre az állami beszerzéseknél, mert így könnyebb lenne megoldani a finanszírozást. A Nammo tavaly több mint háromszorosára növelte a beruházásainak volumenét 2021-hez képest, ami még az amúgy eredményesen működő vállalat számára is óriási teher volt.
A BAE Systems számára a stabilitás adott, hiszen januárban kezdte teljesíteni 15 évre szóló szerződését a brit hadsereggel. Ám ennek tartalma még nem reflektál az ukrajnai háború miatt megnövekedett igényekre, az ezzel kapcsolatos tárgyalások pedig már hónapok óta húzódnak. A létszám növelése azonban így is megkezdődött – sok más védelmi ipari vállalathoz hasonlóan -, a cég állandó és ideiglenes jelleggel is vett fel dolgozókat, a három nagy lőszergyára jelenleg heti öt napon termel, két vagy három műszakban.
Közben az Egyesült Államokban is felpörgetik a legnagyobb számban használt 155 milliméteres kaliberű lőszer gyártását havi 14 ezerről 90 ezerre, ám ehhez két évre van szükség. Így ha a NATO továbbra is talpon akarja tartani az ukrán hadsereget, akkor az európai lőszergyártást is növelni kell.
Az alábbi videó az amerikai lőszergyártás folyamatát mutatja, amelyről nemrég a New York Times írt részletes riportot:
The New York Times showed how the USA produces artillery shells for Ukraine. pic.twitter.com/ZXZSmkKopZ
— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) February 6, 2023
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
