Ukrajna lerohanása előtt a legtöbb elemző és döntéshozó meg volt róla győződve, hogy a nagy háborúk kora soha nem tér vissza, így az ezek megvívásához nélkülözhetetlen ipari bázisra sincs szükség. Az orosz agresszió aztán rácáfolt erre, az Európában a második világháború óta nem látott intenzitású harcokban az ukrán hadsereg átlagosan naponta 5-6 ezer tüzérségi lövedéket használ fel, az orosz pedig mintegy 20 ezret.
Ukrajna egy ideje csak a nyugati világ támogatásával tudja tartani ezt az ütemet, ami már a NATO-tagállamok lőszerkészleteit és ipari kapacitásait is próbára teszi. Ahogy a Financial Times írja, az Ukrajna által egy nap alatt felhasznált ötezer tüzérségi lőszer megegyezik egy kisebb európai ország éves beszerzésével békeidőben.
A brit üzleti lap körképéből kiderül, hogy több európai lőszergyártó vállalat is a termelése felfuttatásába fogott, de ezt egyebek mellett beszállítói problémák nehezítik. A norvég és a finn állam közös tulajdonában lévő, Norvégiában lőszereket és kézből indítható rakétahajtású fegyvereket gyártó Nammo vezérigazgatója arról beszélt az újságnak, hogy egyes részegységek iránt olyan nagy lett az igény, hogy a szállítási idő hónapokról évekre nőtt.
Az egyebek mellett a német Rheinmetallnak és a brit BAE Systemsnek is beszállító Eurenco vezérigazgató-helyettese példaként a salétromsavat említette, amelyre szükségük van a robbanóanyagok gyártásához, ám beszerzése nehézkessé vált, mivel az egyebek mellett ezt is előállító műtrágyagyárak tavaly visszafogták termelésüket Európában a magas gázárak miatt. Az egyebek mellett tüzérségi gránátok fémhüvelyeit előállító brit Denroy vezérigazgatója szintén a speciális anyagok beszerzésének nehézségeiről beszélt. „Ezeket egyes vállalatok csak évente egy vagy két szériában gyártják, és ha lemaradtál erről, akkor várnod kell” – magyarázta Kevin McNamee.
A Rheinmetall a lap kérdésére arról számolt be, hogy újraindított korábban leállított lőszergyártósorokat, Magyarországon pedig az állammal közösen épít egy üzemet közepes és nagy kaliberű lőszerek gyártására. Erről a veszprémi gyárról azonban tudható, hogy csak jövőre kezd termelni, azaz egy ideig még nem fogja enyhíteni az európai lőszerínséget.
A brit Chemring vezetője arról számolt be, hogy néhány ügyfelük aziránt érdeklődött, lehetséges lenne-e bizonyos anyagok termelését két-háromszorosára növelni. Az egyebek mellett robbanóanyagokat gyártó vállalat szerint ugyan mostanra sok beszállítói probléma már megoldódott, ám kapacitásukat a korábbi igényekhez méretezték, ennek érdemi növelése pedig nagyon beruházás- és időigényes.
A beruházások nagy tőkeigénye miatt több vállalatvezető is arról beszélt, hogy át kellene térni a többéves szerződésekre az állami beszerzéseknél, mert így könnyebb lenne megoldani a finanszírozást. A Nammo tavaly több mint háromszorosára növelte a beruházásainak volumenét 2021-hez képest, ami még az amúgy eredményesen működő vállalat számára is óriási teher volt.
A BAE Systems számára a stabilitás adott, hiszen januárban kezdte teljesíteni 15 évre szóló szerződését a brit hadsereggel. Ám ennek tartalma még nem reflektál az ukrajnai háború miatt megnövekedett igényekre, az ezzel kapcsolatos tárgyalások pedig már hónapok óta húzódnak. A létszám növelése azonban így is megkezdődött – sok más védelmi ipari vállalathoz hasonlóan -, a cég állandó és ideiglenes jelleggel is vett fel dolgozókat, a három nagy lőszergyára jelenleg heti öt napon termel, két vagy három műszakban.
Közben az Egyesült Államokban is felpörgetik a legnagyobb számban használt 155 milliméteres kaliberű lőszer gyártását havi 14 ezerről 90 ezerre, ám ehhez két évre van szükség. Így ha a NATO továbbra is talpon akarja tartani az ukrán hadsereget, akkor az európai lőszergyártást is növelni kell.
Az alábbi videó az amerikai lőszergyártás folyamatát mutatja, amelyről nemrég a New York Times írt részletes riportot:
The New York Times showed how the USA produces artillery shells for Ukraine. pic.twitter.com/ZXZSmkKopZ
— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) February 6, 2023
