Hamarosan a harctéren bizonyíthat Európa legnagyobb magántank-arzenáljának egy része
A Szovjetunió felbomlása után az európai kormányok a hadseregeik eszközparkjának leépítésébe fogtak. A hidegháború alatt felhalmozott, nehéz, drágán karbantartható tankokat könnyebb páncélosokra cserélték, melyek alkalmasabbak a különböző békefenntartó missziókra. A 2008-as válság további költségcsökkentésre sarkallta a kormányokat, és mire Vlagyimir Putyin 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet, az európai hadi kiadások történelmi mélypontra süllyedtek.
Aki elad, attól viszont vesznek is, és Freddy Versluys nem félt kinyitni a pénztárcáját. A belga vállalkozó Európa legnagyobb magánkézben lévő páncélos arzenáljának birtokában van, a Guardian írt róla egy nagyobb portét. Versluys a belga hadsereg katonája volt, majd kilenc évig dolgozott annál az egységnél, amely a tankok és a lőszerek minőség-ellenőrzését végezte. 1989-ben csatlakozott az OIP nevű vállalathoz, amely az optikai eszközök piacán mozgott. Itt létrehozta az OIP Land Systems leányvállalatot, mellyel a kiselejtezett haditechnikai eszközöket és járműveket vásárolta fel, abban bízva, hogy egy nap még lesz rá kereslet.
Osztrák eredetű SK-105 Kürassier könnyű harckocsik/páncélvadászok az OIP raktárában. Ausztria szigorú semlegessége miatt ez a típus valószínűleg nem kerülhet Ukrajnába. Fotó: OIP Land Systems
Legnagyobb fogása abból az 50 Leopard 1-es tankból áll, amit a belga kormány adott el még 2014-ben, akkor darabja 37 ezer euróba került. A zsákmány azóta porosodik egy álmos belga kisváros egyik szürke hangárjában, ugyanis a német törvények nem engedték, hogy az egykori német gyártású tankokat Berlin engedélye nélkül újra értékesíthesse bárki. Egészen múlt hétig, amikor Olaf Scholz bejelentette, hogy Németország Leopard 2-es tankokat küld Ukrajnába, és ezzel elméletileg megnyílt a lehetőség a Leopard 1-esek értékesítésére is.
Belgian buyer of Europe’s spare tanks hopes they see action in Ukraine https://t.co/fEy2fm3Viy
— Guardian World (@guardianworld) January 31, 2023
A háború kitörése óta Versluys már eladott 46 M113-as páncélozott csapatszállítót az Egyesült Királyságnak, amely aztán ezeket továbbküldte az ukránoknak, és ugyanezt az utat járhatja be további 85 darab M113-as is. Az is felmerült, hogy a belga kormány visszavásárolná a korábban általa értékesített tankokat. A belga védelmi miniszter szerint az OIP nyerészkedni akar az üzleten, az egykor 37 ezer euróért megvett tankok darabját most 500 ezer euróért értékesítené az államnak. Versluys tagadja, hogy a belga kormány megkereste volna őket, szerinte még nekik is fel kell mérni a tankok állapotát, így árról beszélni egyelőre teljesen felesleges. Azt viszont nem tagadta, hogy
az ukrán állami fegyverimportőr már megkereste, illetve a tíz észak-európai országot tömörítő brit Joint Expeditionary Force szintén érdeklődött náluk.
Versluys azt mondta, minden megkeresésre nyitottak, de fair árat fognak kérni, mert az OIP nem jótékonysági szervezet, hangsúlyozva, hogy a tankok megvételével kockázatot vállaltak, valamint a tárolásuk is pénzbe került, de reméli, hogy minél hamarabb Ukrajnába indulhatnak.
Az üzletember azt is megemlítette, hogy 38 darab Geparddal is rendelkeznek. Ezt ő ugyan tanknak mondta, de minden bizonnyal arról a légvédelmi páncélosról van szó, amelyből Németország már 30-at átadott Ukrajnának, és további hetet is odaígért. Az ukrán légvédelmi tüzérek rendkívül elégedettek a típussal, amely különösen hatékony az iráni gyártmányú orosz kamikaze drónok leküzdésében, de a beszámolók szerint már több cirkálórakétát is sikerült lelőniük.
A hírek szerint Németország már Brazíliát és Katart is megkereste, részben hogy visszavásárolja a korábban átadott Gepardokat, részben, hogy lőszert biztosítson Ukrajna számára a típushoz. (Brazília az utóbbit is elutasította.) Ezek szerint viszont sokkal közelebbi Gepard-beszerzési forrás is lenne – korábban a belga hadsereg 55 darabot üzemeltetett a típusból, ezek egy részét vette meg az OIP.
Vállalat
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Fontos
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
