Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2023. augusztus 27. 17:12 Élet, Világ

Rátett egy lapáttal a felmelegedésre a szennyezés csökkentése a tengereken

Kihaló korallzátonyok, napról napra dőlő melegrekordok, történelmi aszály – a klímaváltozás miatti időjárási szélsőségek az utóbbi években egyre gyakoribbak. A bolygó felmelegedésének elsődleges oka az üvegházhatású gázok egyre nagyobb kibocsátása, de az utóbbi hónapokban több szakember is arról írt, hogy paradox módon ebben egy, a légkör szennyezettségének csökkentését szolgáló intézkedésnek is szerepe lehet az idei hőmérsékleti rekordokban.

2020-ban az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (International Maritime Organization) új szabályozást vezetett be az óceánjáró hajók károsanyag-kibocsátásának mérséklésére. Itt nem csak a teherhajókra kell gondolni, sőt, látványos a turistákat szállító óceánjárók szerepe: noha a teljes tengeri hajóállomány egy százalékát teszik ki, a hajózási ipar teljes károsanyag-kibocsátásának 6 százalékáért felelősek.

Az óceánjárókat nem közönséges dízel hajtja, hanem úgynevezett nehéz fűtőolaj (a hajózási iparon kívül az erőművek használják még), amelynek magas a kéntartalma. Az IMO 2020-as rendelkezése szerint a kibocsátott kén-dioxid mennyiségét 80 százalékkal kell visszavágni. A hatás látványos volt – szó szerint.

Óceánjáró hajók füstje nyomán keletkező felhőcsíkok. Fotó: NASA

A kén-dioxidban is gazdag füst jó kondenzáló közeg, amelyen ki tudott csapódni a légköri pára, nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy a hajók felhőket gyártottak. A felhők visszaverték a napsugarakat, ezzel csökkentve a víz és a légkör felmelegedésének ütemét. A kéntartalom visszavágásával a füst összetétele már nem olyan ideális a hosszú, összefüggő felhőcsíkok kialakulásához. 

Ennek két következménye lett: a légkör jelentősen tisztult, de közben gyorsult a bolygó felmelegedése.

Már egy 2009-es tanulmányban felvetették, hogy ha 90 százalékkal sikerülne csökkenteni a tengeri forgalomból keletkező kén-dioxid-kibocsátást, az 15 éven belül 0,05 Celsius-fokos emelkedést okozna a globális hőmérsékletben. Akkor úgy számoltak, hogy ebben az esetben a tiltást követő négy év során a következmények 50 százaléka érezhetővé válna, míg a többi hatás ennél hosszabb távon jelentkezne.

Ez a folyamat azért is nagyon lényeges, mert a kén szándékos légkörbe juttatása egyike azoknak a geomérnökösködési módszereknek, amelyekkel e megközelítés pártolói mesterségesen akarják hűteni a klímát. Szerintük ugyanis az üvegházhatású gázok kellő mértékű csökkentésére már nincs elég idő vagy akarat, ezért abban kell gondolkodni, hogy valamilyen módon semlegesítsük az előbbiek melegítő hatásait.

A kén légkörbe juttatása mellett ilyen elképzelés a tengeri felhőfehérítés is, amely első hallásra elég légből kapottnak hangzik, pedig komolyan foglalkoznak a megvalósításának lehetőségével. A felhőfehérítés során tengeri sót használnának arra, hogy növeljék bizonyos felhőtípusok fényvisszaverő képességét, és meghosszabbítsák élettartamukat. Ehhez a tengeri sót mesterségesen kell bejuttatni a felszálló légáramlatokba, a megfelelő magasságban ezeken a sókristályokon ki tud csapódni a pára, viszont a folyamat során a cseppek nem állnak össze olyan mértékben, hogy esni kezdjen az eső, ezáltal csak a felhő növekszik. (Ezzel szemben a felhőmagvasítás vagy felhőetetés – cloud seeding – során kifejezetten az eső/hócsinálás a cél, esetleg a jégkár megelőzése. Ebben az esetben például ezüst-jodidot juttatnak a levegőbe vagy a földről, égetés formájában, vagy drónról/repülőről. Igaz, egyértelműen még nem bizonyított az ok-okozati összefüggés a felhőmagvasítási eljárások és a csapadék megjelenése között.)

Ahogy azonban már korábban bemutattuk, ezeknek az elképzeléseknek sok kockázatuk van, például nehéz modellezni a regionális hatásukat, illetve beláthatatlan következményekkel járna, ha valamiért akárcsak egy évre leállna a geomérnökösködés. Épp ezért ezek nem is számítanak egyelőre elfogadottnak sem tudományos, sem politikai körökben.

Emellett, mivel a légköri kénszennyezésnek sok – egyebek mellett egészségügyi – káros hatása van, ezért elviselhető kockázatnak számít, hogy a légszennyezettség csökkentésével a felmelegedés adott esetben kap egy kis löketet. A folyamat ahhoz hasonlít, mint amikor vizet forralunk, majd a forró vízbe jégkockákat dobunk: ez átmenetileg ugyan képes egy kicsit hűteni a vizet, de hamar elolvad, míg ha lekapcsoljuk a fazék alatt lobogó lángot, de jégkockát sem dobunk be, akkor egy ponton a forró víz magától hűlni kezd. Ugyanez a helyzet a károsanyag-kibocsátás miatt keletkező felhőkkel: hiába van hűtő hatásuk, ha egyébként az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább folytatódik.

Az is egyértelmű, hogy a tengerek kiemelkedő idei felmelegedését messze nem csak a hajók károsanyag-kibocsátásának korlátozása okozza. Az elmúlt hetekben az óceánok felszíni hőmérséklete a korábban ilyenkor mért rekordhoz képest már 0,2 Celsius-fokkal magasabb értéket mutatott, ehhez pedig – a globális felmelegedésen túl – leginkább az El Niño jelenségnek van köze.

Az El Niño és a La Niña jelenségek többéves ciklusokban váltják egymást, a legutóbbi La Niña 2020-ban érkezett meg, és 2023 elejéig alakította a bolygó időjárásának jelentős részét. Az El Niño a meleget erősíti fel, így valószínűsíthető, hogy a korábbi rekordok 2023-2024-ben meg fognak dőlni.

Szintén faktor a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán tavalyi kitörése: a robbanás során a sztratoszférában található – szintén az üvegházhatást erősítő – vízpára mennyisége 10 százalékkal növekedett. Emellett a Szahara felől az Atlanti-óceán felé idén sokkal kevesebb homokot sodor a szél, ami csökkenti a világűrbe visszavert napfény mennyiségét.

Ha teljesen megszűnne az emberi eredetű kén-dioxid-kibocsátás, annak a fentieknél már jóval nagyobb hatása lenne, hiszen ez szakértői becslések szerint mintegy 0,5 Celsius-fokkal fogja vissza az eddig nagyjából 1,2 fokos globális felmelegedést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElég vad ötlet, de ha teleszórjuk az eget vegyi anyagokkal, akkor csökkenhet a globális felmelegedésEgy olcsó, és természetet utánzó megoldás, amivel mégis rengeteg probléma akad. Például lehet, hogy mindenkit megmérgez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRákapcsol a globális felmelegedés, mert tisztább üzemanyagot tankolnak a hajókA savas esőket és súlyos betegségeket okozó kénvegyületek kedvezően hatnak a felhőzet fényvisszaverő-képességére, ami a klímaváltozás elleni küzdelemben nem elhanyagolható szempont.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy cég elkezdett kén-dioxidot juttatni a levegőbe, hogy kiprovokálja a vitát rólaEgyelőre elérték a célt, de a tudományos világnak borsódzik a háta attól, amit csinálnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ felhő geomérnökség hajózás kén-dioxid klímaváltozás környezetvédelem óceánjáró tengerhajózás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2025. április 24. 17:30 Élet

Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven

Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.

Stubnya Bence
2025. április 23. 12:54 Élet, Közélet

Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták

Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.

Stubnya Bence
2025. április 22. 05:50 Élet, Vállalat

Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet

Legkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 25. 15:24 Világ

A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel

Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.

Elek Péter
2025. április 25. 13:12 Világ

Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?

Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.

Torontáli Zoltán
2025. április 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek

Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.