Kihaló korallzátonyok, napról napra dőlő melegrekordok, történelmi aszály – a klímaváltozás miatti időjárási szélsőségek az utóbbi években egyre gyakoribbak. A bolygó felmelegedésének elsődleges oka az üvegházhatású gázok egyre nagyobb kibocsátása, de az utóbbi hónapokban több szakember is arról írt, hogy paradox módon ebben egy, a légkör szennyezettségének csökkentését szolgáló intézkedésnek is szerepe lehet az idei hőmérsékleti rekordokban.
2020-ban az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (International Maritime Organization) új szabályozást vezetett be az óceánjáró hajók károsanyag-kibocsátásának mérséklésére. Itt nem csak a teherhajókra kell gondolni, sőt, látványos a turistákat szállító óceánjárók szerepe: noha a teljes tengeri hajóállomány egy százalékát teszik ki, a hajózási ipar teljes károsanyag-kibocsátásának 6 százalékáért felelősek.
Az óceánjárókat nem közönséges dízel hajtja, hanem úgynevezett nehéz fűtőolaj (a hajózási iparon kívül az erőművek használják még), amelynek magas a kéntartalma. Az IMO 2020-as rendelkezése szerint a kibocsátott kén-dioxid mennyiségét 80 százalékkal kell visszavágni. A hatás látványos volt – szó szerint.
Óceánjáró hajók füstje nyomán keletkező felhőcsíkok. Fotó: NASA
A kén-dioxidban is gazdag füst jó kondenzáló közeg, amelyen ki tudott csapódni a légköri pára, nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy a hajók felhőket gyártottak. A felhők visszaverték a napsugarakat, ezzel csökkentve a víz és a légkör felmelegedésének ütemét. A kéntartalom visszavágásával a füst összetétele már nem olyan ideális a hosszú, összefüggő felhőcsíkok kialakulásához.
Ennek két következménye lett: a légkör jelentősen tisztult, de közben gyorsult a bolygó felmelegedése.
Massively under-reported science story because there’s so much going on right now but…it turns out that we might have figured out what’s causing this very scary spike.
Quick thread, on how WE’VE BEEN ACCIDENTALLY GEOENGINEERING FOR DECADES…but then we stopped: pic.twitter.com/pLWzgOr8C7
— Hank Green (@hankgreen) August 4, 2023
Már egy 2009-es tanulmányban felvetették, hogy ha 90 százalékkal sikerülne csökkenteni a tengeri forgalomból keletkező kén-dioxid-kibocsátást, az 15 éven belül 0,05 Celsius-fokos emelkedést okozna a globális hőmérsékletben. Akkor úgy számoltak, hogy ebben az esetben a tiltást követő négy év során a következmények 50 százaléka érezhetővé válna, míg a többi hatás ennél hosszabb távon jelentkezne.
Ez a folyamat azért is nagyon lényeges, mert a kén szándékos légkörbe juttatása egyike azoknak a geomérnökösködési módszereknek, amelyekkel e megközelítés pártolói mesterségesen akarják hűteni a klímát. Szerintük ugyanis az üvegházhatású gázok kellő mértékű csökkentésére már nincs elég idő vagy akarat, ezért abban kell gondolkodni, hogy valamilyen módon semlegesítsük az előbbiek melegítő hatásait.
A kén légkörbe juttatása mellett ilyen elképzelés a tengeri felhőfehérítés is, amely első hallásra elég légből kapottnak hangzik, pedig komolyan foglalkoznak a megvalósításának lehetőségével. A felhőfehérítés során tengeri sót használnának arra, hogy növeljék bizonyos felhőtípusok fényvisszaverő képességét, és meghosszabbítsák élettartamukat. Ehhez a tengeri sót mesterségesen kell bejuttatni a felszálló légáramlatokba, a megfelelő magasságban ezeken a sókristályokon ki tud csapódni a pára, viszont a folyamat során a cseppek nem állnak össze olyan mértékben, hogy esni kezdjen az eső, ezáltal csak a felhő növekszik. (Ezzel szemben a felhőmagvasítás vagy felhőetetés – cloud seeding – során kifejezetten az eső/hócsinálás a cél, esetleg a jégkár megelőzése. Ebben az esetben például ezüst-jodidot juttatnak a levegőbe vagy a földről, égetés formájában, vagy drónról/repülőről. Igaz, egyértelműen még nem bizonyított az ok-okozati összefüggés a felhőmagvasítási eljárások és a csapadék megjelenése között.)
Ahogy azonban már korábban bemutattuk, ezeknek az elképzeléseknek sok kockázatuk van, például nehéz modellezni a regionális hatásukat, illetve beláthatatlan következményekkel járna, ha valamiért akárcsak egy évre leállna a geomérnökösködés. Épp ezért ezek nem is számítanak egyelőre elfogadottnak sem tudományos, sem politikai körökben.
Emellett, mivel a légköri kénszennyezésnek sok – egyebek mellett egészségügyi – káros hatása van, ezért elviselhető kockázatnak számít, hogy a légszennyezettség csökkentésével a felmelegedés adott esetben kap egy kis löketet. A folyamat ahhoz hasonlít, mint amikor vizet forralunk, majd a forró vízbe jégkockákat dobunk: ez átmenetileg ugyan képes egy kicsit hűteni a vizet, de hamar elolvad, míg ha lekapcsoljuk a fazék alatt lobogó lángot, de jégkockát sem dobunk be, akkor egy ponton a forró víz magától hűlni kezd. Ugyanez a helyzet a károsanyag-kibocsátás miatt keletkező felhőkkel: hiába van hűtő hatásuk, ha egyébként az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább folytatódik.
Az is egyértelmű, hogy a tengerek kiemelkedő idei felmelegedését messze nem csak a hajók károsanyag-kibocsátásának korlátozása okozza. Az elmúlt hetekben az óceánok felszíni hőmérséklete a korábban ilyenkor mért rekordhoz képest már 0,2 Celsius-fokkal magasabb értéket mutatott, ehhez pedig – a globális felmelegedésen túl – leginkább az El Niño jelenségnek van köze.
Az El Niño és a La Niña jelenségek többéves ciklusokban váltják egymást, a legutóbbi La Niña 2020-ban érkezett meg, és 2023 elejéig alakította a bolygó időjárásának jelentős részét. Az El Niño a meleget erősíti fel, így valószínűsíthető, hogy a korábbi rekordok 2023-2024-ben meg fognak dőlni.
Szintén faktor a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán tavalyi kitörése: a robbanás során a sztratoszférában található – szintén az üvegházhatást erősítő – vízpára mennyisége 10 százalékkal növekedett. Emellett a Szahara felől az Atlanti-óceán felé idén sokkal kevesebb homokot sodor a szél, ami csökkenti a világűrbe visszavert napfény mennyiségét.
Ha teljesen megszűnne az emberi eredetű kén-dioxid-kibocsátás, annak a fentieknél már jóval nagyobb hatása lenne, hiszen ez szakértői becslések szerint mintegy 0,5 Celsius-fokkal fogja vissza az eddig nagyjából 1,2 fokos globális felmelegedést.
