Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. július 15. 04:34 Világ

Oroszország olyan területen kezdett zsarolásba, ahol évtizedes távlatban sincs B-terve

Oroszország ukrajnai inváziójának megkezdése, valamint az ahhoz kapcsolódó nyugati szankciók kivetése óta visszatérő toposz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem lehet megfékezni, mert az orosz állam minden szankció ellenére is képes finanszírozni magát az energiaexportból; ha pedig az energiaexportot is szankcionálják, Európa és Amerika helyett majd eladja a földgázt és olajat Ázsiába, ahol a helyi politikai és gazdasági vezetőket kevésbé zavarja az ukrajnai agresszió. 

Rövid távon annyiból bejöttek a fenti elgondolások, hogy Oroszország egyelőre a – részben pont az ukrajnai háború miatt – magas világpiaci olaj- és gázárnak köszönhetően növelni tudta energiapiaci bevételeit az invázió február végi megindítása óta. Eközben Európa súlyos veszteségek mellett próbál betárazni a télre, és a gázpiaci feszültségek miatt még a rezsicsökkentés elnevezésű politikai termék is veszélybe került.

Ugyanakkor egyes elemzések szerint egy kicsivel hosszabb távlatban az orosz stratégia sem tűnik fenntarthatónak, miután 

  • Oroszország nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy a korábbiakkal azonos mennyiségben exportáljon Európán kívüli piacokra;
  • a szankciók súlyos csapást mértek a diverzifikációt célzó beruházásokra;
  • az ázsiai vásár pedig csak a mostani, kiemelkedő világpiaci árak mellett jelent mentsvárat, ám a közeljövő kilátásai alapján ez nem lesz mindig így.

Nehéz diverzifikálni, ha nincs vezeték

A gázpiacon az orosz–EU játszma nem idén tavasszal indult, a Gazprom egy évvel ezelőtt kezdte el manipulálni az európai gázpiacot a szállítás korlátozásával, valamint a spot (azonnali piaci, hosszú távú szerződésekben nem rögzített) eladások korlátozásával. Egy évvel később már attól tart Európa, hogy az orosz állami olaj- és gázipari cég teljesen elzárja a csapot.

A rövid távú károk tekintetében vélhetően az Európai Unió húzná a rövidebbet, ugyanakkor hosszabb távon a földgáz esetében kevés az esélye, hogy más vásárlók képesek lennének kompenzálni az európai vezetékes eladások csökkenésével járó bevételkiesést az oroszok számára. Bár 2019 óta a Gazprom a Szibéria ereje nevű vezetéken Kínába is exportál vezetékes földgázt, ennek volumene egyelőre elhanyagolható: az állami vállalat 2021-ben 210 milliárd köbméter vezetékes földgázt exportált, ebből a kínai rész mindössze 10 milliárd köbmétert tett ki. A Szibéria ereje maximális kapacitása is csak 38 milliárd köbméter, amelyet 2025-ig terveznek elérni. 

Logisztikai okokból sem reális, hogy Oroszország a Szibéria erején keresztül adja el azt a gázt, amelyet elzár Európától: a Kínába tartó vezeték orosz végén a csajandai gázmező található, amelynek nincs összeköttetése a nyugat-szibériai gázmezőkkel. A kínai vezeték tehát eleve nem az európai export alternatívájaként jött létre, hanem Oroszország új lelőhelyek kiaknázásával próbálta diverzifikálni exportpiacait. A kínai vezetékes exportot az európai export csökkenésével párhuzamosan sem tudták felpörgetni, a tavasszal például mindössze napi 40 millió köbmétert szállított.

Bár tervben van egy második, évi 50 milliárd köbméter kapacitású vezeték Oroszország és Kína között, ennek ügyében egyelőre az előkészítő tárgyalások zajlanak csupán. A Szibéria ereje tervezése 2007-ben indult meg, az építkezést Vlagyimir Putyin orosz elnök 2012-ben rendelte el, a gáz 2019-ben kezdett el folyni rajta. Ez jelzi, hogy a kínai irányú vezetékes export bővítése évtizedes projekt, és a jelenlegi tervek alapján még így sem fogja elérni a háború előtti európai vezetékes export felét sem.

Cseppfolyósan sem megy

Manapság a földgázt jellemzően cseppfolyósított formában, tankerhajókon szállítják, így e téren elvileg könnyebb lenne a diverzifikáció. A gyakorlatban ez sem következett be: miután az európai országok attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin a télre – vagy már jóval hamarabb – elzárhatja a gázcsapot, elkezdték rohamtempóban feltölteni gáztározóikat, ezt pedig jelentős részt Oroszországból importált cseppfolyósított földgázzal (LNG) tették.

E mögött az áll, hogy Putyin márciusban egy elnöki rendeletben elrendelte, hogy a „barátságtalan országok” csak rubelben fizethessenek az orosz vezetékes gázért. Bár ez a gyakorlatban egy banktrükké szelídült (a külföldi vevők eurót utalnak, amit a Gazprombank átvált rubelre), sok uniós vevő így is megtagadta a rendszerben való részvételt. Miután az LNG-re még nem terjedt ki a rubelfizetési kötelezettség, az európai vevők erre, valamint a norvég és algériai importra álltak át. (Bár a Gazprom és az orosz kormány július elején már felvetette, hogy az LNG-re is kiterjeszthetik a rubelrendszert.) 

Az európai LNG-export természetesen a jelenlegi, pont az európai betárazás miatt egekbe szökő piaci (spot) földgázárak fényében jó biznisz az oroszoknak, ugyanakkor azt is jelzi, hogy rövid távon nem lesz egyszerű máshol ilyen erős és fizetőképes keresletet találni. Ázsiában hagyományosan kevésbé épült ki a földgáz-infrastruktúra, és az eddig Európába szállító nyugat-szibériai gázmezőkről a szállítás is sokkal drágábbnak ígérkezik, tekintve hogy az északi sarkkör még az utóbbi évek erősen visszahúzódó jégtakarója mellett is nehezen hajózható az év nagy részében.

Az LNG-export jövőbeli kilátásainak nem tettek jót az európai és amerikai szankciók sem: bár a földgáz-kereskedelemre nem vetettek ki korlátozásokat, a gázipari technológiatranszfert és szolgáltatásnyújtást betiltották, ami már elkezdte éreztetni hatásait. Júniusban az uniós szankciók miatt két fontos alvállalkozó is kiszállt egy nyugat-szibériai orosz LNG-projektből. Ennek következtében a nyárra a legnagyobb orosz LNG-termelő, a Novatek összes termelésikapacitás-bővítő projektje leállt, miután a vállalat a finanszírozás és a technológia terén is nagyrészt nyugati partnereire volt utalva.

Az uniós szankciók még a Novatek kínai partnereit is elijesztették: a kínai beszállítók sem tudnak importált (és szankcionált) európai és amerikai technológia nélkül szállítani. A szankciók pedig más oroszországi LNG-beruházásokat is elértek, például az Exxon is kivonult a Szahalin szigetén folyó, szintén az ázsiai piac jobb kiaknázását célzó projektjéből.

Befagyott szibériai beruházások

Bár egyes spekulációk szerint a Novatek képes lehet új partnereket szerezni a beruházások újraindítására – például a szaúdi állami olajcég is felmerült –, a szankciók okozta fennakadások így is évekkel tolhatják ki a vállalat terveit. A Gazprommal szemben nem állami kézben lévő Novatek számára tavasz óta a megrendelések lekötése is nehezebb, legalábbis a cég flottájának hajózási adatai szerint a szokásosnál alacsonyabb a forgalmuk.

Ennek fényében a gázpiacon nem reális, hogy Oroszország az eddigihez hasonlóan megbízható vásárlókat talál Európán kívül, és képes is lesz majd nagy volumenben eljuttatni hozzájuk a földgázt. „Az orosz LNG-stratégia jövője erősen kérdéses” – foglalta össze a helyzetet az Oxford Institute of Energy Studies szakértője a technológiai hiányosságokra utalva.

Bár a Novatek és a másik nagy orosz gázipari vállalat, a Rosznyeft így is növelni tudta termelését pár százalékkal, de az ő termelésük együtt is csak a harmadát teszi ki a Gazproménak. Január és május között a Gazprom FÁK-államokon kívüli földgázexportja mennyiségi alapon 27,6 százalékkal csökkent; a termelés január és június között, az év első hat hónapjában 8,6 százalékkal esett. Az eltérés egy részét a jelentősen, 17,7 százalékkal bővülő belső fogyasztás kötötte le, de ez természetesen sokkal rosszabb biznisz, mint Európába exportálni. A Gazprom kitermeléscsökkenéséből fakadóan a teljes orosz kitermelés 5 százalékkal volt alacsonyabb az idei első félévben, mint tavaly.

Ez nem jelenti azt, hogy az orosz gáz nélkül ne lenne hideg a tél Európában. A Bruegel július előrejelzése szerint európai szinten további 15 százalékos fogyasztáscsökkentésre lenne szükség az energiahiány elkerülése érdekében, de ennél jóval nagyobb lenne a spórolási kényszer Magyarország, Bulgária, Görögország, Horvátország és Szerbia esetében, ahol átlag 49 százalékkal kellene megvágni a földgázfogyasztást, ha valóban nem jönne több orosz gáz. Ugyanakkor a jelek szerint Oroszország a tavaly 60 milliárd dolláros exportot bonyolító, idén korlátozások nélkül ennek potenciálisan a többszörösét hozó gázpiacon egy olyan zsarolásba kezdett bele, ahol évtizedes távlatban sincs B-terve.

Az olaj kisebb probléma

A gázexport értékének háromszorosára rúgó olajeladások tekintetében reálisabb, hogy az ázsiai piac átvegye Európa szerepét az orosz termelők számára. Bár a kitermelés csökkent a háború kezdete után, a Bruegel adatai szerint Oroszország idén több olajat exportált tengeri úton, mint tavaly, és ennek növekvő része az Európai Unión kívüli piacokra tart.

Ezek az arányok jövőre még drámaibban változnak majd. Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja értelmében jövő évtől az orosz olaj tengeri importját betiltják, a legnagyobb fogyasztók pedig a vezetékes olajvásárlást is felfüggesztik. A szankciók alól csak kisebb keleti tagállamok – köztük Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária – kapnak kibúvót, de ez csak a teljes uniós orosz import 10 százalékát érinti az Európai Bizottság szerint.

Ennek potenciális hatását mérsékli, hogy az orosz olajexport már az inváziót követően elkezdett átállni az ázsiai piacokra. Kína eddig is az orosz olaj legfőbb vásárlója volt, tavaly napi átlag 1,6 millió hordót vett Oroszországból, ez idén májusra meghaladta a 2 milliót. India esetében még nagyobb volt a növekedés, májusban napi átlag 800 ezer hordó volt az orosz behozatal, ami azt jelenti, hogy míg korábban az orosz olaj az indiai fogyasztás egy százalékát tette ki, most közel ötödét. Ez a teljes orosz kivitelre nagy hatással van: az év elején az orosz olajexport harmada tartott Ázsiába, júniusra nagyjából a fele.

India esetében a hatalmas növekedés abból fakad, hogy az orosz olajat a nyugati kikötőkben már az uniós szankciók bevezetése előtt sem látták szívesen, emiatt az oroszok nagyságrendileg 30 dollár körüli diszkonttal voltak kénytelenek eladni az árut az új ázsiai vevőknek. Kína esetében szintén részben ez áll a növekedés mögött, bár mint az eltérő mértékekből látszik, a kínai finomítók óvatosabbak a potenciális amerikai szankciók miatt. 

Ezzel együtt a keleti vásárlóknak ajánlott diszkont fényében világos, hogy ez a stratégia csak magas világpiaci üzemanyagárak mellett kifizetődő, ezek azonban a történelmi példák alapján nem szoktak sokáig tartani.

A jelentős diszkont mellett másik, nagyobb probléma Moszkva számára, hogy az ázsiai olajexport döntően a tengereken zajlik, ami számos logisztikai problémával jár. 

  • Ázsiába a szállítási idő jóval hosszabb, a szállítási költségek jóval magasabbak, és a szállítási kapacitások is szűkösebbek (azonos számú hajóval jóval több olajat lehet szállítani rövidebb útvonalon).
  • Hosszabb távon az olajtermelésben is nehézségeket okoz majd a technológiai embargó, bár elemzők szerint ez a jövő zenéje, mert jelenleg az orosz kitermelési költségek jók, és rövid távon képesek hazai technológiával fenntartani vagy akár növelni a kitermelést.
  • Egy rövidebb távú probléma, hogy a tengeri kereskedelem gördülékeny működéséhez számos szolgáltatásra van szükség, a logisztikától kezdve a biztosításig.

A szankciók mindenkinek fájnak 

Májusban az Oroszországból Indiába tartó tankerhajók 97 százalékát brit, norvég és svéd cégek biztosították. A legutóbbi szankciók csomag életbe lépésével az EU és az Egyesült Királyság megtiltotta a biztosítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtását az orosz olajat szállító hajókra, emiatt az indaiak újabban dubaji segítséggel próbálják megkerülni a tilalmat. Egyes esetekben pedig a hajók jeladójának kikapcsolásával és egyéb, kvázi csempészmódszerekkel próbálják kijátszani a szankciókat, sokszor sikeresen.

Az uniós tengeri importra vonatkozó szankciók életbe lépésével a fenti logisztikai problémák jóval nehezebbé fognak válni. Különösen igaz ez a dízelexportra vonatkozóan. Az uniós olajembargó egyik Achilles-ina, hogy a dízel terén kiemelten fontos az orosz behozatal, ezért itt nehéz lesz pótolni az orosz kiesést. Másfelől az oroszoknak is nehéz lesz vásárlót találniuk a jelenleg Európába importált dízelre, ami a The Diplomat című, Ázsia-specialista elemzői véleménygyűjtő oldal egy szerzője szerint az orosz finomítói aktivitás csökkenéséhez és az orosz kitermelés visszaeséséhez vezethet. Ugyanezen cikk szerint hasonló problémákkal néz szembe az orosz szénexport, amelyet infrastrukturális hiányosságok miatt nehéz lenne jelentősen növelni, dacára a szén iránti kereslet növekedésének.

A finomítói tevékenységnek egy külön érdekes vetülete, hogy az orosz olajvállalatok jelentős finomítói kapacitásokkal bírnak Európában, és emiatt az orosz–európai olajexport sem csökkent jelentősen, miután az orosz cégek továbbra is utaztatják az olajat hazai lelőhelyeikről nagyrészt földközi-tengeri finomítóikba. A tengeri szállítás betiltásával ez értelemszerűen nem fog menni.

A fenti faktorok miatt piaci elemzők szerint ugyan Oroszország napi átlag egymillió hordóval még növelni tudja ázsiai szállításait, az uniós behozatali embargó esetén így is elveszítheti olajbevételeinek harmadát–felét.

Ezzel együtt az uniós szankciók tagadhatatlanul kétélűek. A Financial Times forrásai szerint az amerikai kormány attól tart, hogy a biztosítási tilalom tovább növelheti az olaj világpiaci árát, emiatt az intézkedés felvizezett végrehajtását kérték az EU-tól. Egy másik aktuális elképzelés, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egy minél kiterjedtebb nemzetközi ársapkát vezessenek be az orosz olajra, amely biztosítaná, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje a mostaninál jóval kevesebb pénzhez jusson az energiaexportból, és a magas energiaárak miatt a nyugati és globális fogyasztóknak okozott gazdasági kár is csökkenjen. Erre Putyin természetesen „katasztrofális következményekkel” riogatott.

A kétélűség ugyanakkor orosz oldalról is megvan. Az amerikai és európai gazdasági kilátások – részben a háborúhoz köthető, részben attól független – romlása miatt a jelenlegi, részben a járványvédelmi korlátozások feladásához köthető, részben a nyugati gazdaságélénkítéshez köthető energiafogyasztási boom hamarosan lecseng majd, ami a várakozások szerint a kőolajtermelő országok kitartó kartellezése ellenére is leviszi majd az árakat. Szintén ez irányba hat, hogy a jelek szerint Kína nem fogja egyhamar feladni a koronavírussal szembeni szigort, ezért ott sem lehet hirtelen meglóduló fogyasztásra számítani: az idei másodévben alig 0,4 százalékkal nőtt a kínai gazdaság.

Azaz az Európa recessziójához való tevékeny orosz hozzájárulás sem akkora mesterterv, mint elsőre tűnik – a tágabb világgazdasági hatásokról, és azok potenciális oroszországi begyűrűzéséről nem is beszélve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLétezik-e még Magyarország orosz energiafüggősége?Széles körben elterjedt vélekedés, hogy Magyarország ki van szolgáltatva az orosz kőolaj- és földgázszállításoknak, ez azonban ma már nem így van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a gáznál a legfájdalmasabb a szakítás OroszországgalVéget ér a szabad energiakereskedelem korszaka, de az Oroszországgal való szakítást nehezíti, hogy akad a földgáznál nehezebben beszerezhető energiahordozó is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig küldenek gázt az oroszok, már készül a terv a teljes leállításra isOroszországból a szokásos földgázmennyiség kevesebb mint 30 százaléka érkezik az EU-ba, és már készülnek a vészhelyzeti forgatókönyvek egy teljes leállásra is.

Világ földgáz olajár orosz gáz orosz olaj orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kolozsi Ádám
2022. november 29. 06:56 Pénz, Világ

Egy tradicionális iparág szép csendben rommá keresi magát az energiaválságon

A fűtéskimaradás és az áramellátás bizonytalanságának rémképe jól meglökte az eladási statisztikákat.

Mészáros R. Tamás
2022. november 29. 04:34 Világ

Épülnek, de a szkeptikusok szerint hasznavehetetlenek Kína elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozói és mesterséges szigetei

Kína számos mesterséges szigetet és katonai támaszpontot húzott fel a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán, a Dél-kínai-tengeren. Új fotók alapján a bázisok kietlenek, ami egyes elemzők szerint azt jelzi, hogy azok gyenge minőségűek, és nem sok katonai hasznuk van.

Kabos Eszter
2022. november 26. 14:34 Tech, Világ

A legnagyobb nyertesek között vannak a magyarok a roamingdíjak eltörlése nyomán

Az európai fogyasztók nyertek a roamingárak letörésével, a magyar felhasználók a legnagyobb nyertesek közé tartoznak.

Fontos

Avatar
2022. november 30. 14:48 Pénz

A hidegháború óta nem pörgött annyira Kelet-Európa fegyveripara, mint most

Magyarországgal szemben a cseh, lengyel és szlovák fegyvergyártók jelentős szállítmányokat adnak el Ukrajnának.

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.