Bár az olajpiac helyreállt a tavalyi, járvány okozta sokkot követően, a kilátásai meglehetősen bizonytalanok a Nemzetközi Energiaügynökség tegnap megjelent középtávú kitekintése szerint.
Alapforgatókönyvében a szervezet azzal számol, hogy 2026-ig minden évben növekszik a kőolaj iránti kereslet, és abban az évben eléri a napi 104 millió hordót, amely 4 százalékkal magasabb a járvány előtti, 2019-es szintnél. A növekedés 90 százaléka Ázsiának lesz köszönhető, sok fejlett országban azonban már sosem éri majd el a járvány előtti szintet az olajfelhasználás.
A tanulmány szerint ennek jelentős részben az az oka, hogy
a benzin iránti kereslet csúcsát a világ valószínűleg már maga mögött hagyta.
A fejlődő országok fogyasztása ugyan ebben az esetben is nőni fog, de ezt globálisan több mint ellentételezi a belső égésű motorok hatékonyságjavulása, valamint az elektromos autók egyre nagyobb száma.
A kerozin iránti kereslet – amelyet a legnagyobb mértékben vetett vissza a járvány – fokozatosan visszatér majd a járvány előtti szintre, a növekedés dinamizmusa azonban nem lesz már olyan, mint a koronavírus megjelenése előtt. Részben azért, mert az online konferenciákkal és találkozókkal megbarátkozott vállalatok nem fogják annyit reptetni a dolgozóikat, mint korábban, a turisztikai repülések egy részét pedig a klímavédelmi megfontolások törölhetik el.
Hasonló okokból tartja előrejelzését maga a Nemzetközi Energiaügynökség is bizonytalannak, ugyanis ha az országok a jelenleg érvényben lévőnél erőteljesebb klímavédelmi szabályokat fogadnak el, akkor az olaj iránti igény is csökken az alapforgatókönyvhöz képest. Ha ez bekövetkezik, az a kőolaj-felhasználást 2026-ra napi 5,6 millió hordóval csökkentené, azaz – a benzinhez hasonlóan – ez sem állna vissza a korábbi szintre, és 2019 lenne a kőolajfogyasztás történelmi csúcsa.
A kínálati oldallal a szervezet szerint nem lesz gond. Ha a kereslet alapforgatókönyve valósul is meg, akkor is a pluszigény fele kapásból kielégíthető lenne a Közel-Keleten jelenleg is meglévő, összesen nagyjából napi 5 millió hordós tartalék kapacitások termelésbe állításával.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
