Nagy valószínűséggel megkapja az engedélyeket és elindulhat az alaszkai Északi Lejtőn (North Slope) a Willow olajkitermelési projekt, aminek keretén belül a tervek szerint 30 éven át bányásznának olajat a földből.

Az Egyesült Államok szövetségi földhivatalának nemrég publikált környezetvédelmi elemzéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a beruházást lebonyolító ConocoPhillips mesterséges eszközökkel kívánja lefagyasztani a területen a globális felmelegedés miatt olvadó tundrát, hogy lehetővé tegyék a bányászatot.

Az Alaszka északi részén található területen megvalósuló projekt különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak, ugyanis az olajkitermelés infrastruktúrájához hozzátartozik a jéghidakat, befagyott utakat és talajt is magába foglaló permafroszt, ami jelentősen átalakulhat a 30 év alatt várható jelentős mértékű felmelegedés hatására, amire ezen a területen számítani lehet. A globális felmelegedést az Északi-sark körüli területeken nagyjából átlagosan kétszer akkora felmelegedést okoz, mint Észak-Amerika más területein.

Azt a földhivatal is elismeri, hogy a projekt megvalósulása és az olajkiteremelés hozzájárulhat az Északi-sark körüli területek olvadásához. Ez nem csak általánosan, a légkör melegedése miatt igaz, hanem konkrétan is: a tundra megolvadhat a fúrótornyok körül, valamint a téli időszak rövidülésével logisztikai szempontból fontos jégutak válhatnak járhatatlanná az év jelentős részében.

A szövetségi földhivatal hatáselemzéséből az derül ki, hogy a cég vastag ásott kavicsos utakat építene a jégen, azonban ez is hozzájárulhat a permafroszt rövidüléséhez, mert az útról felvert por is felgyorsítja az olvadást. Ezen kívül a a cég úgynevezett termoszifonokkal hűtené a fúrótornyok és az utak alatti talajt. A kiolvadó permafroszt a felmelegedés globális hatásai közül az egyik legveszélyesebb, ugyanis

a jég alól kiáramló gázok, például a metán láncreakciószerűen melegítik tovább a Föld légkörét.

A kockázatok és a projekt felmelegedést tovább erősítő hatása ellenére a Bloomberg Law cikke szerint a Trump-kormány olajipari deregulációs törekvéseivel összhangban kész megadni az engedélyeket az olajbányászat megkezdéséhez.

Erre utal Derrick Henry, földhivatal szóvivőjének nyilatkozata is, szerinte ugyanis az olajbányászat elengedhetetlen ahhoz, hogy az Egyesült Államok kielégítse az energiakeresletét. Henry szerint a hivatal biztosítani fogja, hogy a ConocoPhillips megfelelő mértékben figyelembe vegye “a klímaváltozás hatásaihoz köthető kihívásokat”. A szövetségi földhivatal 30 napot adott a végleges terv véleményezésére, a lakosság és a releváns szervezetek ennyi ideig küldhetik el észrevételeiket.

A ConocoPhilips Alaska tervei alapján 2050-ig 590 millió hordónyi olajat bányászna ki a területen. Mindez a jelenlegi amerikai olajtermelés elenyésző részét adná, 2019-ben ugyanis az Egyesült Államokban 4,47 milliárd hordónyi olajat bányásztak ki.

Egy a Nature nevű rangos természettudományi folyóiratban megjelent 2017-es tanulmány szerint a sarkvidéken a század végéig nagyjából 6,5 millió négyzetkilométernyi permafroszt olvadhat el. A ConocoPhillips ugyanakkor optimista.

“A klímaváltozás hatással van a sarkvidékre és a mi projektünkre is, de ezek a hatások fokozatosan jelentkeznek”

– mondta a cég szóvivője, aki szerint folyamatosan követni fogják a fagyott talaj mélységében végbemenő változásokat.

Mások nem látják ennyire pozitívan a jövőt: Merritt Turetsky, a University of Colorado permafroszttal foglalkozó kutatója szerint Alaszkában “hamarosan nem lesz permafroszt, amit monitorozni lehet majd”, és ehhez azt is hozzátette, hogy ez szerinte már az évtized végére be fog következni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ alaszka ConocoPhillips klímaváltozás olaj permafroszt tundra Olvasson tovább a kategóriában