Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. augusztus 21. 18:47 Világ

Lefagyasztanák az olvadó tundrát, hogy ki tudják szedni alóla az olajat

Nagy valószínűséggel megkapja az engedélyeket és elindulhat az alaszkai Északi Lejtőn (North Slope) a Willow olajkitermelési projekt, aminek keretén belül a tervek szerint 30 éven át bányásznának olajat a földből.

Az Egyesült Államok szövetségi földhivatalának nemrég publikált környezetvédelmi elemzéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a beruházást lebonyolító ConocoPhillips mesterséges eszközökkel kívánja lefagyasztani a területen a globális felmelegedés miatt olvadó tundrát, hogy lehetővé tegyék a bányászatot.

Az Alaszka északi részén található területen megvalósuló projekt különösen kitett a globális felmelegedés hatásainak, ugyanis az olajkitermelés infrastruktúrájához hozzátartozik a jéghidakat, befagyott utakat és talajt is magába foglaló permafroszt, ami jelentősen átalakulhat a 30 év alatt várható jelentős mértékű felmelegedés hatására, amire ezen a területen számítani lehet. A globális felmelegedést az Északi-sark körüli területeken nagyjából átlagosan kétszer akkora felmelegedést okoz, mint Észak-Amerika más területein.

Azt a földhivatal is elismeri, hogy a projekt megvalósulása és az olajkiteremelés hozzájárulhat az Északi-sark körüli területek olvadásához. Ez nem csak általánosan, a légkör melegedése miatt igaz, hanem konkrétan is: a tundra megolvadhat a fúrótornyok körül, valamint a téli időszak rövidülésével logisztikai szempontból fontos jégutak válhatnak járhatatlanná az év jelentős részében.

A szövetségi földhivatal hatáselemzéséből az derül ki, hogy a cég vastag ásott kavicsos utakat építene a jégen, azonban ez is hozzájárulhat a permafroszt rövidüléséhez, mert az útról felvert por is felgyorsítja az olvadást. Ezen kívül a a cég úgynevezett termoszifonokkal hűtené a fúrótornyok és az utak alatti talajt. A kiolvadó permafroszt a felmelegedés globális hatásai közül az egyik legveszélyesebb, ugyanis

a jég alól kiáramló gázok, például a metán láncreakciószerűen melegítik tovább a Föld légkörét.

A kockázatok és a projekt felmelegedést tovább erősítő hatása ellenére a Bloomberg Law cikke szerint a Trump-kormány olajipari deregulációs törekvéseivel összhangban kész megadni az engedélyeket az olajbányászat megkezdéséhez.

Erre utal Derrick Henry, földhivatal szóvivőjének nyilatkozata is, szerinte ugyanis az olajbányászat elengedhetetlen ahhoz, hogy az Egyesült Államok kielégítse az energiakeresletét. Henry szerint a hivatal biztosítani fogja, hogy a ConocoPhillips megfelelő mértékben figyelembe vegye “a klímaváltozás hatásaihoz köthető kihívásokat”. A szövetségi földhivatal 30 napot adott a végleges terv véleményezésére, a lakosság és a releváns szervezetek ennyi ideig küldhetik el észrevételeiket.

A ConocoPhilips Alaska tervei alapján 2050-ig 590 millió hordónyi olajat bányászna ki a területen. Mindez a jelenlegi amerikai olajtermelés elenyésző részét adná, 2019-ben ugyanis az Egyesült Államokban 4,47 milliárd hordónyi olajat bányásztak ki.

Egy a Nature nevű rangos természettudományi folyóiratban megjelent 2017-es tanulmány szerint a sarkvidéken a század végéig nagyjából 6,5 millió négyzetkilométernyi permafroszt olvadhat el. A ConocoPhillips ugyanakkor optimista.

“A klímaváltozás hatással van a sarkvidékre és a mi projektünkre is, de ezek a hatások fokozatosan jelentkeznek”

– mondta a cég szóvivője, aki szerint folyamatosan követni fogják a fagyott talaj mélységében végbemenő változásokat.

Mások nem látják ennyire pozitívan a jövőt: Merritt Turetsky, a University of Colorado permafroszttal foglalkozó kutatója szerint Alaszkában “hamarosan nem lesz permafroszt, amit monitorozni lehet majd”, és ehhez azt is hozzátette, hogy ez szerinte már az évtized végére be fog következni.

Világ alaszka ConocoPhillips klímaváltozás olaj permafroszt tundra Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 09:49 Élet, Világ

Elkezdődött a huzavona az egységes európai oltásigazolásról

A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.

Torontáli Zoltán
2021. február 24. 11:07 Élet, Világ

A világ összes szennyvizének már fele tisztítókba folyik, de van hova fejlődni

A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.

Fabók Bálint
2021. február 22. 17:11 Világ

A föld szennyezése miatt van a legtöbb kalóztámadás a Guineai-öbölnél

A Niger-Delta szennyezésének is van szerepe abban, hogy a Guiniai-öböl vált a legveszélyesebb tengeri területté.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Avatar
2021. február 24. 15:24 Közélet

Jól szolgálják-e a kormány tervei a COVID által okozott társadalmi és gazdasági károk helyreállítását?

A leginkább sújtott emberek és vállalkozások segítése, az ország ellenállóképességének növelése helyett lobbiérdekeket szolgálhat az új uniós források egy része.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.