Fertőző betegségek egészen különös felhozatalával találkozhatott ma bárki, ha átnézett néhány híroldalt. Floridában agyevő amőba fertőzése miatt adtak ki figyelmeztetést, Mongóliában és Kínában bubópestises eseteket erősítettek meg, az Egyesült Államokban pedig gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy az utóbbi időben már a koronavírus egy újabb, még fertőzőbb változata okozza a fertőzések nagy részét.

Szerencsére az első kettő miatt idehaza egyáltalán nem kell aggódnunk, és nagy eséllyel csak a betegségek iránti fokozott érdeklődés áll a szenzációs címek mögött. Az agyevő amőba emberről emberre nem terjed, az Egyesült Államokban is csak elszigetelt haláleseteket szokott okozni, Magyarországon pedig még soha nem bukkant fel.

A bubópestist valószínűleg nem kell senkinek sem bemutatni, hiszen örökre beírta magát a történelemkönyvekbe, amikor a középkorban több hullámban sok tízmillió emberrel végzett – de százmilliós nagyságrendű becslés is van –, és az újkorban is még többször visszatért. Ma már szerencsére kifejezetten ritkának számít, Mongóliában szinte mindig vadhús – most éppen mormota – fogyasztása miatt kapják el emberek. Kezelés nélkül ma is halálos, de a baktériumai antibiotikumokkal elpusztíthatók. Elhanyagolható annak esélye, hogy manapság nemzetközi járványt okozzon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa tanulunk is valamit a járványok történelméből, gyorsan elfelejtjükA firenzei elit a 17. században bizonyos szempontból jóval humánusabb volt a 2020-as magyarnál. Kísértetiesen sok az áthallás a múlt nagy járványaival.

Míg a bubópestist jól ismeri a tudomány, az új koronavírus, a SARS-CoV-2 részben azért okozhatott világjárványt, mert a semmiből bukkant elő, ebben az emberek között terjedni képes formában valószínűleg nem létezett. Így aztán nincs más választása a tudománynak, mint élesben megfigyelni a működését és változásait.

Az utóbbiakkal kapcsolatban egyre gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy egy ideje a fertőzések jelentős részét egy kissé módosult változat okozza. Annyira kissé, hogy a vírus névadó tüskéjének genetikai kódjában mindössze egyetlen aminosav az eltérés a nagyjából 1300-ból. Bár ezzel kapcsolatban még nincs teljes tudományos egyetértés, de úgy tűnik, hogy a vírus ezáltal hatékonyabban képes a sejtekhez kapcsolódni, és kiadni az utasításokat saját maga sokszorosítására.

A Cell című tudományos szaklapban megjelent eredmények szerint az új változattal megfertőzött emberek nem mutatnak súlyosabb tüneteket, de több vírus van a szervezetükben. Így légzés vagy beszéd közben, esetleg tüsszentéssel a külvilágba is nagyobb mennyiségben kerülhetnek ki, újabb embereket megfertőzve. Ez pedig megmagyarázhatja, miként vált ez a vírusváltozat dominánssá olyan helyeken is, ahol már a korábbi is sokakat megfertőzött.

A Cellben megjelent publikáció – a koronavírusos tudományos cikkek többségével ellentétben – átesett a máskor kötelező, de most az egészségügyi válsághelyzet miatt általában elhalasztott értékelésen (peer review). Azt persze így sem lehet mondani, hogy az amerikai esetszámok ismételt megugrását az okozta volna, hogy a koronavírus „fittebb” lett – valószínűleg a korlátozások feloldása ebben jóval nagyobb szerepet játszott.

Mivel idehaza hetek óta folyamatosnak tűnik a járvány visszaszorulása, ennek túl nagy jelentősége per pillanat nincs. Mivel azonban a környező országokban ismét nő a fertőzöttek száma, az biztosan nem árt, ha például az üzletekben és a tömegközlekedési eszközön fennmarad még egy ideig a kötelező maszkviselés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak 12 molekula megfelelő sorrendben, és kész a világjárványTalán sosem volt ennyire látványos, hogy mennyire sokat tudunk a vírusokról, de adott esetben mennyire tehetetlenek vagyunk velük szemben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ járvány koronavírus maszkviselés Olvasson tovább a kategóriában