Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. április 1. 12:23 Tech

Nincs elég tudós, aki ellenőrizni tudná a rengeteg koronavírusos kutatást

Elképesztő sebességre gyorsult a tudományos élet az elmúlt néhány hónapban a koronavírus terjedése miatt. Alapvetően jó hír, hogy rengeteg tudós szeretne hozzájárulni a megoldáshoz, de a tanulmány cunaminak kifejezetten veszélyes következményei is vannak. A kutatók olyan iramban és mennyiségben írják a vírussal kapcsolatos elemzéseket, hogy azok jelentős része ellenőrzés nélkül kerül nyilvánosságra,

a folyóiratok kiadóinál ugyanis nincs kapacitás minden benyújtott kézirat szakmai bírálatára.

Pedig ezek az értékelések kulcsfontosságúak: az angolul peer review-nak nevezett folyamat a biztosítéka annak, hogy ne maradjanak olyan hibák a publikált cikkekben, amelyeket az eredeti szerzők a saját eredményeik közlése előtt nem vesznek észre (vagy rosszabb esetben elhallgatnak). Hozzájárul a problémához, hogy a koronavírushoz értő kutatók most súlyosan leterheltek, ezért csak korlátozottan tudnak részt venni a peer review folyamatban. Ezért az ellenőrzést is olyan tudósok végzik, akik korábban kevésbé mélyedtek el ezen a területen.

A Reuters újságírói február elején 153 koronavírussal foglalkozó tanulmányt találtak, amelyekben olyan állításokat is megfogalmaztak, mint hogy a koronavírus az űrből érkezett, a kígyókon keresztül terjedhetett át az emberre, és a HIV-fertőzéshez is köze lehet. A lap összesítése szerint ezek közül mindössze 61 cikk esett át lektoráláson, míg a többi előzetes közlés*Angol szakkifejezéssel élve “preprint”-ként. formájában jelent meg az interneten.

A korai eredmények, ha hibásak vagy túlzott felhajtás övezi őket, nem válnak a nyilvánosság hasznára

– tette hozzá Tom Sheldon, tudománykommunikációs szakértő a Reuters statisztikájához. Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzés nélkül útjukra bocsátott tanulmányok között is van sok alapos és hasznos munka, tehát meglehetősen nehéz eligazodni a vírussal kapcsolatos kutatások rengetegében.

Történtek is nagy tévedések a meggyőző, de hamis állításokat tartalmazó cikkek miatt. Az Egyesült Államokban például sokáig a megbízhatatlanságukra hivatkozva vonakodtak használni a külföldi koronavírus-teszteket: a kormányzat magas rangú járványügyi szakemberei úgy vélekedtek, hogy a tesztek nagyjából annyira hatékonyak a fertőzés kimutatásában, mintha egy érmedobással döntenénk arról, hogy ki vírusos és ki nem.

A Wired cikke szerint valószínűleg a tesztek behozatalát korlátozó

hivatalos álláspont mindösszesen egy tanulmány eredményein alapult, amit ráadásul vissza is vont idő közben a kiadója.

Az amerikai magazin szerint különösen nehezíti a tisztánlátást, hogy a kutatások jelentős része Kínában készül, ahol hiába gyűlt össze a legtöbb tapasztalat a vírussal kapcsolatban, a tudományetikai normák meglehetősen hiányosak (a fentebb említett, tesztek használhatóságával kapcsolatos anyagot is egy kínai lap közölte).

A COVID-19-et övező tudományos eredményeket nem csak ellenőrizni, hanem rendszerezni is nehéz. Amerikai hivatalok és tech-cégek a hetekben egy több, mint 24 ezer (!) koronavírussal kapcsolatos cikkből álló adatbázist hoztak létre mesterséges intelligenciát használó algoritmusok bevetésével – ennek nyomán érdemes belegondolni, hogy normális körülmények között egyáltalán nem ritka, hogy egy kutatás hónapokig, sőt, akár évekig is eltart, és a közlése is hasonló időbe telhet, az alapos bírálati és javítási folyamat következtében.

Ráadásul a tudósok mellett rengeteg önjelölt szakértő is beszállt a vírussal kapcsolatos vitába, ami még tovább növeli a közszájon forgó eredmények körüli bizonytalanságot. Ez még jó esetben is aggályos. Tomas Pueyo márciusi cikkei például a leghivatkozottabb elemzésekké váltak a COVID-19 terjedése és az epidemológiai ellenlépések tárgyában. Az egyébként jó szándékú szerzőnek bevallottan nincs semmilyen tudományos vagy orvosi háttere, egy internetes tanulási megoldásokat kínáló cégnél dolgozik. Rengeteg olyan szereplő is van azonban, akik különféle összeesküvés-elméleteket vagy étrendkiegészítőket, esetleg politikai célokat szolgálnak az ellenőrizetlen tudományos eredményekre való hivatkozással.

Tech koronavírus peer review publikáció tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Fabók Bálint
2020. október 20. 10:21 Tech

A napenergia a valaha volt legolcsóbb energiaforrás lett

Jóval nagyobb mértékben fog terjedni a napenergia az IEA szerint, mint azt két évvel ezelőtt becsülték.

Bucsky Péter
2020. október 12. 14:58 Támogatói tartalom, Tech

Az e-sportra érdemes fogadni

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyerte az e-sport lett, de így sem futott fel az összes videojáték-fejlesztő forgalma.

Stubnya Bence
2020. október 11. 15:18 Közélet, Tech

„Régi vágású felfogást tükröz, amit Orbán az európai innovációról írt”

Nem az a lényeg, hogy katonai alapokra épül-e a k+f, a tehetséges magyar kutatók megtartásához pedig világos célokra van szükség - mondta a G7-nek adott interjúban Mariana Mazzucato olasz-amerikai közgazdász.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.