Donald Trump esetében érdemes óvatosan bánni a jelzőkkel, de az amerikai elnök saját magához képest is megdöbbentőt húzott, amikor pénteken bejelentette: 5 százalékos vámot vet ki a teljes mexikói importra június 10-től, és a mérték októberig minden hónapban 5 százalékponttal emelkedik, amíg Mexikó nem fékezi meg az Egyesült Államokba irányuló illegális migrációt.
Az akár évi 360 milliárd dolláros áruforgalmat érintő lépés több szempontból is teljesen váratlan volt. Az USA, Kanada és Mexikó tavaly ősszel állapodott meg egy új szabadkereskedelmi egyezményről, amely az 1994-ben létrejött, Trump által sokat bírált NAFTA helyére lép. Ennek létrehozását az elnök nagy sikerként tálalta, és az amerikai diplomácia mindent megtesz annak érdekében, hogy a másik két ország minél előbb jogrendjébe ültesse az új egyezményt.*Más kérdés, hogy pont az USA-ban ez valószínűleg nem lesz olyan egyszerű, mert a képviselőházi többséget adó demokraták nem lelkesednek érte. Az is nagy előrelépés az észak-amerikai gazdaság szempontjából, hogy múlt héten bejelentették a kanadai és mexikói acél- és alumíniumimportra vonatkozó 25, illetve 10 százalékos vámok visszavonását.
Közben teljes erővel zajlik a kereskedelmi háború Kínával, az elemzők pedig egyáltalán nem számítottak arra, hogy az elnök második frontot akar nyitni. A mexikói importra ugyanis támaszkodni lehetne a kínaival szemben, tompíthatná a vámok által okozott inflációs nyomást. Ami pedig az exportot illeti, Trump kereskedelmi háborúja már eddig is nagy veszteségeket okozott stabil szavazóbázisának, a mezőgazdasági termelőknek. A kínai piac elvesztése jókora csapás például a sertéstenyésztőknek és a szójababtermesztőknek, Mexikó pedig az amerikai kukorica, tejtermékek és sertéshús legnagyobb vásárlója. Ha – ahogyan ilyenkor gyakori – a szomszédos állam is importvámot vet ki ezekre a termékekre, az újabb hatalmas csapás lesz az amerikai farmerek számára – másfél évvel az elnökválasztás előtt.
Trump ugyan magát a vámok emberének (tariff man) nevezte, de eddig alapvetően csak kereskedelmi vitákban használta ezt az eszközt. Most viszont teljesen más ügyben gyakorol nyomást egy olyan országra, amellyel nemrég állapodott meg a kereskedelem új feltételeiről. Ahogy egy Bloomberg-véleménycikk szerzője fogalmazott, ez azt üzeni, hogy egy az USA-val aláírt megállapodás annyit sem ér, mint a papír, amelyre kinyomtatták. Ráadásul az ugyanitt szereplő adatsor szerint a migrációs nyomás nem is igazán erős a mexikói határon. Bár tavaly nőtt valamelyest az itt őrizetbe vettek száma (közel 400 ezerre), de a 2017-es 300 ezernél kevesebb utoljára 1971-ben volt. 2000-ben még 1,6 millió embert fogtak el a mexikói határnál.
A megbízhatatlanság érzését erősíti, hogy Trump a bejelentés után egy nappal már arról írt a Twitteren, hogy majd a vámok miatt visszatelepülnek az Egyesült Államokba az autóipari cégek. Aminek ugye semmi köze a migrációhoz, és szembemegy az új kereskedelmi megállapodás szellemiségével. Ezen a szálon egyébként a magyar gazdaságot közvetlenül is érintheti a konfliktus, mert
a győri Audi mexikói testvérvállalatainak is szállít motorokat, tavaly például 291 millió euró (93,5 milliárd forint) értékben.
A Mexikóban összeszerelt Audik egy része pedig minden bizonnyal az amerikai piacon talál gazdára.
A közvetett hatások azonban sokkal jelentősebbek lehetnek. Az amerikai és a mexikói gazdaság a NAFTA-nak köszönhetően olyan mértékben nőtt össze, mint a német és a magyar. Ha az ellátási láncokat elkezdik szétverni a vámok, az jelentősen visszavetheti a gazdasági teljesítményt, tovább lassítva a világgazdasági növekedést. Ezt végső soron Magyarországon is megéreznénk, még ha az utóbbi egy évben a belső keresletnek köszönhetően a magyar gazdaság meglepően ellenállónak bizonyult is a külső lassító hatásokkal szemben.
Az új vámok annyira irracionálisak, hogy rövid idő alatt is egészen sokféle magyarázat született arról, miért jött elő velük Trump. Az egyik szerint valójában azt akarja elérni, hogy az amerikai jegybank csökkentse a kamatszintet, ezért mesterségesen idéz elő gazdasági lassulást. Erre ugyanis a Fed általában kamatcsökkentéssel reagál, ami lendületet ad a gazdaságnak és a tőzsdéknek. Az utóbbiak emelkedésével pedig nagyon szeret büszkélkedni az elnök.
Egy másik megfejtés, hogy egyszerűen Trump szokásos tárgyalási stílusáról van szó, ahol első lépésként sarokba kell szorítani az ellenfelet. Ha már a falat nem építheti fel a déli határra, így akarja megállítani a migrációt.
A fentiek alapján azt is meg lehet tippelni, mi késztetheti az elnököt hátra arcra. Az egyik az, ha tartósan esnének a tőzsdék – ez volt az első reakció múlt héten a bejelentés után. Tavaly év vége felé az árfolyamok lemorzsolódása idején kötött Trump tűzszünetet a kínaiakkal, és az idei tőzsdei menetelés után állt el az alkutól (bár az amerikaiak szerint a kínaiak vonták vissza korábbi ígéreteik jó részét). Különösen akkor nőne az újabb elnöki fordulat esélye, ha nemcsak a tőzsdék, hanem a gazdaság egésze is gyengélkedne. Ma már ennek is látni jelét, hiszen az amerikai feldolgozóipari konjunktúraindex 2009 ősze óta nem látott mélységbe zuhant.
A választásokhoz közeledve egyéb szempontok is előtérbe kerülhetnek. Például az, hogy a vámokkal tulajdonképpen akkora adóemelés valósul meg, amelyre az Axios szerint 1990 óta nem volt példa, és a magasabb áraknak nyilván nem fognak örülni az amerikaiak. Emellett pedig a már említett farmertársadalom türelme is elfogyhat, az ő elvesztésüket pedig nem engedheti meg magának Trump, ha jövőre választást akar nyerni.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
