Bár a tavalyi utolsó negyedév 5 százalékos növekedése után sokan arra számítottak, hogy a magyar gazdaság dinamikája gyengébb lesz, ez az első negyedévben nem következett be, sőt: a GDP 5,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva. (A nyers adat tavaly október-decemberre 5,1, az idei első negyedévre 5,3 százalék.)
Ahogy az első becslésnél megszokott, a Központi Statisztikai Hivatal csak szűkszavúan kommentálja a növekedés összetevőit. Ez az egy mondat most úgy hangzik, hogy a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Ebből mindenesetre egyértelmű, hogy bővülés továbbra is egyaránt támaszkodhat az exportra (ipar), az uniós pénzek felhasználására (építőipar), valamint a belső fogyasztásra (szolgáltatások).
A hajszálnyival még a mostaninál is jobb tavalyi harmadik negyedéves adat miatt nem beszélhetünk rekordról, de ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor a kiigazított adatok között nem találunk még egy ilyen erős negyedéves növekedési tempót egészen 1996 januárjáig visszamenőleg, amikor elkezdődik a KSH visszatekintő adatsora.
Abból a szempontból egyébként nem volt teljesen meglepő a magyar növekedési adat, hogy ha szerényebb mértékben is, de a német gazdaság szintén gyorsulni kezdett. Ma megismerhetjük a legtöbb európai ország növekedési adatát, így a magyar teljesítményt is könnyebb lesz elhelyezni.
Frissítés: Ma 20 ország növekedési adatát tette közzé az Eurostat, és ez alapján Magyarország az élen végzett, hozzánk legközelebb Románia és Lengyelország járt.
