Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. március 1. 10:12 Adat

A magyar fogyasztók padlógázt adtak a gazdaságnak

Kijöttek a részletes GDP-adatok, így most már tudjuk, hogy mi hajtja a magyar gazdaságot ilyen eszement tempóban. A hazai gazdaság ugyanis minden gyanús világgazdasági előjel dacára olyan sebességbe kapcsolt, ami még a kétezres évek közepén látottat is felülmúlja. Az év egészében elérte az 5 százalékot a növekedés, ami rekord, a tavalyi utolsó negyedévben pedig az első becslésnél is tizedszázalékkal jobb, 4,9 százalékos éves növekedési ütemről számolt be a KSH.

Érdemes jobban megnézni a GDP növekedését meghatározó tényezőket. A lenti grafikonra előbb a termelési, majd a felhasználási oldal éves növekedéséhez hozzájáruló tényezőket raktam negyedévenként, visszamenve egészen 1996-ig.

 

Ami feltűnő, hogy a termelési oldalon a (javarészt Magyarországon fogyasztott) szolgáltatások, a felhasználási oldalon pedig a belső fogyasztás és beruházások húzzák a magyar gazdaságot. Ez nem meglepő abból a szempontból, hogy az utóbbi időszak leginkább látványos gazdasági jelenségei a munkaerőhiányból fakadó béremelkedés, illetve az uniós pénzek felpörgetett költése voltak. Előbbi a háztartások fogyasztását és az import növekedését (így a külkereskedelmi egyenleg romlását), utóbbi pedig a beruházásokat pörgette. Ez viszont azt jelenti, hogy a magyar növekedés a korábbi ipari exportvezért modell felől a belső fogyasztás felé súlyozódott át.

Bár az elemzők jelentős része már a tavalyi második félévre is lassulást várt, és ez nem következett be, az továbbra is sokkal valószínűbb, hogy ezt a tempót nem fogja tudni tartani a magyar gazdaság. Ennek a fő oka az, hogy a termelékenység egyáltalán nem javul olyan mértékben, hogy az lehetővé tenné ezt a bővülést, miközben a külső egyensúlyi mutatók is romlani kezdtek.

Másrészt Magyarország legnagyobb exportpiaca és beruházója Németország, német cégek termelik a magyarországi hozzáadott érték 15 százalékát. A két ország gazdasága általában hasonló tempóban bővül emiatt. Az még teljesen normális, hogy Magyarország gyorsabban növekszik Németországnál, hiszen elég nagy a gazdasági fejlettség különbsége a németeket javára. 2016 második fele óta minden negyedévben gyorsabb is volt a magyar növekedés néhány tized százalékponttal.

Most viszont Németország már fél éve gyakorlatilag egy helyben jár, miközben Magyarország a rendszerváltás óta nem látott távolságba került tőle:

 

A korábbi tapasztalatok alapján a németországi lassulás rossz előjel a magyar növekedés szempontjából. Az viszont kedvező, hogy uniós források még jövőre is érkezni fognak, ezek elpárolgásától inkább 2020-tól kezdve kell tartanunk.

Adat béremelés fogyasztás gdp uniós források Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.

Avatar
2021. január 16. 12:28 Adat

Románia már leelőzte a visegrádi országokat több ágazat termelékenységében

A mezőgazdaságot leszámítva Románia a versenyszféra termelékenységében jórészt felzárkózott a visegrádi országokhoz, és vannak olyan ágazatok is, ahol az élre tört.

Stubnya Bence
2021. január 14. 17:08 Adat, Világ

A járvány miatt 115 millió ember csúszhatott mélyszegénységbe tavaly

Még 2021-ben is romlik majd a helyzet a Világbank közgazdászainak becslése szerint.

Fontos

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nem csak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.

Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb filozófusa, Byung-Chul Han szerint a munka megváltozása összefüggésben van a mentális betegségek terjedésével. K. Horváth Zsolt a G7 Podcast vendége.