Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. március 1. 10:12 Adat

A magyar fogyasztók padlógázt adtak a gazdaságnak

Kijöttek a részletes GDP-adatok, így most már tudjuk, hogy mi hajtja a magyar gazdaságot ilyen eszement tempóban. A hazai gazdaság ugyanis minden gyanús világgazdasági előjel dacára olyan sebességbe kapcsolt, ami még a kétezres évek közepén látottat is felülmúlja. Az év egészében elérte az 5 százalékot a növekedés, ami rekord, a tavalyi utolsó negyedévben pedig az első becslésnél is tizedszázalékkal jobb, 4,9 százalékos éves növekedési ütemről számolt be a KSH.

Érdemes jobban megnézni a GDP növekedését meghatározó tényezőket. A lenti grafikonra előbb a termelési, majd a felhasználási oldal éves növekedéséhez hozzájáruló tényezőket raktam negyedévenként, visszamenve egészen 1996-ig.

 

Ami feltűnő, hogy a termelési oldalon a (javarészt Magyarországon fogyasztott) szolgáltatások, a felhasználási oldalon pedig a belső fogyasztás és beruházások húzzák a magyar gazdaságot. Ez nem meglepő abból a szempontból, hogy az utóbbi időszak leginkább látványos gazdasági jelenségei a munkaerőhiányból fakadó béremelkedés, illetve az uniós pénzek felpörgetett költése voltak. Előbbi a háztartások fogyasztását és az import növekedését (így a külkereskedelmi egyenleg romlását), utóbbi pedig a beruházásokat pörgette. Ez viszont azt jelenti, hogy a magyar növekedés a korábbi ipari exportvezért modell felől a belső fogyasztás felé súlyozódott át.

Bár az elemzők jelentős része már a tavalyi második félévre is lassulást várt, és ez nem következett be, az továbbra is sokkal valószínűbb, hogy ezt a tempót nem fogja tudni tartani a magyar gazdaság. Ennek a fő oka az, hogy a termelékenység egyáltalán nem javul olyan mértékben, hogy az lehetővé tenné ezt a bővülést, miközben a külső egyensúlyi mutatók is romlani kezdtek.

Másrészt Magyarország legnagyobb exportpiaca és beruházója Németország, német cégek termelik a magyarországi hozzáadott érték 15 százalékát. A két ország gazdasága általában hasonló tempóban bővül emiatt. Az még teljesen normális, hogy Magyarország gyorsabban növekszik Németországnál, hiszen elég nagy a gazdasági fejlettség különbsége a németeket javára. 2016 második fele óta minden negyedévben gyorsabb is volt a magyar növekedés néhány tized százalékponttal.

Most viszont Németország már fél éve gyakorlatilag egy helyben jár, miközben Magyarország a rendszerváltás óta nem látott távolságba került tőle:

 

A korábbi tapasztalatok alapján a németországi lassulás rossz előjel a magyar növekedés szempontjából. Az viszont kedvező, hogy uniós források még jövőre is érkezni fognak, ezek elpárolgásától inkább 2020-tól kezdve kell tartanunk.

Adat béremelés fogyasztás gdp uniós források Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Jandó Zoltán
2020. február 21. 10:55 Adat

A magyarok közel fele nem bízik a választások tisztaságában

A régiós országok közül mindenhol jobban hisznek a választási rendszer tisztaságában, mint nálunk. Az Egyesült Államokban azonban nem.

Avatar
2020. február 20. 09:43 Adat

Az elszálló infláció felzabálja a megtakarításokat

Ráadásul a társadalmi különbségek is éleződhetnek: bajba kerül, akinek a jövedelme nem tartja a lépést az emelkedő árakkal.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.