Kijöttek a részletes GDP-adatok, így most már tudjuk, hogy mi hajtja a magyar gazdaságot ilyen eszement tempóban. A hazai gazdaság ugyanis minden gyanús világgazdasági előjel dacára olyan sebességbe kapcsolt, ami még a kétezres évek közepén látottat is felülmúlja. Az év egészében elérte az 5 százalékot a növekedés, ami rekord, a tavalyi utolsó negyedévben pedig az első becslésnél is tizedszázalékkal jobb, 4,9 százalékos éves növekedési ütemről számolt be a KSH.
Érdemes jobban megnézni a GDP növekedését meghatározó tényezőket. A lenti grafikonra előbb a termelési, majd a felhasználási oldal éves növekedéséhez hozzájáruló tényezőket raktam negyedévenként, visszamenve egészen 1996-ig.
Ami feltűnő, hogy a termelési oldalon a (javarészt Magyarországon fogyasztott) szolgáltatások, a felhasználási oldalon pedig a belső fogyasztás és beruházások húzzák a magyar gazdaságot. Ez nem meglepő abból a szempontból, hogy az utóbbi időszak leginkább látványos gazdasági jelenségei a munkaerőhiányból fakadó béremelkedés, illetve az uniós pénzek felpörgetett költése voltak. Előbbi a háztartások fogyasztását és az import növekedését (így a külkereskedelmi egyenleg romlását), utóbbi pedig a beruházásokat pörgette. Ez viszont azt jelenti, hogy a magyar növekedés a korábbi ipari exportvezért modell felől a belső fogyasztás felé súlyozódott át.
Bár az elemzők jelentős része már a tavalyi második félévre is lassulást várt, és ez nem következett be, az továbbra is sokkal valószínűbb, hogy ezt a tempót nem fogja tudni tartani a magyar gazdaság. Ennek a fő oka az, hogy a termelékenység egyáltalán nem javul olyan mértékben, hogy az lehetővé tenné ezt a bővülést, miközben a külső egyensúlyi mutatók is romlani kezdtek.
Másrészt Magyarország legnagyobb exportpiaca és beruházója Németország, német cégek termelik a magyarországi hozzáadott érték 15 százalékát. A két ország gazdasága általában hasonló tempóban bővül emiatt. Az még teljesen normális, hogy Magyarország gyorsabban növekszik Németországnál, hiszen elég nagy a gazdasági fejlettség különbsége a németeket javára. 2016 második fele óta minden negyedévben gyorsabb is volt a magyar növekedés néhány tized százalékponttal.
Most viszont Németország már fél éve gyakorlatilag egy helyben jár, miközben Magyarország a rendszerváltás óta nem látott távolságba került tőle:
A korábbi tapasztalatok alapján a németországi lassulás rossz előjel a magyar növekedés szempontjából. Az viszont kedvező, hogy uniós források még jövőre is érkezni fognak, ezek elpárolgásától inkább 2020-tól kezdve kell tartanunk.
Adat
Megfeleződött a gyilkosságok száma Magyarországon, Ausztriában ötödével nőtt
Alacsony szintről, de Svédországban, Dániában és Ausztriában nagyot nőtt a gyilkosságok száma. Régiónkban csökkenés jellemző, az élen Romániával.
Egyre csak öregedő magyar autópark mellett pörgött fel a használtpiac
Ahogy megnőtt a lakosság reáljövedelme, elkezdte bepótolni az elmaradt autóvásárlásokat. Az állomány fiatalodásához azonban több új kocsi kellene.
Az egész fejlett világnál többet költ Ausztria szociális célokra
Gazdaságarányosan 75 százalékkal költ többet Ausztria a szociális védelem céljaira, mint hazánk, így abszolút összegekben még nagyobb a különbség.
Fontos
A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven
Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.
