Ha ez az ország nem képes megküzdeni a klímaváltozással, akkor egy sem
A globális éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos szereplője lehet egy világszinten nem túl jelentős közép-amerikai ország, Costa Rica. Ugyan a Magyarországnál feleakkora Costa Ricában nem számottevő a károsanyag-kibocsátás az ipari nagyhatalmakhoz vagy a legnagyobb globális vállalatcsoportokhoz képest, a kis ország mégis irányt mutathat a világ többi részének.
Costa Rica eltökélt célja, hogy 2050-re teljes egészében megszüntesse a fosszilis energiahordozók használatát. A zöldstratégiával a világ többi országának is megmutatnák, hogy egy demokratikusan működő rendszer is képes gazdasági fejlődésre károsanyag-kibocsátás nélkül. A tudomány mai állása szerint ugyanis minden országnál valamilyen hasonló változásra lenne szükség, hogy a Föld élhető maradjon.
“Ha nem sikerül leépítenünk a fosszilis energiahordozókat 2050-ig, akkor valószínűleg egy ország sem lesz képes rá” – mondta a New York Times-nak Francisco Alpízar helyi közgazdász, aki kormány tanács egyik klímaügyi tanácsadója. Ezzel arra utalt, hogy Costa Rica évtizedek óta a környezettudatos kormányzás mintapéldája.
José Figueres korábbi elnök 1948-ban jelentette be, hogy feloszlatják a hadsereget, és a katonai kiadásokat inkább az egészségügyre, az oktatásra és a környezetvédelemre fordítják. Az elmúlt harminc évben duplájára nőtt az erdőfelületek mértéke, így már az ország felét borítják fák.
Globális szinten a vezető országok közé tartozik azzal, hogy a villamosenergia 98,5 százalékát megújuló erőforrásokból állítják elő. Nyolcvan százalékban vízerőművek révén, de nap-, szél- és geotermikus energiát is használnak. Terveik szerint 2021-ben teljes mértékben megújuló energiából termelnék az áramot.
A mostani zöldstratégia mögött is közvetlenül az ország legfelsőbb vezetése áll. Az ötlet legnagyobb pártolója egy 38 éves várostervező, Claudia Dobles, aki történetesen az ország elnökének, Carlos Alvaradónak a felesége.
A first lady első számú prioritása a közlekedés megreformálása, amely a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az országban. A terv szerint 2022-ra megjelennének a villanyvonatok az országban, 2035-ban a buszok közel harmada elektromos lenne, 2050-re pedig közel az összes busz és személyautó.
Caludia Dobles és Carlos Alvarado egy tavalyi képen. Fotó: AFP
A közlekedésnek azért fontos, mert a lakosság 40 százaléka, két millió ember a fővárosban, San Joséban és környékén lakik. Egyre több embernek van autója, így állandóak a dugók, a reggeli és esti forgalomban csak araszolni tudnak az autók.
Az elmaradt tömegközlekedési infrastruktúra mellett ebben komoly szerepe van a helyiek mentalitásának is. Dobles például gyerekkorában a szüleivel mindenhova kocsival ment, csak akkor ébredt rá, hogy autó nélkül is lehet élni, amikor Párizsban tanult vendégdiákként. A helyi mentalitás áthangolása mellett azonban az egész főváros infrastrukturális átalakítása szükséges, például szélesebb járdákat és több közösségi területet kellene létrehozni.
A közlekedés mellett a mezőgazdaság és a hulladékfeldolgozás a legnagyobb károsanyag-kibocsátó Costa Ricában. Modern hulladékfeldolgozókra lenne szükség, az újrahasznosítás és a komposztálás (amellyel a szemét harmada csökkenthető) lényegében ismeretlenek az országban.
A dekarbonizálás egy rendkívül összetett folyamat, amelynek hatalmas lehet az összköltsége. A helyzet bonyolultságát az is jelzi, hogy az üzemanyagok és új autók eladásából származik az állami bevételének húsz százaléka, így a fosszilis energiahordozók visszaszorítása önmagában óriási terhet is jelentene az államháztartásra.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
