Ha ez az ország nem képes megküzdeni a klímaváltozással, akkor egy sem
A globális éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos szereplője lehet egy világszinten nem túl jelentős közép-amerikai ország, Costa Rica. Ugyan a Magyarországnál feleakkora Costa Ricában nem számottevő a károsanyag-kibocsátás az ipari nagyhatalmakhoz vagy a legnagyobb globális vállalatcsoportokhoz képest, a kis ország mégis irányt mutathat a világ többi részének.
Costa Rica eltökélt célja, hogy 2050-re teljes egészében megszüntesse a fosszilis energiahordozók használatát. A zöldstratégiával a világ többi országának is megmutatnák, hogy egy demokratikusan működő rendszer is képes gazdasági fejlődésre károsanyag-kibocsátás nélkül. A tudomány mai állása szerint ugyanis minden országnál valamilyen hasonló változásra lenne szükség, hogy a Föld élhető maradjon.
“Ha nem sikerül leépítenünk a fosszilis energiahordozókat 2050-ig, akkor valószínűleg egy ország sem lesz képes rá” – mondta a New York Times-nak Francisco Alpízar helyi közgazdász, aki kormány tanács egyik klímaügyi tanácsadója. Ezzel arra utalt, hogy Costa Rica évtizedek óta a környezettudatos kormányzás mintapéldája.
José Figueres korábbi elnök 1948-ban jelentette be, hogy feloszlatják a hadsereget, és a katonai kiadásokat inkább az egészségügyre, az oktatásra és a környezetvédelemre fordítják. Az elmúlt harminc évben duplájára nőtt az erdőfelületek mértéke, így már az ország felét borítják fák.
Globális szinten a vezető országok közé tartozik azzal, hogy a villamosenergia 98,5 százalékát megújuló erőforrásokból állítják elő. Nyolcvan százalékban vízerőművek révén, de nap-, szél- és geotermikus energiát is használnak. Terveik szerint 2021-ben teljes mértékben megújuló energiából termelnék az áramot.
A mostani zöldstratégia mögött is közvetlenül az ország legfelsőbb vezetése áll. Az ötlet legnagyobb pártolója egy 38 éves várostervező, Claudia Dobles, aki történetesen az ország elnökének, Carlos Alvaradónak a felesége.
A first lady első számú prioritása a közlekedés megreformálása, amely a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az országban. A terv szerint 2022-ra megjelennének a villanyvonatok az országban, 2035-ban a buszok közel harmada elektromos lenne, 2050-re pedig közel az összes busz és személyautó.
Caludia Dobles és Carlos Alvarado egy tavalyi képen. Fotó: AFP
A közlekedésnek azért fontos, mert a lakosság 40 százaléka, két millió ember a fővárosban, San Joséban és környékén lakik. Egyre több embernek van autója, így állandóak a dugók, a reggeli és esti forgalomban csak araszolni tudnak az autók.
Az elmaradt tömegközlekedési infrastruktúra mellett ebben komoly szerepe van a helyiek mentalitásának is. Dobles például gyerekkorában a szüleivel mindenhova kocsival ment, csak akkor ébredt rá, hogy autó nélkül is lehet élni, amikor Párizsban tanult vendégdiákként. A helyi mentalitás áthangolása mellett azonban az egész főváros infrastrukturális átalakítása szükséges, például szélesebb járdákat és több közösségi területet kellene létrehozni.
A közlekedés mellett a mezőgazdaság és a hulladékfeldolgozás a legnagyobb károsanyag-kibocsátó Costa Ricában. Modern hulladékfeldolgozókra lenne szükség, az újrahasznosítás és a komposztálás (amellyel a szemét harmada csökkenthető) lényegében ismeretlenek az országban.
A dekarbonizálás egy rendkívül összetett folyamat, amelynek hatalmas lehet az összköltsége. A helyzet bonyolultságát az is jelzi, hogy az üzemanyagok és új autók eladásából származik az állami bevételének húsz százaléka, így a fosszilis energiahordozók visszaszorítása önmagában óriási terhet is jelentene az államháztartásra.
Világ
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
