Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. március 5. 10:12 Tech

A technológia, amit ha nem fejlesztünk ki, akkor befellegzett

Amióta az emberiség igazán felpörgette a szén, a kőolaj és a földgáz égetését, a harmadával emelkedett az üvegházhatású gáz koncentrációja a levegőben. Ez az uralkodó tudományos nézet szerint már most elég ahhoz, hogy az utóbbi több százezer évben viszonylag stabil földi éghajlat teljes mértékben destabilizálódjon, miután az átlagos hőmérséklet 1,5-2 vagy annál is több fokkal melegebb lesz.

 

Ezért különösen fontos, hogy az emberi civilizáció kitaláljon valamit a légkörbe került elképesztő mennyiségű széndioxid kiszívására, kiszűrésére és lekötésére, de legalább a most felhasznált energiahordozókból felszabaduló szén megállítására. És az is létfontosságú, hogy a technológia ne legyen túl költséges, mert különben esélytelen az elterjedése. Szerencsére vannak ebben a témában előrelépések.

Ahogy arról a távirati iroda nyomán számos portál beszámolt, ausztrál kutatóknak folyékony fémet katalizátorként használva sikerült szénné alakítani a folyadékban oldott szén-dioxidot, méghozzá szobahőmérsékleten. A kutatás vezetője arról beszélt, hogy a folyamat hatékony és a nagyságrendje növelhető, ugyanakkor további kutatásra lesz még szükség a nagy léptékű alkalmazása előtt.

Az MTI anyaga nem tért ki rá, de egy részletesebb összefoglalóban az is szerepel, hogy a folyamat melléktermékeként szintetikus üzemanyag és természetesen szén keletkezik, az utóbbi pedig elektromos töltést tárolhat, így szuperkondenzátorként szolgálhat a jövő járműveiben.

Mindez remekül hangzik, és ha biztosak lehetnénk benne, hogy ipari nagyságrendben is alkalmazható, akkor lényegében hátra is dőlhetnénk. Mivel azonban jelenleg a klímaváltozás tűnik az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélynek, és a szénkibocsátás megelőzésére szolgáló intézkedések egyelőre vérszegények, 

a szénmegkötés túl fontos ahhoz, hogy egyetlen kutatási irányra tegyünk fel mindent.

Az ausztrál módszerrel kapcsolatban például fontos tudni, hogy a folyamat során áramot használnak a kémiai reakció beindításához, és nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékű energia felhasználásával jár a folyamat. Más eljárások között ugyanis olyan is van, amelyet már üzemi körülmények között alkalmaznak, de egyelőre túl nagy az energiaigénye ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorábban teheti tönkre az életünket a klímaváltozás az ENSZ új jelentése szerint, mint eddig gondoltukHa nem változtatunk, már 2040-re komoly válság lesz a Földön a klímaváltozás miatt. Úgy tűnik, a 1,5 fokos felmelegedés lesz az új küszöb.

Márpedig az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének becslése szerint az évszázad közepéig legalább 100 milliárd tonna szenet kell kivonnunk a légkörből, ha nem akarunk szembesülni a klímaváltozás katasztrofális következményeivel. De ez a mennyiség akár ezer milliárd tonna is lehet, attól függően, hogy mekkora lesz a kibocsátás és hogy mennyire lesznek pontosak a felmelegedést segítő pozitív visszacsatolási folyamatokra*Ilyen például, hogy a tengervíz több hőt nyel el a napsugárzásból, mint a világosabb színű jég. vonatkozó számítások.

„Az olaj- és a gáziparral azonos nagyságrendű ágazatot kell létrehoznunk, amelynek az lesz a feladata, hogy semlegesítse a szénkibocsátást”

– mondta a Bloombergnek Julio Friedmann, a Carbon Wrangler LLC vezérigazgatója, egyben a Columbia Egyetem kutatója. A hírügynökség összegyűjtött öt olyan ígéretes szénmegkötési módszert, amelyet valamilyen mértékben már alkalmaznak is.

Aktív levegőszűrés

A zürichi központú startup, a Climeworks Izlandon felállított berendezései levegőt fújnak keresztül olyan újra- és újra felhasználható szűrőkön, amelyek kémiai csapdába ejtik a szén-dioxidot. Amikor a telített szűrőt felmelegítik, a gáz kiszabadul, és vízben oldva földalatti bazaltkőzetekbe fecskendezik, ahol karbonátos kőzetté alakul.

Passzív levegőszűrés

Az arizonai állami egyetem kutatócsoportja egy olyan anyagot fejlesztett ki, amely száraz állapotában megköti a szén-dioxidot a levegőből, majd leadja, amikor vízbe teszik. (Innentől pedig akár kombinálható az eljárás a már említett módszerekkel.) A kutatócsoport vezetője olyan mesterséges fákat képzel el, amelyek mindegyike naponta egy tonna szén-dioxidot képes megkötni. Az arizonai kutatók egy helyi közszolgáltató céggel fejlesztik tovább a technológiát.

Üzemanyag a levegőből

A kanadai Carbon Engineering Ltd. azt állítja, hogy tesztüzemében a levegőből kivont szén-dioxidból és hidrogénből – amelyet megújuló energiával, a víz bontásával állít elő – benzint és gázolajat gyárt, méghozzá gallononként kevesebb mint 4 dolláros költséggel. Ez literenként bőven 300 forint alatti ár, ami már-már a „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen” kategória.

Főleg azzal együtt, hogy a cég szerint technológiája a szén-dioxid hosszú távú tárolására is alkalmas. Ezzel csak az a probléma, hogy a szén elvileg az üzemanyagba kell (szénhidrogénekről van szó), nem lehet egyszerre tárolni és autózni is vele. (Hacsak nem építenek be az autóba valamiféle szűrőt.)

Leválasztás bioüzemanyagokkal

A szén-dioxid nagy mennyiségben van jelen erőművek füstjében, így az itteni leválasztásban lehet a legnagyobb potenciál. Különösen akkor, ha az adott egység bioüzemanyaggal működik, hiszen a felhasznált növények növekedésük során szenet kötöttek meg.

Az Archer Daniels Midland Co. egy amerikai, Illinois állambeli etanolgyárában ezt – állami támogatással – már nagyüzemi méretekben csinálja, és 2017 végi állapot szerint évi egymillió tonna szén-dioxidot présel a föld alá.

Természetes szénmegkötés

A mangrove erdőkhöz és sós mocsarakhoz hasonló tengerparti élőhelyek egységnyi területen tízszer annyi szenet tartanak lekötve, mint egy átlagos erdő. Ezek azonban a világ szinte minden részén veszélyben vannak a tengerparti fejlesztések miatt, amelyek így hatalmas mennyiségű szenet juttathatnak a légkörbe.

Tavaly év vége felé az Apple bejelentette, hogy befektetett a Conservation International nevű amerikai nonprofit szervezetbe azzal a céllal, hogy segítsen megóvni 27 ezer hektár kolumbiai mangrove erdőt. Ez a becslések szerint egymillió tonna szén-dioxidnak megfelelő szenet tart lekötve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a klímaváltozás elleni eszközök, már csak használni kéne őketRohamosan fejlődnek és terjednek a környezetbarát technológiák, mégis csúcson van a szén-dioxid kibocsátás, amire még az éghajlat változásával foglalkozó kutatók sem számítottak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 módszer, amellyel meg lehetne fékezni a klímaváltozástAz emberiség rendelkezik azzal a tudományos, technikai és ipari háttérrel, amelynek segítségével 50 év alatt megbirkózhat a problémával.

Tech klímaváltozás szén-dioxid szénleválasztás szénmegkötés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Fabók Bálint
2020. október 20. 10:21 Tech

A napenergia a valaha volt legolcsóbb energiaforrás lett

Jóval nagyobb mértékben fog terjedni a napenergia az IEA szerint, mint azt két évvel ezelőtt becsülték.

Bucsky Péter
2020. október 12. 14:58 Támogatói tartalom, Tech

Az e-sportra érdemes fogadni

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyerte az e-sport lett, de így sem futott fel az összes videojáték-fejlesztő forgalma.

Stubnya Bence
2020. október 11. 15:18 Közélet, Tech

„Régi vágású felfogást tükröz, amit Orbán az európai innovációról írt”

Nem az a lényeg, hogy katonai alapokra épül-e a k+f, a tehetséges magyar kutatók megtartásához pedig világos célokra van szükség - mondta a G7-nek adott interjúban Mariana Mazzucato olasz-amerikai közgazdász.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.