Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. március 5. 10:12 Tech

A technológia, amit ha nem fejlesztünk ki, akkor befellegzett

Amióta az emberiség igazán felpörgette a szén, a kőolaj és a földgáz égetését, a harmadával emelkedett az üvegházhatású gáz koncentrációja a levegőben. Ez az uralkodó tudományos nézet szerint már most elég ahhoz, hogy az utóbbi több százezer évben viszonylag stabil földi éghajlat teljes mértékben destabilizálódjon, miután az átlagos hőmérséklet 1,5-2 vagy annál is több fokkal melegebb lesz.

 

Ezért különösen fontos, hogy az emberi civilizáció kitaláljon valamit a légkörbe került elképesztő mennyiségű széndioxid kiszívására, kiszűrésére és lekötésére, de legalább a most felhasznált energiahordozókból felszabaduló szén megállítására. És az is létfontosságú, hogy a technológia ne legyen túl költséges, mert különben esélytelen az elterjedése. Szerencsére vannak ebben a témában előrelépések.

Ahogy arról a távirati iroda nyomán számos portál beszámolt, ausztrál kutatóknak folyékony fémet katalizátorként használva sikerült szénné alakítani a folyadékban oldott szén-dioxidot, méghozzá szobahőmérsékleten. A kutatás vezetője arról beszélt, hogy a folyamat hatékony és a nagyságrendje növelhető, ugyanakkor további kutatásra lesz még szükség a nagy léptékű alkalmazása előtt.

Az MTI anyaga nem tért ki rá, de egy részletesebb összefoglalóban az is szerepel, hogy a folyamat melléktermékeként szintetikus üzemanyag és természetesen szén keletkezik, az utóbbi pedig elektromos töltést tárolhat, így szuperkondenzátorként szolgálhat a jövő járműveiben.

Mindez remekül hangzik, és ha biztosak lehetnénk benne, hogy ipari nagyságrendben is alkalmazható, akkor lényegében hátra is dőlhetnénk. Mivel azonban jelenleg a klímaváltozás tűnik az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélynek, és a szénkibocsátás megelőzésére szolgáló intézkedések egyelőre vérszegények, 

a szénmegkötés túl fontos ahhoz, hogy egyetlen kutatási irányra tegyünk fel mindent.

Az ausztrál módszerrel kapcsolatban például fontos tudni, hogy a folyamat során áramot használnak a kémiai reakció beindításához, és nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékű energia felhasználásával jár a folyamat. Más eljárások között ugyanis olyan is van, amelyet már üzemi körülmények között alkalmaznak, de egyelőre túl nagy az energiaigénye ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorábban teheti tönkre az életünket a klímaváltozás az ENSZ új jelentése szerint, mint eddig gondoltukHa nem változtatunk, már 2040-re komoly válság lesz a Földön a klímaváltozás miatt. Úgy tűnik, a 1,5 fokos felmelegedés lesz az új küszöb.

Márpedig az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének becslése szerint az évszázad közepéig legalább 100 milliárd tonna szenet kell kivonnunk a légkörből, ha nem akarunk szembesülni a klímaváltozás katasztrofális következményeivel. De ez a mennyiség akár ezer milliárd tonna is lehet, attól függően, hogy mekkora lesz a kibocsátás és hogy mennyire lesznek pontosak a felmelegedést segítő pozitív visszacsatolási folyamatokra*Ilyen például, hogy a tengervíz több hőt nyel el a napsugárzásból, mint a világosabb színű jég. vonatkozó számítások.

„Az olaj- és a gáziparral azonos nagyságrendű ágazatot kell létrehoznunk, amelynek az lesz a feladata, hogy semlegesítse a szénkibocsátást”

– mondta a Bloombergnek Julio Friedmann, a Carbon Wrangler LLC vezérigazgatója, egyben a Columbia Egyetem kutatója. A hírügynökség összegyűjtött öt olyan ígéretes szénmegkötési módszert, amelyet valamilyen mértékben már alkalmaznak is.

Aktív levegőszűrés

A zürichi központú startup, a Climeworks Izlandon felállított berendezései levegőt fújnak keresztül olyan újra- és újra felhasználható szűrőkön, amelyek kémiai csapdába ejtik a szén-dioxidot. Amikor a telített szűrőt felmelegítik, a gáz kiszabadul, és vízben oldva földalatti bazaltkőzetekbe fecskendezik, ahol karbonátos kőzetté alakul.

Passzív levegőszűrés

Az arizonai állami egyetem kutatócsoportja egy olyan anyagot fejlesztett ki, amely száraz állapotában megköti a szén-dioxidot a levegőből, majd leadja, amikor vízbe teszik. (Innentől pedig akár kombinálható az eljárás a már említett módszerekkel.) A kutatócsoport vezetője olyan mesterséges fákat képzel el, amelyek mindegyike naponta egy tonna szén-dioxidot képes megkötni. Az arizonai kutatók egy helyi közszolgáltató céggel fejlesztik tovább a technológiát.

Üzemanyag a levegőből

A kanadai Carbon Engineering Ltd. azt állítja, hogy tesztüzemében a levegőből kivont szén-dioxidból és hidrogénből – amelyet megújuló energiával, a víz bontásával állít elő – benzint és gázolajat gyárt, méghozzá gallononként kevesebb mint 4 dolláros költséggel. Ez literenként bőven 300 forint alatti ár, ami már-már a „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen” kategória.

Főleg azzal együtt, hogy a cég szerint technológiája a szén-dioxid hosszú távú tárolására is alkalmas. Ezzel csak az a probléma, hogy a szén elvileg az üzemanyagba kell (szénhidrogénekről van szó), nem lehet egyszerre tárolni és autózni is vele. (Hacsak nem építenek be az autóba valamiféle szűrőt.)

Leválasztás bioüzemanyagokkal

A szén-dioxid nagy mennyiségben van jelen erőművek füstjében, így az itteni leválasztásban lehet a legnagyobb potenciál. Különösen akkor, ha az adott egység bioüzemanyaggal működik, hiszen a felhasznált növények növekedésük során szenet kötöttek meg.

Az Archer Daniels Midland Co. egy amerikai, Illinois állambeli etanolgyárában ezt – állami támogatással – már nagyüzemi méretekben csinálja, és 2017 végi állapot szerint évi egymillió tonna szén-dioxidot présel a föld alá.

Természetes szénmegkötés

A mangrove erdőkhöz és sós mocsarakhoz hasonló tengerparti élőhelyek egységnyi területen tízszer annyi szenet tartanak lekötve, mint egy átlagos erdő. Ezek azonban a világ szinte minden részén veszélyben vannak a tengerparti fejlesztések miatt, amelyek így hatalmas mennyiségű szenet juttathatnak a légkörbe.

Tavaly év vége felé az Apple bejelentette, hogy befektetett a Conservation International nevű amerikai nonprofit szervezetbe azzal a céllal, hogy segítsen megóvni 27 ezer hektár kolumbiai mangrove erdőt. Ez a becslések szerint egymillió tonna szén-dioxidnak megfelelő szenet tart lekötve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a klímaváltozás elleni eszközök, már csak használni kéne őketRohamosan fejlődnek és terjednek a környezetbarát technológiák, mégis csúcson van a szén-dioxid kibocsátás, amire még az éghajlat változásával foglalkozó kutatók sem számítottak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 módszer, amellyel meg lehetne fékezni a klímaváltozástAz emberiség rendelkezik azzal a tudományos, technikai és ipari háttérrel, amelynek segítségével 50 év alatt megbirkózhat a problémával.

Tech klímaváltozás szén-dioxid szénleválasztás szénmegkötés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Hajdu Miklós
2020. április 1. 12:23 Tech

Nincs elég tudós, aki ellenőrizni tudná a rengeteg koronavírusos kutatást

Elöntik a tudományos lapokat a koronavírussal kapcsolatos cikkek, sok eredmény ellenőrizetlenül jut nyilvánosságra. Ez nem csak a hétköznapi embereket, de a döntéshozókat is félrevezetheti.

Avatar
2020. március 29. 18:34 Tech

Az internet bírja, de így is duplázódott a vonalas telefonforgalom

Megtanulhatjuk a különbséget az ígért és a garantált sávszélesség között, de a gerinchálózat vagy a külföldi kapcsolat várhatóan nem lesz szűk keresztmetszet.

Andersen Dávid
2020. március 21. 15:32 Tech

Végre valamire jó lehet egy okoseszköz: lázmérőkkel követik a koronavírust

Az internetre kapcsolt lázmérők a járványügyi szakembereknél is pontosabban térképezhetik fel a Covid-19 terjedését.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. március 31. 19:44 Podcast

Cser Tamás: Aki teheti, lassan elkezdhet beszállni a részvényekbe

G7 Podcast! A Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az emberek optimizmusa és élni akarása miatt gyorsan visszatérhet a gazdaság a most még mélyülő válság után.

Avatar
2020. március 31. 16:04 Közélet

Az áramkereskedők szerint csak 2021-re állhat talpra az európai gazdaság

15 százalékkal visszaesett az áramfogyasztás, olyan sokat gyengült a gazdaság teljesítménye. Az áram is olcsóbb lesz, de még nem dőlt el, hogy ki nyeli le a veszteséget.

Torontáli Zoltán
2020. március 31. 12:04 Élet

Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna

Lesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.