Kivégeztek két devizakereskedőt Iránban, mert a vádak szerint manipulálták a piacot. A nemzetközi sajtó már korábban is írt Vahid Mazlouim ügyéről, akit júliusban hivatalosan azért tartóztattak le, mert a vezetése alatt álló hálózat nagy mennyiségű – állítólag két tonnányi – aranyérmét halmozott fel, hogy manipulálja az árakat.
Augusztusban Irán nagyhatalmú vallási vezetője, Hámenei ajatollah engedélyezte olyan speciális törvényszékek felállítását, amelyek a pénzügyi visszaélésekkel gyanúsítottak ügyében járnak el. Ezek a bíróságok azóta több embert is halálra ítéltek, a kivégzéseket gyakran élőben közvetítette az állami tévé – emlékeztet a BBC.
Mazlouimot és a hálózatához tartozó másik férfit akasztással végezték ki. Az utóbbiról annyit közölt az egyik iráni hírügynökség, hogy az aranyérmék értékesítésében vett részt.
A halálbüntetést általánosságban is ellenző Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi jog szerint tilos halálbüntetést alkalmazni nem élet elleni bűncselekmények megtorlására. Emellett a gyorsított bírósági tárgyalás során semmibe vették az eljárási szabályokat.
A devizakereskedőkkel szembeni drákói fellépés azt követően kezdődött, hogy az Irán elleni amerikai szankciók ismételt életbe léptetése padlóra küldte az iráni riál árfolyamát.
A lakosság azóta kétségbeesetten igyekszik megtakarításait olyan értékálló eszközökbe menekíteni, mint az arany és a dollár, ezek beszerzése nagyon gyakran azonban csak a feketepiacon lehetséges. Vagy még ott sem. A Bloomberg Businessweek pár hónapja ezt egy olyan iráni anya esetével illusztrálta, aki azért kuporgatott, hogy a pénzt euróra átváltva a Magyarországon fogorvosnak tanuló lányát segíthesse. De amikor a riál árfolyama összeomlott, hiába keresett olyan devizakereskedőt, akinél ezt megtehette volna.
A riál dollárral szembeni 70 százalékos leértékelődése, illetve az olajexport szankciók miatti csökkenése hatalmas csapást mért az iráni gazdaságra, nőtt az infláció, egyre nehezebbé vált a megélhetés. Emiatt több helyen tüntetések indultak, amelyeket a rendszer mindig igyekszik csírájában elfojtani. Ilyen helyzetben szinte adja magát a devizakereskedők bűnbakká nyilvánítása függetlenül attól, hogy elkövették-e a terhükre rótt cselekményeket.
Az iráni kormány áprilisban állapított meg hivatalos riál-dollár árfolyamot, ám ahogyan az a devizaválság által sújtott országokban általában lenni szokott, ezen a szinten az átlagember nem juthat keményvalutához. Itt jön képbe a feketepiac, ahol a realitásokat tükröző árfolyamon lehet dollárhoz jutni – ám ez a tevékenység természetesen illegálisnak számít.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
