Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. január 3. 16:36 Világ

Munkáért és egy jobb életért tüntetnek a többségében képzett és munkanélküli iráni fiatalok

Csütörtök óta több tízezer ember tüntet Iránban országszerte, amire közel egy évtizede nem volt példa. A demonstráció gazdasági okok miatt kezdődött, de sokan már nem csak a kormány, hanem a kormány felett álló konzervatív vallási elit ellen is tüntetnek. A demonstrálók többségében elégedetlen fiatalok, akik az atommegállapodás megkötése és a nemzetközi szankciók két évvel ezelőtti feloldása után a gazdaság felvirágzására számítottak, ám ebből nem éreznek semmit. Miközben a képzett fiatalok tömegével lépnek ki a munkaerőpiacra, a munkanélküliség az egekben jár, az életszínvonal stagnál, az árak pedig gyorsan nőnek. És ott van Donald Trump is, aki külpolitikájával egyáltalán nem könnyíti meg az iráni gazdaság talpra állását.

A nyolcvanmilliós népességgel rendelkező Iránban ritkán vannak politikai tüntetések, már csak azért is, mert az állami fegyveres biztonsági erők mindenhol ott vannak. Utoljára 2009-ben volt nagy tüntetéshullám, akkor az akkori elnök, Mahmud Ahmadinezsád ismételt választási sikerének hitelességét kérdőjelezték meg több millióan. A kilenc évvel ezelőtti, a mostaninál sokkal nagyobb tömegeket megmozgató demonstrációt a nagy hatalommal bíró félkatonai szervezet, az Iszlám Forradalmi Gárda verte le.

Könnygázfelhő gomolyog egy diák körül, aki a növekvő árak miatt tiltakozik társaival az iráni kormány ellen a Teheráni Egyetemnél 2017. december 30-án. Fotó: MTI/EPA

A 2009-es megmozdulással ellentétben most nem politikai, hanem elsősorban gazdasági okok miatt kezdődtek a később politikaivá is váló tüntetések. A többségében fiatalokból álló népesség (a medián életkor 30 év alatt van) a 2015-ben megkötött atommegállapodás után – melyben Irán vállalata, hogy leépíti az atomprogramját – arra számított, hogy a gazdaság felvirágzik, hogy munkahelyek jönnek létre és javul az életszínvonal, és az elnök, Haszan Róháni is ezt ígérte nekik.

 

 

Az iráni nukleáris fegyverkezés miatt bevezetett nemzetközi szankciókat tíz év után, két évvel ezelőtt törölte el az ENSZ, aminek köszönhetően tényleg beindult a gazdaság növekedése. Az iráni olaj ismét ott van a nemzetközi árupiacokon és megjelentek a külföldi befektetők is az országban. Amióta az iráni cégek újra üzletelhetnek a külfölddel, kevesebb a hiánycikk is, a korlátozások eltörlése óta pedig Róháni kormánya több tízmilliárd dollár értékben vásárolt repülőgépeket a nyugati országoktól. A javulás irányába mutat, hogy az infláció az utóbbi három évben 30-40 százalékról 10 százalék környékére lassult, és a recesszió után a GDP-növekedés is beindult.

Csak az a baj, hogy az átlagos iráni állampolgár egyáltalán nem érzékeli a javulást.

Amikor Haszan Róháni 2013-ban átvette a válságban lévő Irán vezetését, az első dolga volt az államháztartás rendbetétele, aminek az is a része volt, hogy az alacsony és közepes jövedelmi színvonalon élő irániaknak járó állami segélyeket visszavágta. Róháni kormánya azóta is konzervatív költségvetési politikát folytat, abban bízva, hogy így elnyerhetik a nemzetközi befektetők bizalmát. A márciustól hatályba lépő új büdzsé kiadási oldalát is például csak 6 százalékkal tervezik emelni, ami a kétszámjegyű infláció mellett újabb megszorítást jelent.

Haszan Róháni iráni államfő Fotó: MTI/EPA/Iráni elnök sajtóhivatala

Az állam tehát spórol, miközben a munkanélküliség óriási. A munkaerő-tábor 2011 óta dinamikusan növekszik, ráadásul elsősorban felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatalok lépnek ki tömegével a munkaerőpiacra. A munka iránti kereslet tehát hatalmas, azonban a munkahelyteremtés ennél jóval lassabban megy. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta az utóbbi években egyértelműen emelkedik: az összes aktív körében már 12,5 százalék, míg a fiatalok körében 30 százalék körül jár az állástalanok aránya. És ezek csak a hivatalos számok, a valóságban súlyosabb lehet a helyzet.

 

 

A makrogazdasági környezet tehát bizonyos szempontból javul, de az irániak életszínvonala egyáltalán nem nő. Sőt, mivel az olajiparon kívüli gazdaság még mindig küszködik, a munkaerőpiaci helyzet egyelőre kilátástalan. Az élelmiszer- és üzemanyagárak is újra emelkedni kezdtek. A nemzetközi sajtó szerint az adta a szikrát a tüntetések kirobbanásához, hogy a tojás és a szárnyashúsok ára nemrég 40 százalékot emelkedett, mivel madárinfluenza gyanúja miatt az állomány egy részét leölték.

A kedélyek lecsillapításához Haszan Róháni valószínűleg kénytelen lesz átgondolni a szigorú költségvetési politikáját, és többet kell költenie munkahelyteremtésre – állítják a Reuters által megkérdezett szakértők, akik szerint ez önmagában nem lesz elég a helyzet megoldásához, mivel strukturális problémák vannak a gazdasággal.

Az egyik nagy probléma a széles körben elterjedt korrupció, ami nagyban hozzájárul a tüntető fiatalok frusztráltságához. Csakhogy a korrupció elleni fellépés kockázatos a kormány részéről, ugyanis az fontos érdekeket sértene – állítja Mehrdad Emadi, egy Londonban dolgozó iráni közgazdász, aki a Reutersnek nyilatkozott.

Emadi szerint a rossz gazdasági teljesítmény legfőbb oka a gyökereknél keresendő: a félkatonai szervezeteknek, mint az Iszlám Forradalmi Gárdának vagy más vallási intézményeknek óriási befolyása van az üzleti életre. Ezek a szervezetek becslések szerint az ország vagyonának 60 százalékát tudhatják magukénak, és jellemzően nem fizetnek adót, megfojtják a kisvállalkozásokat és így gátolják a munkahelyteremtést. Igaz, Róháni kormánya próbálja orvosolni ezt a problémát: nyomás alá helyezik az intézményeket, hogy vessék alá magukat az adóellenőrzéseknek és transzparensebb működést várnak el az üzleti szférában.

A gazdaság fellendülését ezen túl az is gátolja, hogy a bankrendszer iszonyúan el van adósodva, és azonnali feltőkésítésre szorulna.

Probléma az is, hogy a riál vásárlóereje gyenge, és a dollárral szembeni árfolyama az elmúlt egy évben ötödével gyengült. A központi bank ugyan a nemzetközi tartalékok felhasználásával próbálta erősíteni az árfolyamot, ezt nem teheti korlátlanul, az ugyanis elijeszti a külföldi tőkét.

Márpedig az elsősorban az olajiparára támaszkodó gazdaságnak több lábra kellene állnia, ehhez viszont a külföldi tőke is jól jönne. Csakhogy bármennyire is eltörölték a legfontosabb Irán elleni nemzetközi szankciókat, Donald Trump új, keményvonalas irányba terelte az országgal szembeni külpolitikát. Az atommegállapodást még Obama ciklusa alatt hozta tető alá a nemzetközi közösség Iránnal, azonban Trump azt a „világ legrosszabb megállapodásának tartja”, és tavaly ősz óta annak újratárgyalásával fenyegetőzik. Az Egyesült Államok szembenállása miatt pedig több külföldi bank és vállalat még mindig vonakodik attól, hogy Iránnal üzleteljen, hiszen ki tudja, mikor rúgják fel a nagy nehezen megkötött atommegállapodást.

A Donald Trump amerikai elnök fényképét a címlapján közlő Arman iráni napilapot olvassák férfiak Teheránban 2017. október 14-én. Az előző napon Trump elutasította annak igazolását, hogy Teherán teljesíti a többhatalmi atomalkuban rögzített kötelezettségeit. Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

A tüntetések első hat napja alatt legalább 21 ember vesztette életét a rendvédelmi erőkkel folytatott összecsapásokban, és 450 embert tartóztattak le csak a fővárosban, Teheránban. A tüntetők egy része már a legfelsőbb vallási vezető, Ali Hámenei ajatollah lemondásáért demonstrál, de közben a kormány szimpatizánsai is utcára vonultak. Ez utóbbi szimpátiatüntetéseket az állami televízió is közvetíti.

A viszonylag szervezetlen kormányellenes tüntetések nem jelentenek egzisztenciális veszélyt a rezsimre nézve – mondta Trita Parsi, az Iráni-Amerikai Nemzeti Tanács vezetője a Bloombergnek. A szakértő szerint azonban a mostani megmozdulások megváltoztathatják az eddigi párbeszédet és a politikai szcénát is felrázhatják. Ugyanakkor többen úgy látják, hogy mivel rövid távon nem lehet a gazdaság problémáit orvosolni, a társadalom pedig egyre elégedetlenebb, ezért időszakosan újabb és újabb megmozdulásokra kerülhet sor.

Világ atommegállapodás Haszan Róháni Irán Közel-Kelet tüntetés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kasnyik Márton
2018. november 14. 13:31 Világ

A brit miniszterelnök megállapodott a Brexit elkenéséről, már csak a pártjával kell elfogadtatnia

Szinte teljes brit kapituláció: fizethetnek rengeteg pénzt, a döntésekből kimaradnak, és még az az európai szabályozásból sem tudnak kimozdulni.

Kasnyik Márton
2018. november 13. 11:48 Világ

Megpróbálta lefizettetni magát a lengyel pénzügyi felügyelet vezetője, és erről hangfelvétel is készült

Nem kevés pénzt, mintegy hárommilliárd forintot kért a jóindulatért cserébe.

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 17:28 Élet, Világ

Soha nem fizettek még annyit kortárs műtárgyért, mint a Medence két alakkal címűért fognak

David Hockney festménye 80 millió dollárért mehet el, és ezzel a legértékesebb műalkotás lehet, amelyet még élő művész jegyez.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.