Trump új korszakot nyitott a geopolitikában és felrúgta az iráni atommegállapodást
Már nem csak lehet, hanem biztos, hogy az Egyesült Államok kilép a három éve komoly nehézségek árán összehozott iráni atommegállapodásból. Donald Trump elnök kedden bejelentette: visszalép az egyezségtől, és újra a “legmagasabb szintű” szankciókat vezeti be Iránnal szemben.
Az elnök döntése nemcsak azért kockázatos, mert újra bizonytalanságot teremt a globális olajpiacon, hanem azért is, mert akár újabb háborúba is sodorhatja az USA-t a Közel-Keleten. Arról nem is beszélve, hogy Trump európai szövetségeseitől is távolodik ezzel.
Trump a valaha megkötött egyik legrosszabb megállapodásnak tartja az Obama idején létrejött nemzetközi megállapodást, melynek értelmében a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe Irán azt vállalta, hogy leépíti az atomprogramját.
Az elnök problémásnak látja, hogy a megállapodás nem vonatkozik az ország ballisztikus rakétaprogramjára vagy akár a konfliktusteremtő politikai magatartására a régióban. Ráadásul szerinte azok a rendelkezések, amelyek a következő évtizedben hatályukat vesztik, lehetővé teszik Irán számára, hogy folytassa az atomprogramját – írja a Bloomberg.
Trump úgy véli: a nemzetközi megfigyelők hiánya miatt nem is képesek megelőzni, észrevenni vagy büntetni, ha Irán nem tartja be a feltételeket, és nem rendelkeznek korlátlan jogokkal több fontos helyszín ellenőrzéséhez sem, beleértve katonai bázisokat.
A valóság az, hogy ez egy szörnyű, egyoldalú megállapodás volt, amit soha sem kellett volna megkötni. Nem tudjuk megelőzni, hogy a mostani megállapodás rothadó keretei között Irán atombombát hozzon létre. Az iráni paktum alapjaiban hibás
– mondta Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján.
A szankciók 180, illetve 90 nap múlva lépnek újra életbe, ám már keddtől nem lehet új ügyleteket kötni a közel-keleti országgal. Első körben az utasszállító repülőgépekkel, alkatrészekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos exportengedélyekre, a fémkereskedelemre, az alumínium-, acél- és széneladásokra, valamint a gépjárműszektorra vonatkozó korábbi szankciókat állítják vissza, míg a 180 napos határidő a kőolaj-kereskedelemre vonatkozik.
Az elnök az egyezség felrúgásával azt akarja elérni, hogy szinte teljesen újratárgyalják a feltételeket, ám ettől Irán vezetői korábban élesen elzárkóztak.
Az európai nagyhatalmak, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság Trump bejelentése után ugyanakkor közölték: ők továbbra is elkötelezettek az atommegállapodást iránt, és készek a többi aláíróval, Kínával és Oroszországgal együtt dolgozni, hogy fennmaradjon az egyezség. Utóbbi két ország továbbra is támogatja a paktumot.
Haszan Róháni, iráni elnök annyit mondott, tárgyalni fognak a megállapodás fenntartásáról az európai, az orosz és a kínai felekkel, és ha sikerül mindenki számára megfelelő megoldást találni, akkor az alku életben marad. Viszont, ha nem tudják megmenteni az egyezményt, akkor újrakezdik az urándúsítást. Az iráni parlament egyébként felháborodottan fogadta az USA lépését, néhány képviselő egy amerikai zászlót is elégetett az ülésteremben.
Iráni parlamenti képviselők egy amerikai zászlót égetnek, miután Donald Trump elnök bejelentette, kilép az atommegállapodásból.
Forrás: AFP PHOTO / Islamic Consultative Assembly News Agency
Az atommegállapodás felrúgása miatt több tíz milliárd dollárnyi, már megkötött üzleti megállapodás került veszélybe, beleértve a Boeing és az Airbus 40 milliárdos bizniszét is Iránnal. Az amerikai pénzügyminiszter szerint mindkét utasszállító-gyártó Iránra vonatkozó exportjogosítványát visszavonják a szankciók ismételt életbelépése miatt, ám az nem világos egyelőre, hogy a gépekre vonatkozó megrendelést még teljesítheti-e a két cég.
Az pedig még nagyobb kérdés, hogy az európai vállalatok hogyan tudnak mentességet szerezni a szankciók alól. Az EU és Irán közötti kereskedelme megtriplázódott az atommegállapodás 2015-ös aláírása óta, így sok cégnek van kitettsége, beleértve a Royal Dutch Shell és a Total energiaóriásokat, illetve az autógyártó Renault-t is. Az amerikai szankciók miatt azonban elvileg az amerikai leányvállalattal rendelkező európai cégekre is vonatkoznak az Irán-ellenes kereskedelmi korlátozások.
Világ
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
Növelheti a kínai fegyverek népszerűségét a rövid indiai-pakisztáni háború
Kelendőbbek lehetnek az élesben korábban nem bizonyított kínai fegyverek, miután valószínűleg ezeknek köszönhetők a kezdeti pakisztáni légi sikerek.
Miután megdrágította az EU a kínai e-autókat, elkezdtek benzinest hozni
Nem sikerült megállítani a terjeszkedést, a kínai márkák piaci részesedése öt százalék fölé emelkedett.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
