A hét elején újabb fordulatot vett Donald Trump kereskedelmi háborúja: hétfőn, néhány órával azelőtt, hogy az acél- és alumíniumbehozatal 25 és 10 százalékos importvámjai május elsejével élessé váltak volna az USA közelebbi szövetségeseire nézve is, Trump harminc nappal kitolta ezt a határidőt. A Fehér Ház indoklása szerint a halasztás hátterében az áll, hogy még nem zárultak le a vámokról szóló tárgyalások az Egyesült Államok és a kereskedelmi partnerei között. Jelenleg úgy áll, hogy csak június elsejétől veti ki az USA a szövetséges országokra a fémipari védővámokat.
A vámok bevezetését alapvetően azzal indokolják az amerikaiak, hogy a kínai acéldömpinget egyensúlyozni tudják. Már kedden elindult egy amerikai delegáció Kínába, hogy folytassák a tárgyalásokat (pedig a vámok többek között Kínával, Oroszországgal és Japánnal szemben már hatályosak). A Financial Times szerint nem várható gyors megállapodás, ugyanis Trump és kormányzata tényleg úgy látja, hogy az USA-nak gazdasági harcot kell vívnia Kínával, mivel Hszi Csin-ping Made in China 2025 programja*A tervek szerint Kína tíz high-tech iparágban (pl. robotika, biotechnológia) válik meghatározó szereplővé 2025-ig. jelentős fenyegetést jelent az amerikai gazdaság jövőjére. Az igazi konfliktus a két ország között tehát nem is a védővámokról szól, hanem arról, hogy Trumpék szerint a kínaiak évtizedeken át másolták – vagyis lopták – az amerikai technológiát, és erre alapozzák a nagyívű terveiket.
Ugyanakkor Trump a két ország közötti külkereskedelmi mérleg alakulásában látja a Kínával szembeni fellépés sikerességét. Ez a mutató pedig most masszív amerikai deficitet mutat, de közgazdászok túlnyomó többsége szerint egyáltalán nem jó irány innen közelíteni. Az sem segíti a gyors megállapodást, hogy a Kínába küldött héttagú amerikai delegáción belül sincs egységes vélemény arról, hogy merre kellene továbblépni.
A hét elején adott haladék viszont nem Kínát érinti (pedig velük sem zárultak le a tárgyalások), hanem az EU-t és azokat észak-amerikai országokat, amelyekkel Trump szintén tárgyalásban van. A vámok kivetésének lehetőségére az Európai Unió belengette válaszul néhány szimbolikus amerikai termék, például a bourbon vagy a Harley-Davidson motorok európai értékesítésének megadóztatását. A feszültség annak ellenére fennáll, hogy az EU-ban is többen osztják az amerikai aggályokat a high-tech iparbeli kínai törekvésekkel kapcsolatban, ráadásul a Kereskedelmi Világszervezetben a két nagyhatalom együtt érvel az ellen, hogy Kínát piacgazdaságként tartsák nyilván. Azonban Trump nem hisz a többoldalú tárgyalásokban, ráadásul az ő szemében rendkívül fontos külkereskedelmi mérleg szintén Európa felé billen.
Ráadásul Trumpék egy harmadik kereskedelmi fronton is tárgyalnak: Kanadával és Mexikóval szemben próbálják módosítani az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA). Trump itt is az amerikai pozíciót szeretné javítani, és már korábban belengette, hogy ha nem tudnak az Egyesült Államok számára kedvező megállapodásra jutni, akkor kész kilépni az egyezményből. A tárgyalások itt már tavaly óta folynak, és Trump május közepére ígérte a lezárulásukat. Izgalmas hónapnak néz tehát elébe az amerikai külpolitika, bár egyáltalán nem biztos, hogy az új határidők – amelyeket az eddigiekhez hasonlóan Trump maga számára szabott meg – bármilyen előrelépést vagy legalább elmozdulást kikényszerítenének.
A sok bizonytalanság és a nagy zűrzavar a védővámok bevezetése körül nem újdonság. Már március elején, amikor Trump bejelentette őket, írtunk az intézkedést övező kaotikus körülményekről – például eredetileg 24 százalék lett volna az acélvám, de az elnök végül 25 százalékra kerekítette, mert az egy neki jobban tetsző szám. Úgy látszik, a káosz marad, a piaci szereplők is inkább ezzel számolnak.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
