Donald Trump amerikai elnök váratlanul bejelentette, egészen magas, 25 százalékos importvámot vet ki a nyersacél amerikai behozatalára, továbbá az alumíniumimport is kap egy tíz százalékos vámot. Trump azt is jelezte, a hazai acél- és alumíniumipar “hosszú ideig” élvezni fogják az állami védelmet.
Hivatalosan nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva vetik ki a védővámokat – az amerikai hadiiparnak szüksége van a hazai acéliparra, ami viszont üzletileg egyre kevésbé tud labdába rúgni az olcsóbb importacéllal szemben -, de valójában Trump régi kampányígéretének beteljesítéséről van szó. A kínai acélipar főleg az állami támogatás miatt lett ilyen erős, és az elnök környezetében sokan – főként Peter Navarro külkereskedelmi tanácsadó – gondolják úgy, hogy ezt csak kemény piacvédelmi válaszlépésekkel lehet ellensúlyozni. Ugyan az amerikaiak a hivatalos számok szerint csak az acélimportjuk 2 százalékát hozzák Kínából (szemben a 16 százalékot képviselő Kanadával vagy a 13 százalékért felelős Brazíliával), a globális acélárak mélyrepüléséért jellemzően Kínát tartják felelősnek.
A lépés annyiban meglepő, hogy a fehér házi pletykákban bennfentes riporterek órákkal ezelőtt még arról beszéltek, hogy teljesen kaotikusak a döntés körülményei, az elnöki stáb jelentős része nem is tudott a bejelentés előkészítéséről. A New York Times szerint a bejelentéskor még mindig nem tudták a Fehér Ház jogászai, hogy hogyan fogják a lépést összhangba hozni a hatályos nemzetközi kereskedelmi szerződésekkel. Az Axios arról írt, hogy Trump protekcionista tanácsadói és az acélipar is 24 százalékos vámot javasoltak, az elnök viszont inkább 25 százalékra kerekítette ezt, mert az egy szebb szám. Az acélvámot az amerikai hadügyminisztérium is ellenezte, mert attól tartottak, hogy olyan hagyományos amerikai szövetségeseket is elidegenítene, mint Kanada vagy Japán.
Ez a fajta húzás volt az, amitől az elemzők a leginkább tartottak Trump elnökségének kezdetén. Ha az USA – amely az utóbbi évtizedekben a szabadkereskedelem bajnoka, a külkereskedelmi akadályok leépítésének fő szószólója volt – protekcionista lépéseket hoz, akkor valószínűleg kereskedelmi partnerei is hasonló lépésekkel válaszolnak majd. Ez könnyen odáig eszkalálódhat, hogy a globális növekedést is érezhetően visszafogja.
Ugyanakkor a legtöbben úgy látták, ha Trump egy évnyi elnökség után sem lépett semmit ezen a téren, akkor talán lemondott az ügyről. Eddig csak mosógépvámot vetettek ki, ami nem volt egy komoly tétel. Trump a napokban azt is felvetette, hogy az USA talán mégis csatlakozna a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény (TPP) körüli tárgyalásokhoz, pedig az elnök egyik első lépése volt, hogy kilépjen a folyamatból.
Nem meglepő módon a tőzsdék eséssel reagáltak a hírre, a Dow Jones ipari átlag több mint 2 százalékkal került lejjebb. Az acéltermelő vállalatok viszont 8-10 százalékos pluszokig jutottak.
Az USA egyébként nagyjából 50 milliárd dollár értékben importált vas- és acéltermékeket 2016-ban, alumíniumot pedig 18 milliárd dollárért hoztak be. Ez együttesen alig haladja meg a teljes amerikai import 3 százalékát, és az amerikai belső acélkereslet 27 százalékát.
