A Szentendrén élő Zita otthonról dolgozik, és sokáig maga oldotta meg az ebédet, lényegében sose rendelt ételt. Egyrészt zavarta a kiszállítással járó sok szemét, másrészt aggályai voltak a műanyagba pakolt forró étel egészségügyi hatásaival kapcsolatban.
Ez nagyjából fél éve változott meg, miután látott egy bejegyzést a Facebookon, amely szerint a szentendrei Dorothea Bistro új, környezetbarát ételdobozokat kezdett el használni.
Az étterem a három éve működő Rakun dobozközösség egyik elfogadóhelye lett, így a szolgáltatás előfizetői egyszer használatos műanyag doboz helyett fémdobozban vihetnek haza vagy rendelhetnek ételt, a dobozt pedig a következő fogyasztás alkalmával visszacserélik.
Zitának azonnal megtetszett a lehetőség, és azóta heti egyszer-kétszer rendel ebédet a Dorothea Bistrótól. „Teljesen flottul működik, egyszer kell rá előfizetni, és amikor kihozzák a dobozt, csak egy QR-kódot kell beolvasni” – mondta nekem Zita.
A rendszerrel nemcsak kevesebb szemetet termel, hanem pénzt is spórolhat Zita. Havi két doboz használatáért 800 forintot fizet a Rakunnak, a műanyag dobozokért pedig alkalmanként 200 forintot kellene fizetnie (két dobozért a levesnek és a főételnek), így havi több mint négy rendelés esetén anyagilag is jobban jár a Rakunnal.
A Rakun fémdoboza. Forrás: Rakun
Zita azt mondta, hogy szívesen rendelne ételt máshonnan is, ha alkalmaznák a Rakun rendszerét – mivel a dobozok bármelyik rakunos hellyel kompatibilisek -, de Szentendrén egyelőre csak a Dorothea használja a szolgáltatást.
A szentendrei éttermet férjével üzemeltető Ludányi Anita azt mondta nekem, hogy kicsit nehezen indult be a szolgáltatás, de „nagyon-nagyon jó, elégedettek vele”, mivel „nincs hulladék, és nagyon kényelmes”. Mostanra nyolc-tíz olyan vendégük van, aki rendszeresen rendel tőlük ételt a fémdobozokban, ugyanakkor elvitelre nem nagyon használják.
Terjedő modell
A Rakunt 2019-ben indította el a környezettudatos étkezés elterjesztését célzó Felelős Gasztrohős Alapítvány két vezetője, Horvátth Sarolta és Varga Judit. Az eredeti koncepció azonban nem működött, mivel az eleinte használt műanyag dobozok pár használat után karcosodtak és színeződtek, a 200 forintos betétdíjas rendszer pedig nem működött, mivel nem vitték vissza a dobozokat.
Időközben bekerültek egy startupok fejlesztését segítő EU-s akcelerátor programba, amely során kifejlesztették a mostani telefonos applikáción alapuló fémdobozos modellt. Az egyik alapító-ügyvezető, Horvátth Sarolta azt mondta nekem, hogy tudomásuk szerint akkoriban két-három hasonló rendszer működhetett a világon, mostanra ez 13-14-re nőhetett. Magyarországhoz legközelebb Ausztriában és Csehországban működik a Rakunéhoz hasonló rendszer.
Az igény amiatt is nő a hulladékmentes ételszállításra, mert 2021 nyarán életbe lépett az EU irányelve az ételkiszállításhoz és elvitelre használt műanyag csomagolások szigorításáról. A fémdobozzal nemcsak kevesebb a hulladék, de az előállítása, a rendszeres elmosogatása és szállítása kevésbé terheli a környezetet nagyjából 20-25 használat után, mint az egyszer használatos műanyag dobozok.
A Rakun mostani verzióját ezt megelőzően, 2020 novemberében kezdték el tesztelni 15 étteremmel, mostanra pedig mintegy száz elfogadóhelyen működnek. Ez azt jelenti, hogy ezekből az éttermekből lehet rendelni vagy elvinni ételt a telefonos applikációban előfizetett dobozokban. Havi egy dobozért 500 forintot kell fizetni, kettőért pedig 800-at, a felhasznált dobozokat pedig a következő vásárlásnál/rendelésnél kell leadni bármely rakunos vendéglátóhelyen vagy házhoz szállításkor.
A tejfölös dobozok leszerelése
A szentendrei éttermen kívül három másik elfogadóhellyel beszéltem, és nagyjából hasonló tapasztalatokról számoltak be: hiába tartják jónak a rendszert, hiába csökkenthetné érdemben a hulladékot és jelentene olcsóbb megoldást a műanyag dobozokhoz képest, a visszatérő vendégek döntő többsége sem használja.
A Keleti pályaudvartól pár utcányira működő Kalicka bisztró mintegy két éve, a Rakun indulása után nem sokkal kezdte el használni a fémdobozokat. „Nekünk nagyon jókor jött, mert ekkoriban emelkedett meg az elviteles dobozok ára 50-ről 100 forintra, és egyre többen megjelentek a tejfölös vagy más kétes eredetű dobozokkal” – mondta a bisztró tulajdonosa, Vidovszky Gergely. Amellett, hogy csökken a hulladékuk, „nagyon jó arra, hogy vendégek ne próbálkozzanak saját dobozokkal”.
Náluk a vevők 90 százaléka törzsvendég, akik főleg ebédmenüt visznek. „Nálunk nagyon jól fogadták a vevőink, és tudomásom szerint mi vagyunk az egyik legtöbb Rakunt használó hely” – mondta Vidovszky. A kezdeti növekedés után mostanra stagnál a dobozt használók száma, amiben az is benne lehet, hogy az árak emelkedése miatt a bisztró forgalma csökken.
Jelenleg 150 forint az elviteles doboz, tehát hiába spórolhatna havi több ezer forintot, aki rakunos dobozban vinné el az ebédjét, Vidovszky szerint nagyjából az elvitelesek 20 százaléka használja a fémdobozos rendszert. (A leves és főétel miatt két dobozzal és heti öt elvitellel számolva heti 1500 forintba kerül a műanyag dobozos szállítás.)
Kicsit lusták a váltáshoz
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) kantinjában lassan háromnegyed éve használják az étkezőben a Rakun dobozait. „Vegyesek a tapasztalataim. Az ételek miatt forróvá válik a doboz, néha vannak mechanikai problémák, például nehezebben nyílnak a dobozok, mivel vákuumot képez a meleg étel, de ezek nem olyan nagy problémák” – mondta nekem a kantint üzemeltető Fody ügyvezető igazgatója, Albert-Fodor Noémi. (Más vendéglátós ugyanakkor pont azt emelte ki, hogy a kiszállításnál előny, hogy jóval tovább tartja a fém melegen az ételt.)
A kantint túlnyomórészt diákok használják ebédidőben, és növekszik a dobozok felhasználása, de „nem egy robbanásszerű növekedés van”. Értelemszerűen alapvetően visszatérő vendégeik vannak, és az elviteles vevők kevesebb mint 10 százaléka használja a rakunos dobozokat.
„Azt gondolom, hogy tudnak a lehetőségről, mivel vannak szóróanyagok, nagyon jól látható helyen vannak, de edukáció és idő kell a további növekedéshez” – mondta az ügyvezető, aki szerint „nevelni kell az embereket”, és szerinte „kicsit lusták még” a váltáshoz.
Fotó: Rakun
Az ipari és gyári automatizálással foglalkozó veszprémi Balluff kantinjában még kevésbé használják a dobozokat. A külső szolgáltató által üzemeltetett kantin üzletvezetője, Kész Balázs azt mondta nekem, hogy a gyár vezetői vetették fel, hogy bevezethetnének valamilyen környezetbarát megoldást az elviteles adagokra.
Amikor Kész Balázs előjött a rakunos dobozok ötletével, a cég vezetősége „nagy örömmel fogadta”, de „eddig tartott a happy end”. Szerinte azt leszámítva, hogy gyorsan átmelegednek a fémdobozok, semmi baj nincs velük, a náluk ebédelő nagyjából napi 250-300 (irodai) dolgozóból mégis mindössze ketten használják őket.
„A dolgozók valamiért nem értik meg, hogy sokkal jobban járnának a Rakun dobozaival” – mondta. Példaként azt említette, hogy van, aki napi két-három adag ételt visz el (tehát négy-hat dobozt). Napi négy dobozzal számolva így havi 8000 forintot költ egy műanyag dobozra, míg a Rakunnal ez 1600 forint lenne (a Rakunnal legfeljebb négy dobozt tud használni egy felhasználó).
„Pedig kint van a reklám, tévén is vetítjük, köremailt is küldtünk. Icipicit nagyobb aktivitást vártam volna, vagy legalábbis környezettudatosabb hozzáállást” – mondta Kész Balázs. Szerinte „tök jó a rendszer”, és csak ötletei voltak, hogy miért nem használják többen a dobozokat.
Mindenesetre korábban volt már hasonló tapasztalatuk: egy gyárba napi 50 adag ételt vittek, és miután annyira zavarta a sok zacskó és doboz, amit kidobtak, a gyár vezetőségével megbeszélte, hogy mindenki vesz magának két ételhordót. „Ez aztán pontosan egy hétig tartott” – mondta.
A viszonylag mérsékelt kihasználtság ellenére egyik megkérdezett vendéglátóhely sem bánta meg a rendszerhez való csatlakozást. Valamennyivel így is kevesebb szemét keletkezik, túl sok plusz energiaforrást pedig nem kell fordítaniuk a dobozos rendszerre.
Érkezik az egyik leggazdagabb magyar
A jelenség nemcsak amiatt tanulságos, mert látszólag egy újabb igazolása annak, hogy leginkább csak elméletben vagyunk környezettudatosak. (Miközben a magyarok döntő többsége aggódik a klímaváltozás miatt felmérések szerint, az elmúlt tíz évben nőtt az egy főre jutó kibocsátás.) Hanem azért is, mert árnyalja azt a gyakori érvelést, hogy nagy tömegek jellemzően nem meggyőződésből, hanem anyagi érdekből váltanak környezetbarátabb megoldásokra (erre lehet példa a napelemes felfutás a rezsiárak elszállásakor).
A dobozok viszonylag alacsony kihasználtságának okairól a rakunos Horvátth Sarolta azt mondta, hogy „az egyszer használatos nyilván egyszerűbb, hiszen csak megveszem és kidobom a kukába, nem kell vele egyáltalán foglalkozni”. Szerinte a dobozok visszavitele és a megszokás is visszatartó erő lehet, illetve az is, hogy le kell tölteni az applikációt.
A Rakun számára az is kihívást jelentett, hogy az emelkedő árak miatt jelentős mértékben zártak be éttermek, köztük a meglévő partnereik. „Nagyon jól megindultunk 2021-ben, de szeptember óta az elfogadóhelyeink nagyjából 20 százaléka bezárt. Sokan pedig amiatt mondták le az előfizetést, mert az 1500 forintos menü 2500 forint lett” – mondta az ügyvezető.
Úgy érzi, mostanra konszolidálódott a piac, így újra elkezdtek megkeresni éttermeket, és abban bízik, hogy év végére a mostani kétszerese, mintegy 200 partnerük lesz. (A szolgáltatásért az éttermeknek is fizetniük kell, dobozonként havi 100 forintot, legfeljebb havi 5000-et.) A szolgáltatást jelenleg nagyjából 500-an használják, és több mint 3500 regisztrált felhasználója van.
A közeljövőben Budapestre és az agglomerációra fognak fókuszálni, mivel korábban „kicsit szétforgácsolódtak”. A növekedésben segítség lehet, hogy az egyik leggazdagabb magyar, a Szentkirályi Ásványvíz alapítója, Balogh Levente 13 milliós befektetést ajánlott fel a Rakunnak 10 százalékos részesedésért az RTL+ Cápák között műsorában.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
