Viszonylag könnyen és gyorsan rengeteg információt lehet találni arról, hogy megéri-e mosogatógépet vásárolni, vagyis mennyi idő alatt hozza vissza a gép az árát, ha egyáltalán visszahozza. Érdekes módon azonban azt sokkal kevesebben feszegették eddig, hogy melyik a környezetbarátabb megoldás.

Ha jobban belegondolsz, egyáltalán nem egyszerű a kérdés. Talán sejted, hogy egy gépet nem tudsz megverni a vízfogyasztásban, tehát ott előnyben lesz az emberrel szemben, másrészt viszont a mosogatógépekre egy globális iparág épült, amely nyilvánvalóan terheli a környezetet (ahhoz képest feltétlenül, mintha mindenki kézzel mosogatna). Melyik a nagyobb baj?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégre fellázadtak a gyorsan elromló és javíthatatlan háztartási gépek ellenPár év után elromlik, javítani nem lehet, mi az? Egyre több minden, de az EU és civilszervezetek véget vetnének a megszerelhetetlen háztartási gépek korának.

Nézzük először a kézi mosogatás környezeti lábnyomát. A mosogatási szokások meglehetősen eltérőek a világ különböző tájain, mi megpróbáltunk minél közelebb kerülni a magyar valósághoz, és kiindulási pontnak a Bonni Egyetem egyik felmérését választottuk. Ebben hét európai ország lakosai vettek részt, és mindenki 12 teljes terítéket, illetve a nagy családi ebéd után maradt további evőeszközöket és poharakat mosogatta el, kézzel. Az alanyok összesen 144 darab tárgyat tettek a víz alá, és nem véletlenül ennyit. Ez volt az a mennyiség, amellyel éppen teli lehetett pakolni egy 12 szettes mosogatógépet, így jó összehasonlítási alapul szolgál cikkünkhöz is.

A mosogatószert és a mosogatószivacsot nem vesszük figyelembe, előbbit azért, mert a mosogatógép is használja, és a különbség valószínűleg marginális, de utóbbi is olyan tétel, amely végképp nem befolyásolná laikus tesztünket.

A bonni felmérésből kiderült, hogy az európaiak jelentős része folyó vízzel mosogat, és tárgyanként átlagosan 1,185 liter vizet csorgat le a lefolyón (ebben benne van a nagyobb vízigényű leveses fazéktól a kávéskanálig minden). Mivel azonban mosogatni meleg vízzel szoktunk, a vízfogyasztás mellett ki kell számolnunk a víz melegítéséhez szükséges energiát, és annak, illetve a csatornahálózat terhelésének ökolábnyomát is.

Magyarországon a vezetékes ivóvíz hőmérséklete nem szabályozott. A Magyar Szabvány régebben 7-15 fokot javasolt tartani, és ez körülbelül le is fedi a valóságot: a hideg csapból télen hidegebb, nyáron melegebb víz folyik. Mi most átlagosan 10 fokos kiindulási hideg vízzel számolunk, és azt feltételezzük, hogy a kellemes 35 fokon mosogatnak az emberek. Ezt pedig alapvetően kétféle módon érik el: villanybojlerrel vagy gázbojlerrel.

Ha villanybojlerből jön a melegvíz, akkor egy tányér vagy evőeszköz mosogatásánál a melegítéshez átlagosan 0,034 kWh energia szükséges, ha pedig gázbojlerből, akkor 0,0038 m3 földgázt kell hozzá elégetni. (Ha érdekel, hogy ezt hogyan számoltuk ki, kattints a csillagra.^*A víz fajlagos hőkapacitása 4,183 kJ/Kg*K, ez alapján 1,185 kg(liter) víz 25 fokos melegítéséhez 4,183 * 1,185 * 25, azaz 124 kJ energia szükséges, ez az érték kWh-ban kifejezve 0,034. Egy gázüzemű vízmelegítőben 1 m3 földgáz eltüzelésével megközelítőleg 9 kWh hőenergia keletkezik, ezért gázüzemű bojlerben 0,0038 m3 gázt kell ugyanehhez felhasználni.)

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy mindezek alapján egyetlen edény kézi mosogatása mennyi károsanyag-kibocsátással jár, ha a közös nevezőt szén-dioxidban adjuk meg (ehhez az Energia Klub Magyarországra érvényes szorzóit használtuk fel).

Ezek után nézzük meg egy mosogatógép környezeti terhelését. A gyártók az elmúlt években elképesztően sokat javítottak a gépek hatékonyságán, az áram- és vízfogyasztáson. Egy amerikai tanulmány öt éve még mosogatásonként átlagosan 18,9 liter vízzel számolt, a ma kapható 12 szettes berendezések azonban már jellemzően 10 liter alatt teljesítenek.

Mi azt feltételezzük, hogy a magyar átlagnak még nem a legmodernebb és leghatékonyabb gépek számítanak, mert sok háztartásban lehet régebbi készülék, hiszen egy-egy modell 10-15 évig is működhet. Ezért 10 liternek számoljuk az átlagos vízfogyasztást, és hasonló megfontolások alapján mosogatásonként 1 kWh áramfogyasztással számolunk.

A mosogatógépet azonban le is kellett gyártani, sőt, az életciklusa végén hulladékként is kezelni kell, és mindkét tényező terheli a környezetet. Hogy mennyire, arra sajnos sokkal nehezebb adatot találni. Az amerikai MIT korábban arra jutott, hogy ha 15 évig megy egy mosogatógép, és évente 300-szor mosogatnak vele, akkor a teljes életciklus alatt az összes energiafogyasztás 10 százaléka kapcsolódik a gyártáshoz.

Sajnos nem tudjuk, hogy a gyártásnál a felhasznált alapanyagok és az energia forrása milyen, mert nem mindegy, hogy például egy megújulót is használó gyárból vagy mondjuk egy szénerőművekből táplálkozó egységből származik. Másrészt a hulladék felhasználásáról sincs megbízható környezetterhelési adatunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámolták, mennyire környezetszennyező a leginkább környezetbarát sütőÚgy tűnik, mintha tudományos alapon nekimentek volna a mikrohullámú sütőknek, pedig nem, csak arra hívják fel a figyelmet, hogy ezt az eszközt is jó lenne tudatosabban használni.

A bizonytalanságot fokozza, hogy a 15 éves, évi 300 ciklusos működés erősen idealistának tűnik, tapasztalataink szerint egy mosogatógép általában nem tart ki 15 évig, és talán a 300 ciklus is sok, akkor mindenképpen, ha teletöltött gépről beszélünk. Ezért reálisabb feltételezésnek érezzük, hogy a teljes energiafogyasztáson belül 30 százalékra tehető az a rész, amelyet nem a mindennapi működés emészt fel.

Ha ezeket az adatokat egy elmosogatott tárgyra vetítve az előbbihez hasonló táblázatba tesszük, akkor azt látjuk, hogy a mosogatógép fele annyi káros anyagot bocsát ki, mint a gázbojleres kézi mosogatás, a villanybojleres verziót pedig nagyon megveri.

Csakhogy ezzel még egyáltalán nem érkeztünk a végére. A mosogatógépes verzió ugyanis még így is erősen idealista azzal, hogy minden egyes mosogatásnál 144 darab tárggyal számol. Ez olyan, mintha egy magyar háztartás egy évben 300 alkalommal tökéletesen tele tudná pakolni a gépét, ami tapasztalataink szerint messze van a valóságtól. Ha csak beteszel egy nagyobb tésztaszűrőt, máris elvetted a helyet pár tányértól, de ugyanúgy lehetetlen például az evőeszköztartót minden alkalommal fullra pakolni. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy még 100 darab tárgy (evőeszköz, tányér, pohár stb.) is meglehetősen jóindulatú átlag, és ha ennek megfelelően módosítjuk a számokat, akkor az alábbi, egy tárgyra jutó szén-dioxid kibocsátási adatot kapjuk.

Ahogy közelítünk az elmélettől a valósághoz, a mosogatógép egyre kevésbé tudja megverni a kézi mosást, ráadásul van még egy tényező, amit nem vettünk figyelembe. Az emberek jelentős része leöblíti a tányérokat és a fazekakat, mielőtt beteszi a gépbe. Az amerikai felmérések szerint az előzetes öblítés ott a háztartások 93 százalékában szokás, de persze jellemzően csak azoknál az edényeknél, ahol indokoltnak érzik.

Mivel láttuk, hogy a kézi mosás legnagyobb rákfenéje az elfolyó víz nagy mennyisége, az előöblítésnek is nagy szerepe van a környezeti terhelésben. Ha úgy számolunk, hogy egy gépi mosogatáshoz a teljes kézi mosogatásnál mért vízmennyiség 10 százalékát, azaz 17 litert elhasználunk, és ezt villanybojlerrel melegített vízzel tesszük, akkor eljutunk oda, hogy a mosogatógép alig tudja megverni a gázbojleres kézi mosogatást.

Sőt, eddig azzal nem is számoltunk, hogy Magyarországon a kézzel mosogatók egy része nem folyó vizet használ, hanem meleg vízzel megtöltött medencét, az öblítéshez pedig hideg folyó vizet. Ez pedig már tényleg nyerőbb lehet a géppel szemben. Arról nem is beszélve, ha napkollektor melegíti a vizet, mert akkor minden még jobban borul.

Mindent összevetve számolásunk eredménye megerősíti azokat a hasonló nemzetközi tanulmányokat, amelyek általában arra jutnak, hogy környezetvédelmi szempontból

nagyjából mindegy, hogy géppel vagy kézzel mosogatsz.

Azt viszont érdemes megfontolni, hogy

• ha elhiszed a mondást, amely szerint az idő pénz, és a kézi mosogatással töltött idő számodra gyötrelem vagy időpocsékolás, akkor ne legyen nagy lelkiismeret-furdalásod mosogatógépet használni;
• ha viszont senki nem venne gépet, akkor az iparnak ezt a részét teljesen meg lehetne szüntetni, a tervezéstől a gyártáson keresztül a javításig és a hulladékkezelésig, ami persze csak egy gondolatkísérlet, de feltehetően nem tenne rosszat a környezetünknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen fölöslegesen stresszelünk az éjszakára felkapcsolt villanykörténAz energiafogyasztás nem bűn, és az energiafogyasztás csökkentése önmagában nem egy érték. Amit viszont minél gyorsabban csökkenteni kellene, az a környezetszennyezés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet energia energiahatékonyság kézzel mosogatás környezetvédelem mosogatás mosogatógép szén-dioxid Olvasson tovább a kategóriában