Hírlevél feliratkozás
2018. február 11. 07:13 Élet, Tech

Teljesen fölöslegesen stresszelünk az éjszakára felkapcsolt villanykörtén

(A szerző Zsoldos István, közgazdász.)

Hajlamosak vagyunk néha nem pontosan gondolkodni, és mantrákat ismételgetni. Bele szoktam futni például abba az állításba, hogy az valahogy önmagában egy jó dolog, ha kevesebb energiát használunk fel. Ha megkérdezem, hogy mégis miért, akkor általában értetlenség a reakció, “hiszen ez teljesen egyértelmű”.

Az érvek általában azok, hogy az energiahordozók előbb-utóbb elfogynak, és a használatuk szennyezi a környezetet. De mintha egyfajta tabu jellege is lenne az energiafogyasztásnak, mert az önmagában pazarlás. Innen jön az, hogy jó, ha nem csinálunk olyan dolgokat, amelyeknek nagy az energiaigénye, és ha már bűnöznünk kell az energiafelhasználással, akkor ezt tegyünk minél kevésbé. Ebből következően teljesen egyértelmű az például, hogy jó dolog leszigetelni a lakásokat, akármennyibe kerül is ez. Lehet, hogy az egyénnek ez egyáltalán nem érné meg, akkor viszont az államnak kellene támogatni. Legyen egy kis bűntudatunk, amikor égve hagytuk a villanyt, vagy amikor elrepültünk valahová, végül is energiát használtunk.

Egy energiautópia

Képzeljük el, hogy valahol a világban feltalálnak egy energiaforrást, ami gyakorlatilag ingyenes, a környezeti hatása elhanyagolható, és a találmány széles körben ismertté és elérhetővé válik. Mi lenne az optimális dolog ebben az esetben, ami az energia felhasználással történhetne? Óriási mértékű növekedés.

Ha valaki ebben az esetben is rosszul érezné magát attól, hogy energiát használ, az tényleg csak valami beégetett tabu-félésből jönne. Nem kerül semmibe, és nem árt senkinek. Energiával lehetne helyettesíteni a munkát és a tőkét. Lehetne például valami egyszerű elektromos radiátor a bonyolult gázkazánok helyett. Olcsóbb építkezés a sok hőszigetelés helyett. Több utazás, akár a világűrbe is. És nem kell lekapcsolni a villanyt egyik szobában sem.

Bizonyos szempontból kényelmetlen is lehet ez a világ. Például túl nagy hatalmat kap(hat) az átlagember. Ha bármelyik őrültnek van pénze nagy erejű hangfalakat vagy quadokat vásárolni, akkor kellemetlenné teheti a többiek életét. Ha meg annyi energiát tudna az átlagember felhasználni, hogy hegyeket is el tudna hordatni, abba még belegondolni is rossz. De erre nem az a megoldás, hogy mindenki legyen szegény, és akkor nincs gond, hanem hogy alakítsuk ki és tartassuk be a normákat, amelyeket érvényesíteni szeretnénk. Gazdagabb helyeken több szabály szokott lenni.

A mai világ persze még nem tart ott, mint ez az álom, ahol olcsó és tiszta az energia. De érdemes megnézni, hogy miben tér el, és ezeket a területeket kell kezelni valahogy, nem magát az energiafogyasztást.

Árban egyébként nem is vagyunk olyan messze a szinte ingyenes energiától. Érdemes kiszámolni, hogy mennyibe kerül egy égve hagyott villanykörte. Ennek a költségeit ugyanis a legtöbben masszívan felülbecsülik. Tegyük fel, hogy egy egész éjszakára, mondjuk 8 órára égve marad egy lámpa, benne egy nagy fényerejű, mondjuk a régi 100-as égőnek megfelelő ledes izzóval. Ennek az áramfogyasztása ez alatt az idő alatt nem éri el a 8 forintot a magyar kiskereskedelmi árak mellett. A nagykereskedelmi ár ennek nagyjából a harmada, sőt, néha negatív. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan időszakok, amikor jó lenne, ha égve hagynánk a villanyt, csak ez az információ még nem mindig jut el a fogyasztókhoz a jelenlegi árazási modell miatt.

Az energia nem hogy elfogy, hanem egyre bőségesebb és olcsóbb lett az utóbbi években, és hosszú távon is. És egyébként is, piacgazdaságokban semmi nem szokott “elfogyni”, legfeljebb drága lesz, ami ösztönzi a helyettesítést. Elfogyni a terv- meg hadigazdaságokban szoktak dolgok.

Az energiafelhasználáshoz sokszor (de nem mindig és feltétlenül) kapcsolódó környezetszennyezés egy komoly és létező probléma. De az világos, hogy ezt a problémát – elsősorban a széndioxid kibocsátást, sok helyen a helyi korom és egyéb szennyezést – mindenképpen meg kell oldani, és minél gyorsabban. Azonban jóléti társadalmak nem képzelhetőek el viszonylag magas energia felhasználás nélkül. Ezt az ellentmondást logikusan kétféleképpen lehet feloldani.

A 18. század elég környezetbarát volt…

A környezetszennyezési probléma egyik megoldása az, hogy mindenki alacsony életszínvonalon él, kevés ember van, és kevés energiát használunk. A 20-30 százalékkal csökkentett energiafelhasználás nem elég ehhez, mert az csak elodázza a klímaváltozást, megoldani nem oldja meg.

MTI Fotó: Komka Péter

Gondolkodjunk inkább egy 18. századi életszínvonalban: fatüzelés, lovaskocsi és a többi. Nem tudom, ki hogy van vele, de az átlagember nem szeret alacsony életszínvonalon élni, úgyhogy ehhez a megoldáshoz a demokráciát is fel kellene adni. És akkor még mindig nem garantált, hogy a diktatúra végig zöld és környezetbarát marad, még ha kezdetben az is. A múltban a diktatúrák pont inkább környezetszennyezők és pazarlók voltak, elég csak visszagondolni például a szocializmus gyakorlatára. Valószínűleg érdemes lenne valahogy a létező technológia egy jó részét is elfelejteni, hogy ne legyen ott a kísértés. Ízlés kérdése, de nevezzük ezt a pesszimista megoldási kísérletnek.

A másik lehetséges, optimista megoldás az, hogy kifejlesztünk és elterjesztünk olyan energia technológiákat, amelyek nem szennyezik a környezetet. A fenti két megoldás között nincs középút hosszú távon. Vagy átállunk a teljesen széndioxid-mentes energiatermelésre, vagy előbb-utóbb felhalmozódik a széndioxid és felforr a Föld, ha továbbra is valamennyire fosszilis energiaforrásokat is használunk, és nem állunk vissza a fatüzelésre és a lovaskocsira.

…de a 21. század is valószínűleg az lesz

Szerencsére az optimista forgatókönyv már javában zajlik, ráadásul egészen gyorsan. A napelemmel történő áramtermelés egy ilyen technológia például, és ez nagyon gyorsan válik egyre olcsóbbá (2010 és 2017 között az árcsökkenés 70 százalék körül volt). Sok helyen a napelemek már most versenyképesek az egyéb áramtermelési technológiákkal: Abu Dhabiban például olyan alacsony ár jött ki egy napelem tenderen, ami jóval alatta van a jelenlegi európai piaci áramáraknak: 2.42 amerikai dollárcent kilowatt óránként, ami kb. 20 Euro/MWh (ilyen árnál a villanykörte éjszakára égve hagyásának költsége 1 forint körül van).

A piaci áramár jelenleg Európában nagyjából 35 Euro/MWh, és ezen az áron hagyományos, fosszilis üzemanyaggal működő erőművet csak üzemeltetni érdemes, építeni nem. Persze nincs mindenütt annyi napsütés, mint az Arab-félszigeten, de a fent is idézett tanulmány szerint az összes megújuló áramtermelési mód (szél, nap, geotermikus stb.) versenyképes lehet a hagyományos termelési módokkal 2020-ra, a világátlagok szintjén is.

Az áram tárolása is egyre olcsóbb lesz az akkumulátor technológia fejlődésével, és erre szükség is lesz a megújulókra való átálláskor. Az áramtermelés persze csak egy terület, ott van még például a közlekedés és az ipar. De ezzel együtt is nincs fizikai korlátja már most sem annak, hogy rövid időn belül átálljunk a teljesen tiszta energiára. A korlátok gazdaságiak (ma még drága lenne a teljes átállás), praktikusak (nehéz a sok beruházást megcsinálni rövid idő alatt) és politikaiak. Ezek a korlátok azonban a technológiák olcsóbbá válásával egyre kisebbek lesznek. Ezt a folyamatot lehet gyorsítani a technológiai fejlődés támogatásával és a szennyezés büntetésével.

Én személy szerint egy fokozatosan növekvő, lehetőleg globális adót vetnék ki a széndioxid kibocsátásra. A széndioxid kibocsátás adóztatása azért egy jó módszer, mert közvetlenül a károkozót bünteti, és nem viszi a pénzt, mint a támogatások, hanem hozza. De sokféle megoldás lehetséges.

Ha úgy érezzük, hogy túl lassú az átállás az új technológiákra, akkor az átállás felgyorsításán érdemes dolgoznunk, és nem azon, hogy kevesebb energiát fogyasszunk.

Az erőforrásaink ugyanis végesek: az a figyelem és pénz, amit az energia fogyasztás csökkentésére fordítunk, azt nem tudjuk az átállás gyorsítására fordítani. A két dolog nem ugyanaz.

Nem biztos, hogy megéri energia takarékosságba fektetni

Számíthatunk arra tehát, hogy a kezdetben leírt képzeletbeli világ felé haladunk, amikor az energia olcsó és tiszta, az energiafelhasználás környezeti hatása pedig nagyon kicsi. Nem érdemes tehát az energia fogyasztást magát démonizálni, már most sem.

De miért ne lehetne takarékoskodni az energiával addig is, amíg el nem terjednek az új, tiszta energia technológiák? Lehet persze, és amíg csak viselkedési változásokról beszélünk – lekapcsoljuk a villanyt például -, addig nincs is komoly költségvonzata a dolognak. Mint láttuk, komoly megtakarítást sem okoz, de itt sokszor a jutalom a tettben magában van, erényesnek érzik magukat az emberek. De ha ennél komolyabb dolgokat szeretnénk elérni, akkor a takarékoskodás tipikusan komoly befektetést igényel. Ha 5-10 év múlva olcsó és tiszta lesz az áram előállítása, akkor egyáltalán nem világos például, hogy megéri-e nagy költségen szinte tökéletesen leszigetelni sok lakást, vagy egy hatékonyabb gázkazánt beszerelni.

Ha ugyanezt a pénzt félretesszük, és pár év múlva veszünk egy addigra valószínűleg még olcsóbbá vált napenergia rendszert, vagy ami majd akkor a legvonzóbb lesz, akkor jó eséllyel mind anyagilag, mind környezetvédelmi szempontból sokkal jobban járunk. Ha pedig valami nem éri meg az egyénnek vagy a vállalatoknak sem üzleti, sem magasztosabb környezetvédelmi alapon, akkor nem érdemes államilag sem támogatni.

Az államoknak és a közgondolkodásnak érdemes lenne még jobban magára a valós problémára, a környezetszennyezés csökkentésére koncentrálni, költséghatékony módon, és nem annak a csökkentésére (energiafogyasztás), amivel bizonyos feltételek esetén együtt járhat a környezetszennyezés.

Élet Tech energetika energia megújuló energia villanykörte Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2018. november 11. 13:26 Élet

Az iskolázottság meghatározza azt is, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen

Vannak olyan csoportok a magyar társadalomban, amelyekben különösen alacsony a klímaváltozás iránti személyes felelősségérzet, pedig egyre inkább szükség van az alulról jövő kezdeményezésekre a felmelegedés elleni fellépésben,

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.

Jandó Zoltán
2018. november 10. 07:20 Élet

Magyarország sem áll jól a szuperbaktériumok elleni háborúban

Kiugróan magas itthon az olyan megbetegedések aránya, amit a legerősebb antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok okoznak.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. november 7. 06:37 Élet

Egy stróman élete: „heti 150 millió szállításától szakadt szét a táskám”

„Millió helyett mindig ezret írtak. Ha azt az üzenetet kaptuk, hogy vegyünk fel 30 ezret, akkor 30 milliót kellett.” Bemutatunk egy bűnszervezetet az alsóbb szinteken lévők szemszögéből.