A Guatemala hegyei között fekvő Atitlán-tavat a világ egyik legszebb fekvésű tavának tartják. A sok látogatót vonzó tavat több mint háromezer méteres vulkánok veszik körbe, a tó érzékeny ökoszisztémáját azonban néhány éve komolyan elkezdte veszélyeztetni a környéket ellepő egyszer használatos műanyag hulladék.

San Pedro La Laguna elhelyezkedése.

A tó partján fekvő 14 ezres kisváros, San Pedro La Laguna legélesebben akkor szembesült a probléma súlyával, miután megnyitott egy új szemétlerakót. A feldolgozó átadásakor azt tervezték, hogy tíz évre megoldja a település szemetétkezelését. A lerakó azonban már hat hónap után félig megtelt, leginkább az egyszer használatos műanyagok miatt.

San Pedro La Laguna látképe. Forrás: Facebook/San Pedro La Laguna

Egy újabb lerakó építése jelentős anyagi terhet rótt volna az önkormányzatra, ráadásul nem oldotta volna meg a tó egyre érezhetőbbé váló szennyezését. A lerakó mellett ugyanis a település műanyagszemetének nagyobb része a vízben kötött ki. Az élővilág károsítása mellett a szemetelés veszélyeztette a környék egyik fő bevételi forrását, a halászatot is. Emellett közegészségügyi kockázattá vált, hogy számos háztartás fertőtlenítés nélkül használta a tó vizét.

A polgármester, Mauricio Méndez ezért elhatározta, hogy radikálisan csökkenti a termelt szemét mennyiségét, és betilt minden egyszer használatos műanyagot, mint a műanyag zacskó, a szívószál vagy a hungarocell ételdoboz. San Pedro volt az első település az Atitlán-tó környékén és a harmadik az országban, amely az egyszer használatos műanyagok betiltása mellett döntött.

#NoMorePlastic in the #indigenous town of San Pedro La Laguna, #Guatemala. pic.twitter.com/5L0Oqvwhzn

— teleSUR English (@telesurenglish) July 1, 2018

A 2017-ben hatályossá vált döntést komoly felkészülés előzte meg, amely mintául szolgálhat a hasonló
intézkedéseknek. A változást több mint egy éven át készítették elő, amely nagyrészt a San Pedro lakóinak tájékoztatásából állt. A polgármesterrel az élen házról házra keresték fel a lakókat, hogy megértessék velük a tiszta víz fontosságát.

A személyes felkeresések ellenére a polgármester eleinte ellenállásba ütközött a lakosság egy része felől. Sokan attól tartottak, hogy nem lesz pénzük megvenni a műanyagokat helyettesítő alternatívákat. Az önkormányzat ezért ingyen biztosított a lakosság számára lebomló anyagból készült vagy többször használható szállító- és csomagolóeszközöket.

Egy másik riport a kisvárosról.

A település főként majákból álló lakosságba egyszerűen visszatért olyan viszonyok közé, amelyekben néhány évtizeddel ezelőtt élt: a húsokat elkezdték banánlevelekbe csomagolni, a pékárukat pedig kendőkbe. Az önkormányzat kétezer kézzel fonott kosarat osztott szét a lakók között, amelyeket egy közeli városból rendeltek meg.

A San Pedróról beszámoló cikkek szerint az idősebbek egy idő után különösen lelkesek lettek a hagyományos módszerek újjáéledésétől, mivel nosztalgiával emlékezhetnek arra, ahogy gyerekkorukban vásároltak. “A műanyag elhagyása nem egyszerű feladat, de hozzá lehet szokni” – mondta egy helyi.

Az önkormányzat szerint az egész átállás mindössze 3,5 millió forintnak megfelelő helyi valutába került. A tiltással párhuzamosan szigorú bírságokat helyeztek kilátásba. A szabály megszegéséért egy magánszemélynek 12 ezer forintnyi guatemalai quetzalt kell befizetnie, amely egy alsó-középosztálybeli havi fizetésének mintegy harmada. Egy vállalkozás pedig több mint 600 ezer forintnyi quetzalra büntethető.

Az Atitlán-tó látképe.. Forrás: Facebook/San Pedro La Laguna

Az intézkedés mára kifejezetten népszerű lett San Pedróban. A hulladékgazdálkodást továbbfejlesztve minden háztartásnál külön gyűjtik a komposztálható hulladékot, a papírt és az üveget. A halászok pedig önkéntes alapon elkezdték megtisztítani a tavat, átlagosan napi 350 kilogramm szemetet szedtek ki belőle. Mára a tó szennyezettsége 90 százalékkal csökkent a tiltás bevezetése óta. A tó megtisztítása is szerepet játszik abban, hogy a turizmus 2018-ban negyven százalékkal nőtt A polgármester új célja pedig az, hogy leállítsa a homokbányászászatot a tóba érkező folyó medrében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖldöklő küzdelem indult a század legfontosabb erőforrásáért, a homokértA városi lét elképzelhetetlen homok nélkül, amelyet a természetet egyre látványosabban kizsigerelve bányásznak. A konfliktusban Mexikótól Indiáig ölnek meg embereket.

San Pedro példáját azóta legalább tíz guatemalai város kezdte el követni. Tavaly szeptemberben pedig Panama után a térségben másodikként Guatemala bejelentette, hogy országosan betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát. A kétéves átmeneti időszakot követően nem lehet majd használni műanyag zacskókat, evőeszközöket, papírokat vagy szívószálakat.

Az ENSZ szerint az összes kidobott műanyag felét nagyjából egyszer használjuk, és évente mintegy 13 millió tonna köt ki a Föld tavaiban, folyóiban és tengereiben. A lebomló mikroműanyagok pedig ezt követően bekerülnek az élelmiszerláncba, ami komoly egészségügyi kockázatokhoz vezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa ez az ország nem képes megküzdeni a klímaváltozással, akkor egy semCosta Rica évtizedek óta a környezettudatos kormányzás mintapéldája. Most az a célja, hogy példát mutasson az éghajlatváltozás elleni harcban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egyszer használatos műanyag Guatemala környezetszennyezés mikroműanyag műanyag műanyag zacskó Olvasson tovább a kategóriában