Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. január 26. 07:33 Világ

Öldöklő küzdelem indult a század legfontosabb erőforrásáért, a homokért

Tavaly júniusban megöltek egy mexikói környezetvédő aktivistát. Két hónappal később két falusi halt meg egy tűzpárbajban Indiában. Szeptemberben pedig egy dél-afrikai vállalkozót lőttek le.

A gyilkosságok egymástól több ezer kilométerre történtek meg, mégis összeköti össze valami. Mind a XXI. század legfontosabb természeti erőforrásáért folyó, egyre öldöklőbb küzdelemben vesztették el az életüket.

Ez az erőforrás pedig a homok, amelyről leginkább strandokra vagy sivatagokra asszociálunk, pedig meghatározó eleme a városi létnek. Az irodaházak, bevásárlóközpont vagy lakóépületek építésére használt beton, valamint az utak készítésére használt aszfalt lényegében homok és kavics egymáshoz tapasztásából készül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rómaiak tökélyre fejlesztették, mára a Föld egyik legnagyobb szennyezője lettA cementből fogy a legtöbb a világon az ember által előállított anyagok közül, és nemcsak a bolygó lebetonozása miatt van jelentős hatással ránk.

Szintén szükséges homok az üveg, a szélvédő vagy egy okostelefon-kijelző készítéséhez is. A homok számos használati tárgyban is jelen van, az elektronikai cikkektől a fogkrémig. A végtelen tengerpartok vagy sivatagok alapján azt gondolhatnánk a homokról, hogy lényegében korlátlanul rendelkezésre áll, azonban ez nincs így, egyre szűkösebb erőforrás.

Ennek egyrészt az az oka, hogy a sivatagi homok túl finom szemcséjű az építőipari hasznosításhoz, és ezért még a sivatagi országok – mint az Egyesült Arab Emírségek – is a jelentős homokimportőrök közé tartoznak. Másrészt a világgazdasági fellendülés, az urbanizáció és a népességnövekedés miatt hatalmasra nőtt a kereslet.

Homokbányászok Maliban. Fotó: AFP

Kínában például 2011 és 2013 között több cementet használtak fel, mint az USA-ban a XX. század folyamán. A világ legnagyobb homokimportőre, Szingapúr a hatvanas-as évek óta negyedével növelte a területét alapvetően azzal, hogy homokkal töltötte fel a tengert. Kínában vagy az Egyesült Arab Emírségekben számos luxusszigetet hoztak létre homokból, és például a nigériai Lagos is mesterségesen létrehozott homokpadokon terjeszkedik az óceán felé. A világon egy évtized alatt kétszeresére, évi 50 milliárd tonnára nőtt a kitermelt homok és kavics mennyisége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb ábrája a kínai acélőrületet mutatja be2000 óta kétszeresére nőtt az acéltermelés mennyisége, amely az egyik környezetszennyezőbb iparág. A növekedés mögött leginkább Kína áll.

A bővülő kereslet egyre látványosabb problémákat okoz. A sivatagi homok helyett elsősorban folyómedrekből és vízpartokon termelik ki a homokot, amelynek komoly ökológiai következményei vannak. A jelenséget az Economist egy vietnami példán keresztül világította meg.

A riport szerint az országot átszelő Vörös-folyó egyik kanyarulatát éjszaka közepén szokta megszállni több bárka, hogy illegálisan kitermeljék a folyómederben lévő homokot. Az illegális bányászok számára azért érheti meg kockáztatni, mert a 269 dolláros (82 ezer forintos) vietnami havi átlagfizetéshez képest jelentős pénzeket lehet keresni.  Egy illegális homokbányász minden feltöltött bárkával 700 és 1000 dollár (210-300 ezer forint) közötti összeghez juthat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ egyik legfontosabb mezőgazdasági vidéke tehetetlen a tengerszint növekedésével szembenA vietnami Mekong-deltából származik a rizstermesztés ötöde, de egymillióan hagyták el az tengerszint növekedése miatt egyre sósabb és elmocsarasodó régiót.

Egy helyi földműves szerint teljesen átalakította a környezetet az illegális bányászat. Míg harminc éve a házát még egy kilométer választotta el a folyótól, mára mindössze húsz méterre van tőle az elképesztő mértékű homokkitermelés miatt. Vietnam nem egyedülálló példa, Indiában például hatezer embernek kellett elhagynia halászfaluját, mivel a homokkitermelés miatt nem tudtak védekezni az áradások ellen.

A kitermelés nemcsak az emberek biztonságát fenyegeti, hanem a folyók élővilágára is jelentős hatással jár, számos élőlény kihalásához vezethet. A kínai építkezési boom a ‘80-as, ‘90-es években olyan környezeti károkat okozott a kínai Jangce folyón, hogy 2000-ben betilották a homokbányászatot. A kitermelés okozhatta a kínai folyamidelfin kihalását, a folyópart hosszú szakaszai omlottak össze és hídpilléreket ástak alá (ez például Tajvanon vagy Portugáliában halálos balesetet is okozott). Az illegális bányászat azonban a tiltás óta is tart, 2019-ben több mint háromszáz homokot bányászó bárkát foglaltak le.

Homokkitermelés a Mekong környékén. Fotó: AFP

Vietnamban annyira túltolták a homokbányászatot, hogy idén várhatóan idén az összes kitermelhető homok kifogy. A készletek végességét jól tükrözi, hogy 2017-ben egy év alatt négyszeresére nőtt a homok ára. A világ egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, a 20 milliós lakosú Mekong-delta eltűnésében is jelentős szerepe van a homokbányászatnak a klímaváltozás mellett.

Az egyre nagyobb – és egyre látványosabb környezeti károkat okozó – kereslet, valamint az egyre szűkösebb erőforrás miatt számos haláleset történt a közelmúltban a homokbányászattal összefüggésben. A cikk elején említett mexikói aktivistát azért ölték meg, mert az illegális bányászat ellen tüntetett. A dél-afrikai üzletembert egy üzleti vita miatt lőtték le.

Indiában pedig az okozta a két ember halálát, hogy a rendőrség tűzpárbajba került illegális kitermelőkkel. Indiában homokmaffiák működnek a helyi sajtó megfogalmazása szerint, amelyek több tucat ember haláláért felelősek. Többek között rendőröket gázoltak halálra, környezetvédőket korbácsoltak halálra, egy újságírót pedig elégettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCement helyett kannabiszt használnak, hogy környezetbarátabb legyen az útépítésVan olyan építőipari technológia, aminek során a földeken megtermesztett építőanyagnak köszönhetően akár a légköri szén-dioxid megkötését is eredményezhetik az új épületek felhúzása.

Világ beton cement építőipar homok Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. október 22. 10:34 Világ

Öntik a pénzt az erdőirtáshoz kapcsolódó projektekbe a globális nagybankok

A párizsi megállapodás hatályba lépése óta tíz multi 119 milliárd dollárnyi finanszírozást nyújtott erdőirtással összefüggésbe hozható mezőgazdasági vállalkozásoknak.

Pálos Máté
2021. október 21. 11:47 Világ

Közel állunk ahhoz, hogy az űrből azt is észrevegyük, ha egy tehén elböfögi magát

A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba.

Torontáli Zoltán
2021. október 18. 06:43 Adat, Világ

A Lidl után az Aldiban is megnéztük, olcsóbb-e külföldön a bevásárlás

A francia és a román Lidl után most a brit Aldi árait hasonlítjuk össze a magyarral. Az eredmény néhány eleme sokkal mellbevágóbb, mint az eddigiek.

Fontos

Stubnya Bence
2021. október 23. 07:32 Podcast

A kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezni

A 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Bucsky Péter
2021. október 22. 06:08 Közélet

Az óvónők bére egyre siralmasabb, a szegényebb családok egyházi, a tehetősek magánovit választanak

Nyolc évvel a diploma után havi bruttó 234 ezer forint az óvópedagógusi életpálya mai valósága.

Avatar
2021. október 21. 16:28 Pénz

Meddig marad szuper befektetés a szuperállampapír?

Elemző szerzőnk szerint csak addig, míg az infláció átmenetinek bizonyul. Ha valaki arra számít, hogy ez nem jön be, akkor máshova érdemes tennie a pénzét.