Tavaly júniusban megöltek egy mexikói környezetvédő aktivistát. Két hónappal később két falusi halt meg egy tűzpárbajban Indiában. Szeptemberben pedig egy dél-afrikai vállalkozót lőttek le.
A gyilkosságok egymástól több ezer kilométerre történtek meg, mégis összeköti össze valami. Mind a XXI. század legfontosabb természeti erőforrásáért folyó, egyre öldöklőbb küzdelemben vesztették el az életüket.
Ez az erőforrás pedig a homok, amelyről leginkább strandokra vagy sivatagokra asszociálunk, pedig meghatározó eleme a városi létnek. Az irodaházak, bevásárlóközpont vagy lakóépületek építésére használt beton, valamint az utak készítésére használt aszfalt lényegében homok és kavics egymáshoz tapasztásából készül.
Szintén szükséges homok az üveg, a szélvédő vagy egy okostelefon-kijelző készítéséhez is. A homok számos használati tárgyban is jelen van, az elektronikai cikkektől a fogkrémig. A végtelen tengerpartok vagy sivatagok alapján azt gondolhatnánk a homokról, hogy lényegében korlátlanul rendelkezésre áll, azonban ez nincs így, egyre szűkösebb erőforrás.
Ennek egyrészt az az oka, hogy a sivatagi homok túl finom szemcséjű az építőipari hasznosításhoz, és ezért még a sivatagi országok – mint az Egyesült Arab Emírségek – is a jelentős homokimportőrök közé tartoznak. Másrészt a világgazdasági fellendülés, az urbanizáció és a népességnövekedés miatt hatalmasra nőtt a kereslet.
Homokbányászok Maliban. Fotó: AFP
Kínában például 2011 és 2013 között több cementet használtak fel, mint az USA-ban a XX. század folyamán. A világ legnagyobb homokimportőre, Szingapúr a hatvanas-as évek óta negyedével növelte a területét alapvetően azzal, hogy homokkal töltötte fel a tengert. Kínában vagy az Egyesült Arab Emírségekben számos luxusszigetet hoztak létre homokból, és például a nigériai Lagos is mesterségesen létrehozott homokpadokon terjeszkedik az óceán felé. A világon egy évtized alatt kétszeresére, évi 50 milliárd tonnára nőtt a kitermelt homok és kavics mennyisége.
A bővülő kereslet egyre látványosabb problémákat okoz. A sivatagi homok helyett elsősorban folyómedrekből és vízpartokon termelik ki a homokot, amelynek komoly ökológiai következményei vannak. A jelenséget az Economist egy vietnami példán keresztül világította meg.
A riport szerint az országot átszelő Vörös-folyó egyik kanyarulatát éjszaka közepén szokta megszállni több bárka, hogy illegálisan kitermeljék a folyómederben lévő homokot. Az illegális bányászok számára azért érheti meg kockáztatni, mert a 269 dolláros (82 ezer forintos) vietnami havi átlagfizetéshez képest jelentős pénzeket lehet keresni. Egy illegális homokbányász minden feltöltött bárkával 700 és 1000 dollár (210-300 ezer forint) közötti összeghez juthat.
Egy helyi földműves szerint teljesen átalakította a környezetet az illegális bányászat. Míg harminc éve a házát még egy kilométer választotta el a folyótól, mára mindössze húsz méterre van tőle az elképesztő mértékű homokkitermelés miatt. Vietnam nem egyedülálló példa, Indiában például hatezer embernek kellett elhagynia halászfaluját, mivel a homokkitermelés miatt nem tudtak védekezni az áradások ellen.
A kitermelés nemcsak az emberek biztonságát fenyegeti, hanem a folyók élővilágára is jelentős hatással jár, számos élőlény kihalásához vezethet. A kínai építkezési boom a ‘80-as, ‘90-es években olyan környezeti károkat okozott a kínai Jangce folyón, hogy 2000-ben betilották a homokbányászatot. A kitermelés okozhatta a kínai folyamidelfin kihalását, a folyópart hosszú szakaszai omlottak össze és hídpilléreket ástak alá (ez például Tajvanon vagy Portugáliában halálos balesetet is okozott). Az illegális bányászat azonban a tiltás óta is tart, 2019-ben több mint háromszáz homokot bányászó bárkát foglaltak le.
Homokkitermelés a Mekong környékén. Fotó: AFP
Vietnamban annyira túltolták a homokbányászatot, hogy idén várhatóan idén az összes kitermelhető homok kifogy. A készletek végességét jól tükrözi, hogy 2017-ben egy év alatt négyszeresére nőtt a homok ára. A világ egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, a 20 milliós lakosú Mekong-delta eltűnésében is jelentős szerepe van a homokbányászatnak a klímaváltozás mellett.
Az egyre nagyobb – és egyre látványosabb környezeti károkat okozó – kereslet, valamint az egyre szűkösebb erőforrás miatt számos haláleset történt a közelmúltban a homokbányászattal összefüggésben. A cikk elején említett mexikói aktivistát azért ölték meg, mert az illegális bányászat ellen tüntetett. A dél-afrikai üzletembert egy üzleti vita miatt lőtték le.
Indiában pedig az okozta a két ember halálát, hogy a rendőrség tűzpárbajba került illegális kitermelőkkel. Indiában homokmaffiák működnek a helyi sajtó megfogalmazása szerint, amelyek több tucat ember haláláért felelősek. Többek között rendőröket gázoltak halálra, környezetvédőket korbácsoltak halálra, egy újságírót pedig elégettek.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
